Kovács Gyula képviselő a Parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Gróf Tisza István miniszterelnök ellen.Tovább
Anasztaz I. Mikojan a KGST élén
A KGST központi Iroda 1949. januári létrehozása után a szervezet a gyors iparosítás érdekében a tagországok terveinek, műszaki fejlesztéseinek, termelésük egy részének, egymás közötti és a tőkés országokkal való kereskedelmük összehangolására törekedett. Sztálin és vezetőtársai a katonai logika szerint gondolkodtak: minden egyes tagország építse ki hadi-, azaz nehéziparát, ennek rendelje alá gazdaságpolitikáját. Kereskedelmét pedig két szempont szerint szervezze: csökkentse függőségét a tőkés országoktól, eközben növelje importját és exportját a KGST keretén belül és Kínával.
2.
Karádi Gyula levele Friss Istvánnak 1950. november 1.
2213/K9
Moszkva, 1950. november 1.
Titkos.
Készült 2 pld.
Összesen 1 lap
Kedves Friss elvtárs!
Legutóbbi levelem óta egy ülés volt, amelyen elkezdtük a cseh - kapitalista külkereskedelem bírálatát. Három órás ülés után Mikojan elvtárs javaslatára félbeszakítottuk azzal, hogy a legközelebbi ülésen folytatjuk. Eddig csak az információra vonatkozó kérdések hangzottak el, az azokra vonatkozó cseh válasz, továbbá a román, lengyel és bolgár kritika. Mindhárom igen éles volt, különösen a román és a bolgár, és valószínűnek tartom, hogy Mikojan elvtárs nemcsak azért javasolta a megszakítást, mert az idő előrehaladt, de mert mielőtt ő elmondja a véleményét, még egyszer utána akar nézni az elhangzott éles bírálatok indokainak. A részletes beszámolót a vitáról legközelebbi levelemben, a vita lezajlása után fogom megadni.
A sokoldalú klíring életbeléptetésére vonatkozó javaslatunk elkészült és a következő ülés napirendjén szerepel. A múlt ülésen ejtett megjegyzéséből Mikojan elvtársnak arra következtetünk, hogy őt jelenleg élénken foglalkoztatja ez a kérdés. Javaslatunk csupán annyiban megy túl a 2. ülésszakon elfogadott határozattól, hogy bizonyos mértékben kiszélesíti a sokoldalú klíring területét a fizetési mérleg egyéb tételeivel is. Azon kívül a klíring-értekezlet jobban előkészített megszervezését javasolja.
Sabanszkit és Radulescut a múlt héten jelentéstételre hazahívták, Sabanszki ma, Radulescu valószínűleg 7-re jön csak meg.
Tegnap este futár meghozta az 53. és 54. sz. küldeményeket. Az 53-at okt. 20-án adták át a Külügynek, de az előző futár otthon hagyta, mert „sok egyéb csomagja" volt. Ez alkalommal ismét fel szeretném hívni a figyelmedet erre a tényre, hogy a Külügy maga dönt arról, hogy melyik csomag sürgős, és melyik nem. Helyes volna, ha értesítenétek rendszeresen a munkánkat érintő hazai ügyekről. Így pld. a többi
úgy tudom, hogy az albánok, meg sem várva a szesszió határozatát, újabb hitelkéréssel fordultak az egyes kormányokhoz, valószínűleg hozzánk is. A szovjet kormányhoz is, ők még nem adtak választ. Ha hozzánk is fordultak, írjátok meg, hogy milyen választ adtunk. Nem kapunk értesítést az otthon tartózkodásom alatt Gerő elvtársnál a külkereskedelemmel kapcsolatban felvetett kérdések állásáról sem. Általában néha kicsit elfog a keserűség, ha látom, hogy egy-két kollégám milyen jól van informálva a hazai dolgokról, mihozzánk képest.Karczag és Akarat elvtársék által felvetett kérdésekre legközelebbi levelünkben adunk részletes választ. Ez a mostani futár meglepetésszerűen megy. Ülésszakra még mindig csak annyit mondanak, hogy hamarosan meglesz.
Elvtársi üdvözlettel
Karádi Gyula
Jelzet: MNL OL M-KS 276. f. 94. cs. 903. ő. e. 20. - Magyar Dolgozók Pártja, MDP központi szervei, Terv, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály. - Géppel írt eredeti levél. Kézzel: „Elvtársi üdvözlettel Karádi Gyula". A levél tetején kézzel: No 30501101, 2213/K9. Titkos. Készült 2 pld. Összesen 1 lap.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 04.
1901
1916
Első világháború: Megindul a Bruszilov-offenzíva. Az orosz hadsereg nagyerejű támadása áttöri az osztrák-magyar hadsereg frontját a Luck-...Tovább
1920
A versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést. Ennek következtében Magyarország - Horvátország...Tovább
1942
Elkezdődik a midwayi csata, amely fordulópontot hoz a második világháború csendes-óceáni hadszínterén.Tovább
1989
Pekingben, a Tiananmen téren (a Mennyei Béke Kapujának terén) a hatóságok tűzfegyvereket és páncélosokat bevetve brutálisan szétverik a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő