A világ első élő, egyenes adású televíziós gyilkossága, amikor Jack Ruby lelőtte Lee Harvey Oswaldot.Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
"Krónikás" fn. ügyben
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes főkapitány áb.h.
Tárgy: "Krónikás" fn. ügyben
I n t é z k e d é s i t e r v .
Nyíregyháza, 1971. november 30.
A Népszabadság Szerkesztősége és az MSZMP KB címére ismeretlen személy összesen négy db. ellenséges, izgató tartalmú levelet küldött.
A szerző alaposan gyanúsítható a Btk. 127. (1.) bek.-ben meghatározott izgatás bűntettének megvalósításával.
A kérdéses levelek - írásszakértői vélemény szerint - minden kétséget kizáróan egy kéztől származnak, azokat az elkövető Tiszavasváriban, ill. Polgáron adta fel. Az inkriminált anyagokból arra lehet következtetni, hogy a tettes baráti kapcsolatai hasonló beállítottságú személyek, a cselekmény részesei, v. tudnak róla.
Az eddigiek során tizenöt számításba vehető személytől szereztük be kézírásmintát, az írásszakértő valamennyit kizárta. Az adatgyűjtés során értesültünk arról, hogy a Tiszavasvári Alkaloida gyár egyik munkahelyén a levelek tartalmának megfelelő beszélgetés zajlott a 1970. december 24.-én. Konkrétan a személyek kilétét megállapítani nem lehetett.
A fentiekre való tekintettel, s hogy a levelekben is utalás van a gyárra, feltehető: az elkövető, - v. kapcsolatai - az ALKALOIDÁ-ban dolgozik, v. dolgozott.
Az írásszakértő véleménye szerint a szerző paraszti származású, 55 év körüli, valószínűen férfi személy. Nem kizárt, hogy beszédhibás, vulgáris szemlélettel rendelkező, a 8. általánosnak megfelelő műveltségi szintet meg nem haladó iskolával bíró egyén. Korábban piaci adásvétellel foglalkozhatott, jelenleg pedig állami alkalmazásban áll. Vallásos típus, a közelmúltban a tanáccsal kapcsolatban volt számára negatív eredménnyel végződött ügye, feltételezhetően adó, vagy földtulajdonnal kapcsolatos témakörben.
Az elkövető kis helyen, faluban él.
A tudomásunkra jutott adatok és az írásszakértő véleménye arra utalnak, hogy a tettes a levelek feladási helyén, Tiszavasváriban lakik. Jelenleg valamelyik helyi ipari, v. más üzemben, munkahelyen dolgozhat.
Az itt foglalkoztatottak jelentős része még ma is kétlaki életet él, a mezőgazdasággal való kapcsolatuk nem szakadt meg.
Ezért a felderítő munkát az ALKALOIDA és más termelő, v. szolgáltató üzemekben kell végezni, figyelembe véve a tettesre vonatkozó jellemzőket.
Fentieknek megfelelően az alábbi főbb feladatokat kell megoldani:
- Az írásszakértő véleménye alapján eligazítjuk: "Gergely", "Kutasi" és "Vasvári" fn. ügynökeinket.
- A rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az elkövető valószínű a Tiszavasvári ALKALOIDA Gyárban dolgozik, ezért a kutató munkát itt kell intenzívebbé tenni.
- a vállalati nyilvántartást felhasználva megállapítjuk az 50 éven felüli dolgozókat. Közülük kiszűrjük az ügy szempontjából számításba vehető személyeket.
- A hivatalos és társadalmi kapcsolatokon keresztül, valamint a szig. anyagaiból kézírásmintájukat beszerezzük.
- Megállapítjuk, hogy a Tiszavasvári tanácsnál az elmúlt év végén, ill. ez év elején kiknek volt földtulajdonnal, adóval kapcsolatos problémájuk, panaszuk.
Az elkövetőre levont következtetés alapján számításba vehető személyeket ellenőrizzük, kézírásmintákat szerzünk be tőlük. - Hivatalos és társadalmi kapcsolatok útján megállapítjuk a községben, kik tartoznak az ún. "kupeckodó" réteghez, jelenleg hol dolgoznak?! Tisztázzuk az ügy szempontjából van-e köztük érdekes személy.
- A tettesre levont következtetések alapján differenciáltan kutatást végzünk Tiszavasváriban levő termelő és szolgáltató vállalatoknál, így pl: a gépjavító állomás, ÁFÉSZ-nél.
Az intézkedések végrehajtásának eredményétől függően a dossziét átminősítjük, vagy lezárjuk.
A tervbe vett intézkedések határideje: 1972. március 29.
| Felelős: Tóth József r. őrgy. |
Tóth József
őrgy.
Egyetértek:
Trencsényi Sándor r. őrgy.
osztályvezető
Nytsz: 7/895
| Készült: | 1 pl-ban "Krónikás" ügyd. |
Készítette: TJ/RJné.
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 34-35. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő