Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Tiszavasvári levelek ügyében
SZABOLCS SZATMÁR MEGYEI RENDŐFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. ALOSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
TÁRGY: Tiszavasvári levelek ügyében
J E L E N T É S
Nyíregyháza, 1969. március 24.
Jelentem, az ügyben szereplő 3 ellenséges tartalmú levelet áttanulmányoztam, s a következőket állapítottam meg:
Mindhárom levelet Tiszavasváriban adták fel, sárga borítékban, 60 filléres bélyeggel. Ez értékcikkek bármelyik postán vagy trafikban kaphatók.
- Az "1968. V. 22. 15 óra" keletbélyegzővel ellátott levelet "Népszabadság Szerkesztőség és Kiadóhivatal Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3." címre küldték. Feladóként "Az E?..P" jelölést használták. A borítékban lévő egy íves franciakockás papírlapra kék golyóstollal írták a nyomtatott nagybetűs, két oldal terjedelmű szöveget.
- Az "1968. VII. 4. 15 óra" keletbélyegzővel ellátott levelet "Népszabadság Szerkesztősége Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3." címre küldték. "NN - Ct" feladóval. A borítékban lévő egy oldal terjedelmű szöveget egy íves kockás papírlapra írták kék golyóstollal, nyomtatott nagybetűkkel.
- Az "1968. VII. 4. 15 óra" keletbélyegzővel ellátott levelet "Népszabadság Szerkesztősége Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3." címre küldték, a borítékon feladóként "MAGYAR N..P" szerepel. A borítékban lévő, másfél oldal terjedelmű, kék golyóstollal készített, nyomtatott kisbetűs szöveget egy íves kockás papírlapra írták.
A borítékok címzése és a levelek betűformái alapján laikus szemmel is megállapítható, hogy mindhárom levél ugyanattól a kéztől származik.
A jelentésben 1.) és 2.) sorszámmal ellátott, nyomtatott nagybetűkkel írott levelekben több betű esetében felismerhető egyedi sajátosság. (L, N, R, B, D, K, stb.) A jobbra dőlő L alsó szára hullámos, visszakanyarodó. A jobbra dőlő N jobb szára hullámos, a jobb szár felső vége hurkos. A O esetében a kör befejezése tizenegy óra irányában történik, a jobbról balra kanyarodó hurok a kör közepe felé halad.
A jelentésben 1.) és 3.) számmal jelölt levelek között is felismerhető az azonosság. Az 1. számú, nyomtatott nagybetűvel írott levélben a megszólítás nyomtatott kisbetűvel íródott, se a kisbetűk formája azonos a 3. számú, nyomtatott kisbetűs szöveggel íródott levélben szereplő betűkkel.
A betűformák alapján megállapítható, hogy írójuk elég sokat ír, elképzelhető foglalkozásával összefüggően. Helyesírása jó, a legalapvetőbb helyesírási tudnivalókat készségszinten ismeri és alkalmazza. Az írásjeleket - különösen a felkiáltó-, kérdő- és idézőjeleket - helyesen alkalmazza. Érdekes sajátossága a levélnek, hogy a nyomtatott I-re mindenütt pontot tesz. Több helyen úgy tűnik, mintha szándékosan véteni akarna a helyesírási szabályok ellen. Pl. a 2. számú levél 6-ik sorában a "hazaáruló" szót előbb egybe akarta írni, majd mégis külön írta. Az 1. számú levél 2-ik sorában láthatóan még egy "l" betoldást eszközölt a "futballról" szóba, míg ugyanezt a szót a 12-ik sorban egy l-lel írja.
A 3. számú, nyomtatott kisbetűs szöveggel írott levélben mesterségesen torzított n, m, t, u betűket találunk. Sok esetben tévedésből helyen írta ezeket a betűket, de később torzított formájukra javította őket.
Minden levélben gyűlölettel ír a kommunizmusról, a vezető beosztású emberekről. Valószínű, hogy komoly sérelmei lehetnek. Az 1. számú levélben (második oldal 14. sor) IS betoldást eszközölt utólag. Eredetileg így hangzott a mondat: "Itt a méreggyárban általános a felháborodás." Az "IS" betoldása után "Itt a méreggyárban is általános a felháborodás." (Talán a "méreggyárban" dolgozik, s tudat alatt ezt is írta, később jött rá, hogy hibázott, s változatott a mondat értelmén.
A levelek hangvétele cinikus. A levelek szerzője tréfás, csipkelődő hangon ír. Nacionalista beállítottságú, kispolgári családból származó, középkáder lehet. 50 év körüli ember, aki ismeri a régi kiskocsmák hangulatát, s a kocsma szó a régi helyesírás szerint is írta (korcsma).
Tomasovszky István
r. alhdgy.
Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető
Nytsz: 744/340
Készítette: TI/HIné
Készült: 1 pld-ban.
Lerakva: Anyagába.
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 12-14. oldal)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő