Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról

1989. november 26.

„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”

Az országos rendőrfőkapitány intézkedése a népszavazással kapcsolatos rendőri feladatokról

TG-n kérem leadni!

ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNYTITKOS!
(selejtezésig)

Szám: 50-14/4/1989.

ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
4/1989.
INTÉZKEDÉSE
az 1989. november 26-i népszavazással kapcsolatos rendőri feladatokról
Budapest, 1989. november 26-[á]n

Az Országgyűlés határozata alapján népi kezdeményezésre 1989. november 26-án népszavazásra kerül sor. A népszavazással kapcsolatos rendőri feladatokra kiadom az alábbi

i n t é z k e d é s t:

  1. Az Országgyűlés több ellenzéki párt által szervezett aláírásgyűjtés alapján, népi kezdeményezésre határozatot hozott a november 26-án megtartásra kerülő népszavazásról. A népszavazás rendben, zavaró körülményektől mentes lefolytatásához nagyon fontos társadalmi, politikai érdekek fűződnek. A sok embert érintő választási kampány alatt, a nagy tömegeket megmozgató szavazás során a rendőri szerveknek fokozott gondot kell fordítaniuk a törvényesség, a közrend és közbiztonság fenntartására, meg kell előzniük mindenfajta rendzavarást, készen kell lenniük arra, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően fellépjenek a szavazást jogszabályba ütköző módon akadályozó személyekkel vagy csoportokkal szemben.
  2. A főkapitányságok vezetői fordítsanak különös gondot a népszavazáshoz kapcsolódó információk megszerzésére, tárják fel az esetleges provokációs, a népszavazás rendjének megzavarására irányuló előkészületeket. A megszerzett információkat gondosan elemezzék, és azoknak megfelelően szervezzék meg a november 26-i szolgálat ellátását úgy, hogy a szükségesnél nagyobb létszámú rendőri erők mozgatását elkerüljék.
  3. A népszavazás előkészítése és lebonyolítása a tanácsok végrehajtó bizottságai titkárainak a kötelessége. A főkapitányságok vezetői a megyei, a városi rendőrkapitányságok vezetői, a városi tanácsok végrehajtó bizottságainak titkáraival vegyék fel a kapcsolatot, egyeztessék a feladatokat. A VB titkárok indokolt igényei alapján működjenek közre és adjanak segítséget a választási iratok (különösen a szavazó cédulák) biztonságos szállításához és őrzéséhez.
  4. A népszavazáshoz kapcsolódó propagandát 24-én 24.00 óráig lehet kifejteni. Ennek során plakátokat a tulajdonos vagy a kezelő engedélyével lehet elhelyezni létesítményeken. Szórólapokat - fogdában történő terjesztése - a rendőrkapitányságok ügyeletei vegyék át, ha azt valamelyik párt, szervezet kifejezetten kéri.
    25-én 0.00 órától tilos minden személyes propaganda, új plakát elhelyezése, szórólapok terjesztése.
  5. A választás, a szavazás minden, a törvényben meghatározott korlátozások alá nem tartozó állampolgár joga, melynek gyakorlását biztosítani kell. A rendőrségi fogdákban fogvatartottak részére, kérésükre lehetővé kell tenni, hogy a szavazáson részt vegyenek. Biztosítani kell, hogy a lakhelyük szerint illetékes tanács VB titkárától a szükséges igazolást beszerezzék és fogva tartásuk szerint illetékes szavazókörzetben szavazhassanak.
    Amennyiben a fogvatartottak közül egy fő is igényli a szavazáson való részvételt, úgy a rendőrkapitányság vezetője 24-ig kérje fel az illetékes tanács VB titkárát, hogy a mozgóurnával a szavazást ejtsék meg.
    A rendőrkapitányságokon biztosítani kell a törvényi előírásoknak megfelelő feltételeket a szavazás végrehajtására.
    A szabálysértési eljárásokat gyorsított ütemben, lehetőleg 25-ig fejezzék be, elzárás büntetés kiszabásának mellőzésével.
  6. A szavazás napján, 06.00 órától 20,00 óráig a főkapitányságok közbiztonsági és közlekedési osztályvezetői tartózkodjanak szolgálati helyükön. A főkapitányságok és kapitányságok vezetői elérhető helyen tartózkodjanak. A megyeszékhelyi rendőrkapitányságokon az alegységbe szervezett állományból vonjanak össze egy - 1+20 fős létszámú - szakaszt, készítsék fel nagyobb létszámú rendzavarás megszüntetésére.
  7. A közbiztonsági és közlekedési, valamint az operatív állomány szolgálatot úgy szervezzék meg, hogy azok rendszeresen ellenőrizzék a szavazóhelyiségek környékét. Az ügyeleti szolgálatot igazítsák el, hogy a szavazatszámláló bizottságok elnökei kérését a szavazóhelyiségben, annak környékén, a rend fenntartására azonnal kötelesek teljesíteni. Szolgálatát teljesítő rendőr a szavazóhelyiségbe csak a szavazatszámláló bizottság elnökének az engedélyével léphet be.
  8. A parancsnokok fordítsanak nagy figyelmet a népszavazásra és a választásra vonatkozó 1989. évi XVII. és XXXIV. törvények előírásainak megismerésére és a közterületi, valamint ügyeleti szolgálatot ellátó állomány körültekintő felkészítésére. A közterületi szolgálatba az önkéntes rendőri csoportokat vonják be.
  9. Budapesten 26-án 06.00 órától a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője az alegységbe szervezett állományából egy század erőt vonjon össze és az egyéb szolgálati feladatokat végrehajtó erőn felül tartson készenlétben. A BM Rendőri Ezred Parancsnoka egy zászlóaljat (200 fő) a szükséges megerősítő erőkkel tartson készenlétben még központi tartalékerőt 26-án 20.00 óráig.
  10. A népszavazás napján szolgálatot teljesítő állomány figyelmét hívják fel a parancsnokok arra, hogy a lakhelyük szerint illetékes tanács VB titkárától kért igazolás birtokában szolgálati helyük szerint illetékes szavazókörzetben is szavazhatnak. Nagyobb létszám esetén ehhez igényeljék az illetékes tanács VB titkárának segítségét. Amennyiben a szolgálatban lévő rendőr élni kíván szavazati jogával, úgy szolgálati felszerelését a szolgálati helyén leadva a szavazás idejére szolgálati feladatai alól felmentve vehet részt a szavazáson
  11. A szavazás napján, a szavazás idejére a jelentkező rendőri feladatok koordinálásával Bohár János r. ezredes közbiztonsági és közlekedési csoportfőnököt bízom meg. Szükség esetén 133-74 „K" telefonon érhető el.
  12. A szavazáshoz kapcsolódó rendkívüli eseményekről azonnal, a szavazás lefolyásáról annak befejezése után tegyenek jelentést a BM Főügyeletnek.

[olvashatatlan aláírások]

Dr. Túrós András
rendőr vezérőrnagy

Készült: 15 példányban.

Felterjesztve:Miniszter úrnak
Államtitkár uraknak

Kapják:
Miniszterhelyettes Urak
BM ORFK vezetőjének helyettese
BM ORFK csoportfőnökei
BM Titkárság vezetője
BM ORFK Vizsgálati Osztály vezetője
BM Főügyeleti Osztály vezetője
BM Választási Iroda vezetője
TG-n kapják: Rendőr-kapitányok
és a BM Rendőri Ezred parancsnoka

Jelzet: MOL XIX-B-1-az-50-14-4-1989. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Parancsgyűjtemény)

Ezen a napon történt április 19.

1957

A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő