a Nemzetgyűlés – a magyar történelem folyamán negyedszer – kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. (1921. XLVII. törvénycikk)Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Határozat
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes
főkapitány áb. helyettese.
Tárgy: "Krónikás" fn. rendkívüli esemény dosszié lezárására
H a t á r o z a t
Nyíregyháza, 1972. május 22-én.
"Krónikás" fn. rendkívüli események dossziét 1971. március 29-én nyitottuk, mert ismeretlen elkövető a Népszabadság Szerkesztősége és az MSZMP KB címére négy db ellenséges, izgató tartalmú levelet küldött.
A kérdéses levelek írásszakértői vélemény szerint egy kéztől származnak, azokat a tettes Tiszavasváriban, illetve Polgáron adta postára.
A szerző alaposan gyanúsítható a Btk. 127. . (1) bek.-ben meghatározott izgatás bűntettének megvalósításával.
Az inkriminált anyagok értékelésébe szakértőt is bevontunk, a levont következtetés szerint az elkövető 55 év körüli, paraszti származású, valószínű férfi. Vulgáris szemlélettel rendelkező, a nyolc általánosnak megfelelő műveltségi szinten lévő egyén. Vallásos típus, állami alkalmazásban állhat, kis helyen, faluban él.
A fentieket figyelembe véve végeztük kutató munkánkat, feltételezve, hogy a tettes a levelek feladásának megfelelően Tiszavasváriban él. Ezt támasztotta alá a társadalmi és hivatalos kapcsolatoktól szerzett adatok is.
Intézkedési tervet készítettünk, melyben körülhatároltuk azokat a területeket, objektumokat, ahol az elkövetőt keresni kell. Meghatároztuk a rendelkezésre álló operatív eszközök - ügynökség - felhasználásának módját.
A feldolgozó munka során öt számításba vehető személyt vontunk hálózati ellenőrzés alá. Összesen 35 személytől szereztünk be kézírásmintákat, melyeket szakértői véleményezésre megküldtünk az illetékes osztálynak. A szakértő azonban minden esetben negatív választ adott, a kézírások egyikét sem hozta kapcsolatba az inkriminált anyaggal.
A dosszié egy éves határideje alatt - az elkövető felderítésére - tett intézkedéseink nem hozták meg a kívánt eredményt, s ez a közeli jövőben sem várható.
A fentiek alapján kérem a 35-R-757. sz. "KRÓNIKÁS" fn. rendkívüli események dosszié lezárását és irattárba való helyezését engedélyezni.
Tóth József
r. őrgy.
Egyetértek:
Trencsényi Sándor r. őrnagy
osztályvezető
Nytsz: 7-287.
Készítette: TJ/HJné
Készült: 1pld-ban.
Lerakva: 35-R-757. sz. dossz.
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 44-45. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 06.
1921
1947
Molotov tájékoztatja a szovjet pártvezetőséget, hogy az „atomtitok már nem titok”.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő