Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava

„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”

Jelentés 

Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság

III/III. AlosztályaSzigorúan titkos!

Tárgy: "Anonymus" fn. ügyben

J e l e n t é s

Nyíregyháza, 1968. április 5.

Jelentem, hogy 1968. IV. 3-án a Hajdú-Bihar megyei RFK. Politikai Osztályán a rendkívüli események vonaltartójával megbeszélést folytattam olyan célból, hogy az elmúlt időkben nem-e dolgoztak a fentihez hasonló ügyben, s nincs-e birtokukban ilyen ellenséges tartalmú levél, amely a megyénkben feladottakkal összefüggésbe hozható, vagy ha utólag ilyen kerülne birtokukba arról osztályunkat tájékoztassák.

A fentieknek megfelelően megállapítottam, hogy 1964, 1965 években a nyíregyházi 1, 2 postahivataloknál 1-3 óra eltéréssel olyan ellenséges tartalmú leveleket adtak fel a "Nemzeti ellenállási mozgalom" és a " Magyar Semlegességi Front" aláírással, amelyek az írásképlete 260/1 BC? Ez pedig mindenben megegyezik a birtokunkban lévő kormányunk és pártunk vezetőinek írt ellenséges tartalmú levélpapírok anyagával és írásképeltével.
A jelzett levelek közül kapott a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, Görög Mihály Nagykálló, Kállói u. 6.sz., az orvostudományi egyetem pedig Gálos Jakab Kótaj, Buji u. 8.sz. alatti feladóval. Ezek fiktív nevek.
A fentieken kívül hasonló szövegű és aláírású, feladó nélküli levelet adtak fel Budapesten a Debreceni Városi Tanács Titkárának, a Budapesti Építési-, Közlekedési, Műszaki Egyetem, állatorvostudományi, agrártudományi egyetem, József Attila Tudományegyetem Szeged, Erdészeti és Faipari egyetem Sopron, Nehézipari Egyetem Miskolc, Tanárképző főiskola Nyíregyháza címére.

A fenti ügyekben a Hajdú-Bihar megyei Politikai Osztály, valamint a központi alosztály ellenőrző munkát végzett, eredmény nélkül zárták el az ügyben keletkezett dossziékat.

A megbeszéltek alapján olyan következtetést lehet valószínűsíteni, hogy az előzőekben írt levelek tettesei azonosak a birtokunkban lévő ellenséges tartalmú levelek íróival. Debrecenben nagy helyi és személyi ismeretekkel rendelkezik, viszont gyakran utazhat Nyíregyházára és Budapestre, utazgatásai munkakörével függhet össze, s ilyen utazásai alkalmával adja fel az állomás melletti 2. sz. postán leveleit.

A fenti körülményeket figyelembe véve ellenőrzéseink során figyelembe kell venni a Debrecenbe lakó, de Nyíregyházán dolgozó értelmiségi személyek körülményeit, magatartását is.

Szabó Imre
r. fhdgy.

Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető.

Nytsz: 697/391.

Készült:1 pl-ban.
Anyagába.

Készítette: SzI/RJné.

(ÁBTL 3.1.5. O-13332 10-11. oldal)

Ezen a napon történt június 01.

1910

Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább

1916

Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább

1941

II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább

1941

Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább

1950

A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő