Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.


A Svájci Magyar Nemzeti Bizottság genfi szervezetének jelentése a könyvtárról.
1946. április 8.

Dr. Keresztury Dezső
Vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak
Budapest

Mélyen tisztelt Miniszter Úr,

A genfi Magyar Könyvtár ügyében bátorkodunk Önhöz fordulni.
Tudva lévő, hogy 1943 végén a kultuszminisztérium Genfben mintegy ezer kötetet tartalmazó, ún. tájékoztató könyvtárt rendezett be, amely az azóta megszűnt Magyar Házban nyert elhelyezést.

Bár vannak a könyvek között értékes szépirodalmi művek, közgazdasági és statisztikai kötetek stb., a könyvek nagy része használhatatlan. A könyvtárnak állítólag 60-70 ezer svájci frank összegű alap állott rendelkezésre, amelyből - tudomásunk szerint - pillanatnyilag 5-6 ezer frank van meg. Hatvan használható kötetet véve alapul: egy-egy kötet Genfben való tartása ezer frankba került! Ehhez a rendkívüli nagyarányú vagyoncsökkenéshez persze hozzájárult az a körülmény, hogy a kultuszminiszteri ösztöndíjjal 1943-ban Genfbe került Ifcsics Miklós, valamint a könyvtár vezetésével megbízott dr. Baross-Drucker György [...] kezelését a könyvtáralapból fedezték.

1944. március 19 után, a Magyar Ház bezárásakor, a könyvtár állománya a genfi magyar konzulátus pincéjébe került. Onnan 1945 elején a Hungária Genfi Magyar Diákegyesület kezdeményezésére a Route Malagnou 8. sz[ám] alatti lakásba szállíttattak át a könyvek. Ennek a lakásnak egy helyisége a könyvtárszoba, egy másik szobájában - egészen a legutóbbi napokig, amikor is elköltözött - Balázs Ferenc, egy harmadik szobájában Dr. Vaska Gyula lakik. Dr. Vaska Gyulának - aki annakidején Baross-Drucker György dr. helyettese volt - és Balázs Ferencnek a könyvtár adminisztrációja a feladata. Dr. Vaska Gyula különben a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot képviseli a Genfben székelő Bureau International d' Éducation[-]nál.

A könyvtáralap 1944 márciusa után - előttünk ismeretlen okokból - Dr. Kosinszky Imre v[olt] magyar pénzügyminisztériumi tisztviselő, ez idő szerint genfi lakos kezelésébe ment át, állítólag az ún. disszidens diplomaták, valamint Bartheldy [Tibor] konzul megbízásából, akik - mint a genfi Hungária előbb említett kezdeményezésére - közben jártak, hogy a könyvtár állománya kikerüljön a konzulátus pincéjéből és az itteni magyarok számára hozzáférhetővé váljék.

Mai állapotában azonban a könyvtár nem felelhet meg a feladatának, nem tud az itteni magyaroknak irodalmi és tudományos munkájukban segítségre lenni, mert - mint már hangsúlyoztuk - a könyvállomány nem megfelelő; a genfi magyarság kulturális és politikai életének pedig - ideiglenes és félig-meddig magán jellegénél fogva, valamint a megfelelő hazai intézkedések hiányában - nem válhatott központjává.

A Svájci Magyar Nemzeti Bizottság (S.M.N.B.) - melynek megalakulásáról és céljairól a mellékelt jegyzőkönyv [nincs az güyirat mellett] tájékoztat - élénk magyarérdekű aktivitást fejt ki; irodalmi- és sajtó tevékenységét csak megfelelő helyiség birtokában tudja jól végezni. A kiadványok szerkesztése - a Dr. Vaskával létrejött megegyezés alapján - nagyrészt a könyvtár helyiségében folyik. Szükség lenne ezen kívül arra - s ezt bátrak vagyunk tisztelettel javasolni -, hogy az ügy végleges rendezéséig az S.M.N.B. a könyvtár helyiségét hivatalosan a maga székhelyének tekinthesse, hogy jogában álljon ott üléseket, összejöveteleket, előadásokat rendezni, hogy postáját oda címeztethesse, hogy a könyvtár három, alant közelebbről megjelölt írógépe rendelkezésre álljon, valamint, hogy az S.M.N.B. a könyvtár anyagát a hazai intézkedéseknek megfelelően megtisztíthassa a fasiszta és reakciós jellegű kiadványoktól. Kérünk minderre vonatkozó írásbeli beleegyezést, és ugyancsak kérjük Miniszter Urat, hogy mielőbb szíveskedjék intézkedni a könyvtár kiegészítésére, vagyis arra vonatkozóan, hogy a könyvtár számára hiánytalanul küldjék [meg] az otthon újonnan megjelenő könyveket, és rendszeresen juttassák el a hazai napilapokat és folyóiratokat.

Kérjük Miniszter urat, hogy a könyvtárral kapcsolatos személyi kiadások fedezésére a kultuszminisztérium illetékes tényezői találjanak az eddigitől eltérő módot, úgyhogy a még meglévő könyvtáralap csak a dologi kiadásokra fordíttassék.

Szíves intézkedéséért és válaszáért az S.M.N.B. nevében előre is köszönetet mondva vagyok

 

kiváló tisztelettel az S.M.N.B. megbízásából

 

Balabán Péter
titkár

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-49 485-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt szeptember 25.

1918

Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább

1920

A Nemzetgyűlés elfogadta a numerus claususról szóló törvényjavasla-tot.Tovább

1931

Budapesten, a Royal moziban levetítik az első magyar hangosfilmet, „A kék bálvány”-t.Tovább

1956

Üzembe lép az első transzatlanti telefonkábel.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők