Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
Béres Lajos naplója
„Utász előtt nincs akadály..."
1. rész. A bevonulástól Erdély visszatéréséig
„a késő délutáni órákban érkeztünk uticélunk határába. E helység is félreesik a bevonulási útvonaltól, de azért ők is várták tegnap a honvédeket. Mivel ma már visszatértek a soros munkához, annál nagyobb meglepetés volt a számunkra a mi ma délutáni megjelenésünk, ami megelőzött ugyan bennünket, mert mire odaértünk, a lakosság egy része a határból futott össze – munkáját otthagyva- fogadtatásunkra. Az egész falun látszott, hogy várta a honvédeket, mert a községbe vezető út két oldalán rögtönzött fenyők vannak ültetve, a község bejáratánál pedig diadalkapu áll.”
1940. május 27., Szolnok
A reggeli órákban szokatlan mozgolódás volt a század iroda körül. Később mindent megtudtunk. A ma reggel érkezett VI. hadtest parancsa értelmében zászlóaljunknak azonnal mozgósítani kell egy századra való tartalékos állományú tisztet és legénységet. A
iroda a „SAS" jelzéssel ellátott behívójegyeket azonnal postára is adta. E menet századot a mi 1. századunk szereli fel, és a m. kir. 154. honvéd kerékpáros utászszázad nevet kapja, melynek parancsnoka Veress Sándor hadnagy, helyettese G. Szabó László zászlós lettek, valamint Selmeci István hadapród őrmester, 2 hivatásos altiszt és 16 fő az újonc állományból. A kevés irodai gyakorlatommal én lettem a századírnok, ami elleni tiltakozásomra azt a választ kaptam: „majd megtanulod". Ezzel az ügyem lezárult. Így a menetszázad részére az irodai felszerelést a mai napon a zászlóalj irodán fel is vételeztem. A leendő századparancsnokom és a századírnok is elláttak a beosztásommal kapcsolatos útmutatásokkal. Balogh Illés törzsőrmester, a század raktárnoka a kiválasztott ténylegeseket magához vette, és kioktatta őket a tartalékosok felszerelésével kapcsolatosan, mivel ők segítenek neki a felszerelés kiosztásánál.
Május 28-31-ig, Szolnok
Balogh törzsőrmester, amilyen szigorú és hangoskodó, olyan jólelkű is tudott lenni. Amikor megtudta, kik vagyunk ténylegesek beosztva a menetszázadba, behívott bennünket a raktárba, és mind a 16-unkat felöltöztetett ránk méretezett új ruhákba és csizmákba. Másnap megkezdődött a közelebb lakó tartalékosok bevonulása. Én a zászlóalj orvos vizsgálatnál veszem nyilvántartásba az alkalmasnak minősítetteket, amit továbbítok a V.M.K.-hoz. Ezen új beosztásomban - a zászlóaljorvos munkáját figyelve - olyan esetekkel találkoztam, amit én paraszti ésszel nem ismertem. Úgy hívják: „lekenyerezés". Természetesen ez is csak néhány módosabb tartalékos részéről történt meg. Ez is csak azért volt lehetséges, mert az orvos egy személyben végzi a vizsgálatokat, egyenként szólítva az embereket és dönt alkalmasságukról. A bevonulás és beöltözés után a tartalékosokat gépkocsival a szolnoki fűrésztelepen előkészített szállásra szállítják, ahol a bevonulás befejeztével mi ténylegesek is oda kivonulva ott folytatjuk a század további felszerelését.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő