Jelentés FKgP. vezetősége és B. Szabó István vezetése alatt álló „alkotmányvédők" taktikájáról  

Tárgy: F. K. P. vezetősége és B. Szabó István vezetése alatt álló „alkotmányvédők" taktikája.

Jelentés
Budapest, 1947. július 16-án

F. hó 12-én, szombaton du., Dobi István F. K. P. elnöke, Mihályfi Ernő kíséretében Balatonlellén járt Tildy Zoltán köztársasági elnök nyaralójában. Itt jutott Mihályfi Ernőn keresztül Tildy és Dobi tudomására, hogy vasárnap, f. hó 13-án, Szigetváron B. Szabó 50, ún. „alkotmányvédő" képviselővel fontos megbeszélést akar lefolytatni, hogy a jelenlegi vezetőségben lévő fórumistákat minél jobban el tudja távolítani a vezetőségből. Szigetváron B. Szabóék a nagyválasztmány összehívásával kapcsolatos teendőket akarták megbeszélni, hogy ott a vezetőség részbeni megbuktatásán kívül a választójogi törvényjavaslatot is leszavazzák, illetőleg megtagadják annak parlament elé való vitelét.

Tildy Zoltán köztársasági elnök kérésére, Dobi István államminiszterrel egyetemben,

Tildy Zoltán kb. déli 12 órakor ért Csornoky Viktor kíséretében Szigetvárra, ahol éppen javában folyt a B. Szabóék által meghirdetett gyűlés, mely után akarták megtartani B. Szabóék - 50 képviselő jelenlétében - a Kátai-féle vendéglőben a megbeszélésüket. Szigetvárra a meghívott 50 képviselő helyett csak 11 képviselő ment le, és ezek az F. K. P. képviselői közül - a pártvezetőség állítása szerint - a legrongyabb, kétkulacsos emberek voltak. Amíg a gyűlés tartott, Tildy Zoltán a templom téren, a Kátai vendéglő előtt sétált, míg Csornoky Viktor odament a gyűlésre és figyelmeztette B. Szabót és társait arra, hogy a köztársasági elnök úr várja őket a gyűlés után a Kátai vendéglőben, és majd menjenek oda.

Dobi István a B. Szabóék által hirdetett gyűlés közepén érkezett Szigetvárra, teljes inkognitóban, úgy, hogy a pódium mögé állt, a tömeg közé, hogy B. Szabóék ne vegyék őt észre. Éppen B. Szabó tartott meglehetősen lázító, pártvezetőség-ellenes, koalícióellenes és demokráciaellenes beszédet, amit Dobi jegyzett is. Dobit úgy fedezték fel, hogy valamelyik parasztembernek feltűnt, hogy valaki jegyzi B. Szabó beszédét, és ezért odament Hompola képviselőhöz figyelmeztetni őt. Hompola, amikor meglátta Dobi pártelnököt, nagyon meghökkent, de azonnal feltalálta magát, és megkérdezte tőle, hogy talán azért jött el ide, mert fel akar szólalni. Dobi erre kijelentette, hogy ha ő most itt ez után a beszéd után felszólalna, akkor Szigetváron polgárháború törne ki, mert ilyen beszéd után csak éppen az ellenkezőjét kellene mondani mindannak, amit B. Szabó itt mondott.

A gyűlés végén Dobi István Kovács Antal képviselővel egyetemben, aki nagyon mosakodott azért, hogy ő megjelent B. Szabó gyűlésén, elment a Kátai-féle vendéglőbe Tildy Zoltánhoz. B. Szabó - akinek valószínűleg jelentették, hogy Dobi elítélte beszédét - nem mert odamenni egész idő alatt Dobihoz, sőt kb. ½ 2-2 óráig, amíg a Kátai-vendéglőben tartózkodtak a képviselők, közöttük egy szó sem hangzott el. Ezután B. Szabóék is elmentek Tildy Zoltánhoz a Káta-féle vendéglőbe, ahogy Tildy megkérdezte B. Szabót, hogy mi volt a szándéka azzal, hogy itt, Szigetváron 50 képviselővel megbeszélést akart tartani. B. Szabó ez ellen tiltakozott, de Tildy ennek dacára a leghatározottabban és a legerélyesebben utasította rendre B. Szabót, és kijelentette neki, hogy ha nem fogja abbahagyni a pártvezetőség ellen a fúrásait, akkor a legerélyesebb eszközökhöz fog nyúlni. Ezzel Tildy Zoltán még két képviselővel egyetemben elhagyta Szigetvárt, és Balatonlellére ment. Dobi István pedig egy képviselőt magához véve, hazament Szőnybe. B. Szabóék most már rossz hangulatban, kb. 7-8 képviselővel egyetemben ott maradtak Szigetvárott, de az F. K. P. vezetősége nem tartja valószínűnek azt, hogy ott fontosabb esemény a fentiek után még történhetett.

Fenti események után, és a parasztképviselők felajzott ellenzéki hangulata után, másnap, f. hó 14-én, hétfőn, du-ra magához rendelte Tildy Zoltán Balatonlellére az F. K. P. politikai bizottságát. A politikai bizottságnak egyetlen témája a nagyválasztmány összehívásának elhalasztása volt. Itt, ebben a kérdésben, a politikai bizottság majdnem teljesen egységes volt, és elfogadta Tildy Zoltán állásfoglalását, hogy a nagyválasztmányt, ha nem akarnak palotaforradalmat, feltétlenül el kell halasztani. Ez ellen a határozat ellen csak egyedül Implom Ferenc főtitkár hadakozott a végtelenségig. Nem is tudták a végén sem meggyőzni az elhalasztás helyességéről, de azért a többség akaratát elfogadta. Meglepő volt a politikai bizottsági ülésen Kovács István állásfoglalása - aki tulajdonképpen az „alkotmányvédő" csoportnak egyik vezetőségi tagja -, mert amint itt kifejtette, lent járt megyéjében, és egy pár faluban, városban összehívta a párt választmányát és ott megállapította, hogy most helytelen volna összehívni a nagyválasztmányt, és így teljes mértékben hozzájárul és elfogadja Tildy Zoltán indítványát.

Amikor a politikai bizottság fenti határozatát f. hó 15-én, kedden B. Szabóék megtudták, össze-vissza kapkodtak abban az irányban, hogy megmásítsák a politikai bizottság határozatát a nagyválasztmány elhalasztására vonatkozólag. Sürgősen össze akarták hivatni a képviselői értekezletet azzal az indoklással, melyet Baráth Endre tegnap délután folyamán Dobi pártelnök elé is terjesztett, hogy a választójogi törvényjavaslatot a képviselő csoport nem ismeri, és így 16-án, szerdán azt ne tűzzék napirendre a parlamentben, hanem előzőleg hívjanak össze egy képviselői értekezletet, és ott újból fogadtassák el a képviselőkkel. Dobi István megmagyarázta Baráth Endrének, hogy ez nagyon helytelen volna, mivel a javaslat már egy pár képviselői értekezleten keresztül ment kisebb-nagyobb módosításokkal, valamint a pártközi tárgyalásokon részt vettek a párt vezetőségén kívül az ú. n. „alkotmányvédő" megbízottak is, és ők is megadták a beleegyezésüket ahhoz, hogy a törvényjavaslatot ebben a formában a parlament elé vigyék.

Hogy nézne most ki - kérdezte Dobi -, ha most az utolsó percben a pártközi értekezleten, valamint a Tildynél megtartott pártvezéri értekezleten adott szavukat megszegnék? Milyen helyzetbe hoznák az egész pártot? Gondolják jól meg, hogy mit cselekednek. Baráth Endre úgy látszott, el is fogadja Dobi érvelését, és kijelentette, hogy most már természetesen ő is egész másként látja a kérdéseket, és nem kívánja a képviselői csoport összehívását. Ez természetes azonban csak ürügy volt, hogy a képviselői értekezletet össze tudják hivatni, és azon a kormányt és a párt vezetőségét le tudják szavazni.

Ma, f. hó 16-án, d. e. 10 órakor, a parlament megnyitása előtt B. Szabóék össze fognak jönni, és valószínű, hogy arra adnak utasítást az „alkotmányvédőknek", hogy a parlament mai ülésén beterjesztett választójogi javaslattal kapcsolatban vessék fel a kormánnyal szemben a bizalmatlanságot, és névszerinti szavazást kérjenek. Az „alkotmányvédők" azt remélik, hogy az F. K. P. nagy többsége az összes ellenzékkel összefogva, le fogja szavazni a kormányt. Számításokat végeztek, és kb. 192 szavazatra számítanak 185-190 ellenében.

A pártvezetőség ellenlépéseket tett az „alkotmányvédők" akciója ellen, és a Pest megyei szervezet képviselőit felkérte Dinnyés, a radikális baloldali képviselőket pedig felkérte Dobi arra, hogy győzzék meg a képviselőket helytelen álláspontjukról, és névszerinti szavazás esetén ne szavazzák le a kormányt, mert ezzel Tildy Zoltánt is dezavuálják. A párt vezetősége kb. 40 főnyi F. K. P-i képviselőre számít, hogy legjobb esetben a kormány mellett szavaz, de ez szerintük éppen elég arra, hogy a baloldali blokkal egyetemben tovább tudják vinni az ország vezetését.

A párt vezetőségének nincs még határozott elképzelése arra vonatkozólag, ha B. Szabóéknak mégis sikerülne a kormányt leszavazni, és így a választójogi törvényjavaslat a parlamentbe nem menne keresztül. Azonban az fix, hogy ha ilyen eset mégis előfordulna, nincs más mód, minthogy a parlamentet azonnal fel kell oszlatnia Tildy Zoltánnak, és a további kormányzást az új parlamentig, rendeleti úton kell majd lefolytatni. Hogy az új választások most már milyen törvény alapján történnének, erre nem is tudnának válaszolni, hiszen az 1945-ös választójogi törvény tulajdonképpen csak az akkori választásokra, tehát csak egy évre szólt, és így ezzel törvény szerint nem lehetne választani, míg a mostanit még a parlament nem szavazta meg.

Így áll a helyzet, az F. K. P-ban ma d. e. 10 órakor, amikoris éppen tudomásomra jutott, hogy a mára tervezett „alkotmányvédő" csoport gyűlését B. Szabóék holnapra, f. hó 17-re, d. e. 10 órára halasztották el.

Gépelt, aláírás nélküli tisztázat. ÁTBL 3. 1. 5. 0-11246