A Weiss Manfréd konszerntől a Rákosi Mátyás Művekig: egy családi vagyon végnapjai

„Az SS erők hatalmába került Weiss Manfréd családtagok […] kénytelenek voltak az ellenük, illetve hozzátartozóik ellen alkalmazott, személyes szabadságukat és életüket közvetlenül veszélyeztető jogellenes fenyegetés hatása alatt, a Weiss Manfréd vállalatokat és minden egyéb ingó- és ingatlan vagyonukat az SS erők egy gazdasági csoportjának […] 25 évre kezelésbe átad. […]” Ennek ellenében az SS erők említett gazdasági csoportja ígéretet tett arra, hogy a Weiss Manfréd család tagjait semleges külföldre szállítja.”

Végzés

Ikt. Sz. 355/1949.

Pestvidéki Törvényszék
Budapest, II. ker., Fő u. 70-78.
Budapest 2. fiók 27.

V é g z é s

A pestvidéki törvényszék mint cégbíróság az iparügyi miniszter 21.283/1949 I. főo. számú megkeresésére a nemzeti vállalatok cégjegyzékébe 740. szám alatt a következő korlát-lan felelősséggel alakult nemzeti vállalat bejegyzését rendeli el:

"A lap"

Nemzeti Vállalat korlátlan felelősséggel:
Cége: Weiss Manfréd Acél és Fémművek nv.
Székhelye: Csepel, telepe: Gyepsor u. 1. szám.

"B lap"

A végzés száma: 355/1949, kelte: 1949. január 28. A nv. alapításának elrendelésére vo-natkozó minisztertanácsi határozat száma: 125/1948, kelte: 1948. december 31., az alapítólevél száma: 21.286/1949 I. főo. Ip. Min., kelte: 1949. január 24.

A vállalat tárgya: vas, acél és fémáruk, valamint gépek gyártása.

A vállalat tartama: határozatlan idő.

A nehézipari igazgatóság jóváhagyása szükséges

  1. minden jogügylet érvényességéhez, ha a jogügylet tárgyának értéke az 500.000 forintot, visszatérő szolgáltatás esetében pedig az egy naptári éven belül esedékes szolgáltatás értéke a 150.000 forintot meghaladja,
  2. a vállalat ügyvitelének keretén kívül eső jogügylet érvényességéhez, ha az ügylet értéke az "a)" alatti megkülönböztetés szerint a 100.000 illetve a 30.000 forintot meghaladja.

"C lap"

A végzés száma: 355/1949, kelte: 1949. január 28.

A cégjegyzés módja: a vállalat cégjegyzése akként történik, hogy a vállalatot írt, nyomott vagy nyomtatott cégszövege alá

  1. a vezérigazgató - ebbéli minőségének feltüntetésével - névaláírását írja,
  2. a vállalat két cégjegyzésre jogosított munkavállalója együttesen névaláírását írja.

Vezérigazgató: Bíró Ferenc vezérigazgató, budapesti, XI. Orsó u. 21. szám.

A bejegyzés foganatosítását és díjmentes közzétételét a cégjegyzékvezetőknek meg-hagyja; a közzétételt azzal, hogy az alapításra vonatkozó okiratokat a cégbíróságnál bárki megtekintheti.

A bejegyzésről értesíti; a megkereső hatóságot, továbbá a vezérigazgatót 4 drb. címpéldány kiadása mellett azzal, hogy aláírásaikat a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítse, végül a budapesti törvényszéket mint cégbíróságot a 72.000/1948 I. M. sz. rend. 3. és 13. §-aira fi-gyelemmel azzal, hogy a vállalat az ott bejegyzett Weiss Manfréd Acél és Fémművei Rt., a Weiss Manfréd repülőgép és motorgyár rt. valamint a Telekkezelő és értékesítő cégekből alakult át.

Budapest, 1949. évi január hó 28. napján.

Dr. Deák s. k. törvényszéki bíró.

Az irat található: Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd konszern-vállalatok iratai; Okmánytár, 1037. sz. irat.

Ezen a napon történt szeptember 21.

1980

Iraki csapatok benyomulnak Iránba, ezzel megkezdődik a két ország közötti háború.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők