Véget ér a verduni csata, az első világháború egyik legfontosabb ütközete.Tovább
Az „elveszett” magyar Szent Korona hazatérése 1978-ban
„l./ Abban az esetben, ha az amerikai fél meghozza a döntését a korona és a koronaékszerek visszaadására, a külügyminisztériumok útján megbeszélhetjük a bonyolítás kérdéseit. Az amerikai küldöttség összetételének ismeretében alakítjuk ki a magyar küldöttséget.
2./ A korona és a koronaékszerek Budapesten kerülnek elhelyezésre, s lehetővé tesszük – eredeti szándékainknak megfelelően – a magyar és a külföldi közönség számára azok megtekintését.”
A bécsi magyar követség feljegyzése a magyar Külügyminisztérium számára a Mattsee-i plébániánál lezajlott magyar emigráns megemlékezésről
Bécs, 1956. október 3.
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÖVETSÉGE BÉCS | SZIGORÚAN TITKOS |
WIEN I. BANKGASSE 6 | Bécs, 1956. október 3. |
Tel. U 24-1-49
239/2 /szig.titk./1956. Készült 4 példányban
1 példány követség | Tárgy: A magyar koronázási kincsek |
Előadó: Rác Lajos
Köv[etségi] II.titk[ár]
Fenti tárgyban az alábbiakat jelentem: Rácz elvtárs, az ügyben 1956. IX. 25-én Linzben, Salzburgban és Mattsee-ben járt. Salzburgban barátainkkal, a „Salzburger Tagblatt" (ST) felelős szerkesztőjével, Gross elvtárssal beszélt. Nevezett elvtárs határozottan leszögezte, hogy a sajtóban (VIII. 21-én) megjelent tudósítások a valóságnak megfelelnek. Az üggyel kapcsolatban a következőket mondta:
l./ 1956. VIII. 20-a előtt Bécsből bizalmas értesítést kapott, hogy Mattseeben VIII. 20-án az emigráns magyarok gyűlést fognak tartani. Gross et. kiküldött egy Pointner nevezetű - nem párttag - tudósítót. Nevezett tudósító az aug. 20-i ünnepségen vett részt; tekintettel arra, hogy a beszédek magyarul hangzottak el - ő nem tud magyarul - felkereste a mattseei papot és megkérte, adjon felvilágosítást. Strasser mattseei pap, a „ST" 1956. VIII. 21-i számában megjelent tudósításban leírtakat mondotta el. Mielőtt a ST a tudósítást közölte volna Gross elvtárs megkérdezte Pointnert, hogy az ott leírt dolgokért vállalja-e a teljes felelősséget, mert ha valótlant közölne, tekintettel arra, hogy a salzburgi érsekről van szó - számítani lehet egy rágalmazási perre. Pointner kijelentette, hogy a leírt dolgokat Strasser plébános elmondotta, bemutatta a pappal történt beszélgetés alkalmával készített feljegyzéseket.
Gross et. szerint a közöltek a valóságnak meg kell, hogy feleljenek, mert az érsek, valamint a hozzá közelálló tartományi körök egy szóval sem reagáltak. (Ellenkező esetben már jelentkeztek volna)
2./ Strasser papot Rác et. Mattseeben felkereste (38. sz. alatt lakik), azonban nevezettel nem tudott beszélni. (Salzburgba utazott.) Háza bejáratának baloldalán a következő magyar és német nyelvű (kb. 5ox3o cm nagyságú) fekete márványtábla van: „1945-ben itt őrizték a Szent Koronát és a Szent Jobbot. M. Actio Catholika 1956." A táblán, a szöveg felett középen a magyar korona ábrája látható. A táblát az aug. 20-i „ünnepség" alkalmával helyezték el. A tábla ezek szerint a tudósításokban megjelent tényeket bizonyítja.
3./ Megjegyezni kívánom, hogy a „Der Abend" 1956. VIII. 20-i számában (1. oldal) a tárgyra vonatkozó tudósítást a lap megbízottja a ST-től függetlenül készítette. Az ÖNZ [popup title="[?] " format="Default click" activate="click" close text="A rövidítést illetően az „Österreichische Neue Zeitung” névre gondolhatnánk, 1945 után azonban ezzel az elnevezéssel nem létezett lap Ausztriában. Az 1947 és 1964 között először Wiener Tageszeitung, majd Neue Österreichische Tageszeitung néven megjelenő újság (az Osztrák Néppárt központ orgánuma), ill. a sokáig részben a kommunistákhoz is köthető (1945–1967) Neues Österreich lehet a forrásban említett lap."]1956. VIII. 21-i száma (4. oldal) ugyancsak részletes tudósításban közli a mattseei pap állítását.
4./ Megjegyezni kívánom még, hogy a salzburgi barátaink megígérték, hogy az ügyet megfelelő módon figyelemmel kísérik; újabb fejleményekről tájékoztatnak bennünket.
5./ 1956. szeptember 18-ai 006852/1/sz.t./56. sz. átirat alapján a szóban forgó jegyzéket Rác elvtárs Dr. Lemberger követnek 1956. IX. 27-én átadta. A jegyzék másolatát mellékelten megküldöm. Ez alkalommal történt beszélgetésről külön jelentést küldtem.
6./ Rác elvtárs a 2. sz. albizottsági megbeszélésen, 1956. IX. 24-én a restituciós igényeikkel kapcsolatban (III. csoport: Kulturális javak) 251/a tételszám alatt többek között erre vonatkozó feljegyzést az osztrák PM megbízottjának, (Eduard Lembergernek) átadta.
| [olvashatatlan aláírás] |
Jelzet: MOL XIX-J-1-j-USA-Ausztria-IV-151-006852-3-1956. (15. d.). A követ helyett olvashatatlan aláírással és a magyar Külügyminisztérium 1956. október 9-én kelt érkeztető pecsétjével hitelesített tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő