a Nemzetgyűlés – a magyar történelem folyamán negyedszer – kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. (1921. XLVII. törvénycikk)Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Tisztelt elvtárs urak! (1)
Megint tettetek egy kis jót a gazdátoknak. A futtballról lévén szó, még pedig nem is akár hogyan. Igy fölháborodva még egyszer nem láttam a magyar népet. Ez az egy sportág az, amely nagy közönséget vonz. A kis Magyarország jól képviseli a labdarúgást, több országgal fölveszi a versenyt, csak éppen a ruszkikkal nem boldogul soha. Nem lehet és nem szabad a magyarnak egy Szovjetúniót akárcsak futbalban is megverni. Az ötvenes évek csapatának sem lehetett ellenük győzni. Meccs előtt Rákosi Matyi bement az öltözőbe és elbeszélgetett a játékosokkal, ami azt jelentette, hogy alázkodj meg. És ez a folyamat úgylátszik tart azóta is. Angliában is adtunk nekik negyedik helyet, ha velük össze jutunk végünk, tovább nincs szereplés. Tudja ezt a nyugat is mikor összehoznak vele bennünket, hogy a magyarnak a ruszki előtt le kell hasalni. Ővele aztán könnyen elbánnak így lesz ez most is. Igaz, hogy adtatok ti már drágábbat is el egy ilyen meccsnél. Hazudni, port hinteni a nép szemébe. Igy volt ez most is. Itthon engedtétek, hogy győzzön a csapat. S az tudnivaló volt, hogy ha magyar csapat tíz gólt rúg akkor a ruszkik tizenegyet fognak rugni. De itthon már nem mertétek a vereséget előlegezni a testvéreknek. Ezt mondja a nép káromkodva átkozódva és jogosan. Hiába magyarázkodtok, hogy ez meg az ki hisz már nektek. Az első mérkőzés után egy hang se volt, hogy ilyen rossz meg olyan rossz a csapat. A második után meg írja a sajtó mondja a tévé hazudós alakjai, hogy át kell szervezni az egész labdarúgást. De egyszerre rossz lett minden! Mást kellene itt átszervezni, hogy ez a sokat szenvedett magyar nép nyugodtan élne. Nem ilyen képmutató hanglérok szeszélye szerint. Mert ilyen talp nyalók nincsen a világon sem csak itt. Csak csináljátok az ilyesmi dolgokat így nyílik a nép szeme tágabbra! Itt a méreg gyárban is általános a fölháborodás. Munkás mérnök nő férfi egyaránt elitéli mint ahogy szoktátok mondani ezt a viselkedést. És nem csoda, ha egy műszaki vagy olyan egyén akinek módjában áll, addig tanulmányutazik, hogy egyszer elfelejt hazajönni. Csak a munkás van megáldva annak bírni kell, ha fát vágtok a hátán is. A magas színvonalnál hadd tapossa egymást egy kis húsért, mert minden faluban egy koszos hentes-üzlet van, dehogy üzlet "Húsbolt" és az üres boltban lehet spekulálni. Ez a dicső állapot van a sörrel is. Ha néha kerül egy kicsi akkor tapossa gázolja érte egymást a magyar. A múltban abban penészes múltban az a vendéglős vagy a korcsmáros helyébe vitte bárkinek amit fogyasztani akart és kényelmesen el is fogyaszthatta, de az megalázó emberi tulajdonság volt ez a jó mikor izzad ott csomóban a paraszt egy pohár sörért. "De ez van ezt kell szeretni." Nem igaz?
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 11. oldal, borítékban)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 06.
1921
1947
Molotov tájékoztatja a szovjet pártvezetőséget, hogy az „atomtitok már nem titok”.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő