Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Tisztelt elvtárs urak! (1)
Megint tettetek egy kis jót a gazdátoknak. A futtballról lévén szó, még pedig nem is akár hogyan. Igy fölháborodva még egyszer nem láttam a magyar népet. Ez az egy sportág az, amely nagy közönséget vonz. A kis Magyarország jól képviseli a labdarúgást, több országgal fölveszi a versenyt, csak éppen a ruszkikkal nem boldogul soha. Nem lehet és nem szabad a magyarnak egy Szovjetúniót akárcsak futbalban is megverni. Az ötvenes évek csapatának sem lehetett ellenük győzni. Meccs előtt Rákosi Matyi bement az öltözőbe és elbeszélgetett a játékosokkal, ami azt jelentette, hogy alázkodj meg. És ez a folyamat úgylátszik tart azóta is. Angliában is adtunk nekik negyedik helyet, ha velük össze jutunk végünk, tovább nincs szereplés. Tudja ezt a nyugat is mikor összehoznak vele bennünket, hogy a magyarnak a ruszki előtt le kell hasalni. Ővele aztán könnyen elbánnak így lesz ez most is. Igaz, hogy adtatok ti már drágábbat is el egy ilyen meccsnél. Hazudni, port hinteni a nép szemébe. Igy volt ez most is. Itthon engedtétek, hogy győzzön a csapat. S az tudnivaló volt, hogy ha magyar csapat tíz gólt rúg akkor a ruszkik tizenegyet fognak rugni. De itthon már nem mertétek a vereséget előlegezni a testvéreknek. Ezt mondja a nép káromkodva átkozódva és jogosan. Hiába magyarázkodtok, hogy ez meg az ki hisz már nektek. Az első mérkőzés után egy hang se volt, hogy ilyen rossz meg olyan rossz a csapat. A második után meg írja a sajtó mondja a tévé hazudós alakjai, hogy át kell szervezni az egész labdarúgást. De egyszerre rossz lett minden! Mást kellene itt átszervezni, hogy ez a sokat szenvedett magyar nép nyugodtan élne. Nem ilyen képmutató hanglérok szeszélye szerint. Mert ilyen talp nyalók nincsen a világon sem csak itt. Csak csináljátok az ilyesmi dolgokat így nyílik a nép szeme tágabbra! Itt a méreg gyárban is általános a fölháborodás. Munkás mérnök nő férfi egyaránt elitéli mint ahogy szoktátok mondani ezt a viselkedést. És nem csoda, ha egy műszaki vagy olyan egyén akinek módjában áll, addig tanulmányutazik, hogy egyszer elfelejt hazajönni. Csak a munkás van megáldva annak bírni kell, ha fát vágtok a hátán is. A magas színvonalnál hadd tapossa egymást egy kis húsért, mert minden faluban egy koszos hentes-üzlet van, dehogy üzlet "Húsbolt" és az üres boltban lehet spekulálni. Ez a dicső állapot van a sörrel is. Ha néha kerül egy kicsi akkor tapossa gázolja érte egymást a magyar. A múltban abban penészes múltban az a vendéglős vagy a korcsmáros helyébe vitte bárkinek amit fogyasztani akart és kényelmesen el is fogyaszthatta, de az megalázó emberi tulajdonság volt ez a jó mikor izzad ott csomóban a paraszt egy pohár sörért. "De ez van ezt kell szeretni." Nem igaz?
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 11. oldal, borítékban)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 03.
1922
1930
Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább
1935
Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább
1941
Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább
1945
A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő