Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Tisztelt elvtárs urak! (1)
Megint tettetek egy kis jót a gazdátoknak. A futtballról lévén szó, még pedig nem is akár hogyan. Igy fölháborodva még egyszer nem láttam a magyar népet. Ez az egy sportág az, amely nagy közönséget vonz. A kis Magyarország jól képviseli a labdarúgást, több országgal fölveszi a versenyt, csak éppen a ruszkikkal nem boldogul soha. Nem lehet és nem szabad a magyarnak egy Szovjetúniót akárcsak futbalban is megverni. Az ötvenes évek csapatának sem lehetett ellenük győzni. Meccs előtt Rákosi Matyi bement az öltözőbe és elbeszélgetett a játékosokkal, ami azt jelentette, hogy alázkodj meg. És ez a folyamat úgylátszik tart azóta is. Angliában is adtunk nekik negyedik helyet, ha velük össze jutunk végünk, tovább nincs szereplés. Tudja ezt a nyugat is mikor összehoznak vele bennünket, hogy a magyarnak a ruszki előtt le kell hasalni. Ővele aztán könnyen elbánnak így lesz ez most is. Igaz, hogy adtatok ti már drágábbat is el egy ilyen meccsnél. Hazudni, port hinteni a nép szemébe. Igy volt ez most is. Itthon engedtétek, hogy győzzön a csapat. S az tudnivaló volt, hogy ha magyar csapat tíz gólt rúg akkor a ruszkik tizenegyet fognak rugni. De itthon már nem mertétek a vereséget előlegezni a testvéreknek. Ezt mondja a nép káromkodva átkozódva és jogosan. Hiába magyarázkodtok, hogy ez meg az ki hisz már nektek. Az első mérkőzés után egy hang se volt, hogy ilyen rossz meg olyan rossz a csapat. A második után meg írja a sajtó mondja a tévé hazudós alakjai, hogy át kell szervezni az egész labdarúgást. De egyszerre rossz lett minden! Mást kellene itt átszervezni, hogy ez a sokat szenvedett magyar nép nyugodtan élne. Nem ilyen képmutató hanglérok szeszélye szerint. Mert ilyen talp nyalók nincsen a világon sem csak itt. Csak csináljátok az ilyesmi dolgokat így nyílik a nép szeme tágabbra! Itt a méreg gyárban is általános a fölháborodás. Munkás mérnök nő férfi egyaránt elitéli mint ahogy szoktátok mondani ezt a viselkedést. És nem csoda, ha egy műszaki vagy olyan egyén akinek módjában áll, addig tanulmányutazik, hogy egyszer elfelejt hazajönni. Csak a munkás van megáldva annak bírni kell, ha fát vágtok a hátán is. A magas színvonalnál hadd tapossa egymást egy kis húsért, mert minden faluban egy koszos hentes-üzlet van, dehogy üzlet "Húsbolt" és az üres boltban lehet spekulálni. Ez a dicső állapot van a sörrel is. Ha néha kerül egy kicsi akkor tapossa gázolja érte egymást a magyar. A múltban abban penészes múltban az a vendéglős vagy a korcsmáros helyébe vitte bárkinek amit fogyasztani akart és kényelmesen el is fogyaszthatta, de az megalázó emberi tulajdonság volt ez a jó mikor izzad ott csomóban a paraszt egy pohár sörért. "De ez van ezt kell szeretni." Nem igaz?
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 11. oldal, borítékban)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő