Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Intézkedési terv
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes
Politikai Osztály vezetője
Tárgy: "Anonymus" fn. ügyben
I n t é z k e d é s i t e r v .
Nyíregyháza, 1968. április 3.
A fenti ügyben az alábbi elsődleges feladatok végrehajtását tervezem:
- A debreceni és miskolci politikai osztályok illetékes vonaltartójával fel kell venni a kapcsolatot és tisztázni kell, hogy az elmúlt időkben kaptak-e hasonló témájú, vagy szövegű fiktív feladójú levelet, ha igen azt hol, mikor és kinek a címére adták fel, ha szükséges írásazonosításra meg kell küldeni a BM írásszakértőjének. Amennyiben utólagos adatok merülnek fel, azt szükséges egyeztetni.
- A központi párhuzamos alosztállyal is egyeztetni kell a beszervezett adatokat, olyan célból, hogy nem-e rendelkeznek hasonló adatokkal vagy utólag az ország más területén nem-e merültek fel ugyanilyen témájú névtelen levelek, ha igen vizsgálni kell az esetleges összefüggést, az azonosságot a tettes kilétének megállapítása érdekében.
- A birtokunkban lévő ellenséges tartalmú leveleket írásszakértőnek kell bemutatni, az írásszakértő által megküldött gépírás egyedi sajátosságait alapul véve, a már beszerzett és a birtokunkban lévő gépírásminták között priorálást kell végezni.
- A boríték és a levélpapír cikkszámát figyelembe véve ellenőrizni kell, hogy azokat hol árusítják, általában milyen üzletekben, vagy más árusító helyeken lehet beszerezni.
Úgyszintén ellenőrzendő a borítékon található bélyeg forgalomba-hozatalának ideje, helye.
- Legális és hálózati lehetőségek felhasználásával olyan személyek után kutatunk, akiknek szóhasználatában gyakori a "nos" és "node" kifejezés. Ha ezen személyek írógéppel rendelkeznek, vagy ilyenhez hozzáférnek, arról konspiratív úton írásmintát szerzünk be.
- Az eddig érkezett felderített, vagy felderítetlen birtokunkban lévő, géppel írt ellenséges tartalmú levelek között ellenőrzést végzünk azonosítás céljából.
- Társadalmi és ügynöki lehetőség felhasználásával ellenőrizzük, hogy Nyíregyháza üzemeibe, oktatási intézményeibe Debrecenből kik járnak dolgozni, ezek körülményeit, magatartását ellenőrizni kell.
- A beérkezett adatokat elemzés és megfelelő rendezés után szakértői vizsgálatra megküldjük.
- A kialakult helyzetnek megfelelően az intézkedési tervet ki kell egészíteni, szükség esetén újat készíteni.
Szabó Imre
r. fhdgy.
Egyetértek:
Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető
Nytsz: 697/389.
Készült: 1 pl-ban.
Anyagába.
Készítette: SzI/RJné.
(ÁBTL 3.1.5. O-13332 8-9. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő