Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
Források
Feljegyzés a Könyvtár 1944 végi állapotáról és a további működés lehetőségeiről
1944. december 5.
A Genfben létesített Magyar Ház, amelynek Avenue de Champel 11/bis sz[ám] alatti villába[n] lévő helyiségeibe a genfi magyar tudományos könyvtár is elhelyezést nyert, a magyar királyi Külügyminisztérium 1944. március 29-én kelt 1408. számú claris-táviratában adott rendelete értelmében működését 1944. június hó 30-án beszüntette.
A Magyar Ház elhelyezésére szolgáló villa bérlete ennek folytán 1944. április 3-án felmondatott, és az ugyanott működő könyvtár anyaga ládákba csomagolva a magyar királyi Külügyminisztériumnak a berni magyar királyi követség akkori vezetőjéhez intézett 2093. számú claris-táviratában adott rendelete értelmében a Quai Wilson 33. számú házban az annak idején Honti Ferenc sajtó előadó részére iroda céljára bérelt üres helyiségekbe helyezte el. Ezek a helyiségek ugyanis Hontinak az 1944. március 19-i események következtében bejelentett disszidálása miatt nem vétettek általa használatba, és üresen állottak. A könyvtár ezen új helyiségekbe[n] nem volt megnyitható, mert ennek vezetője, Dr. Baross György kultuszminiszteri tanácsos, aki e megbízatása alól egyébként a 2124/1944 eln[öki] számú kultuszminiszteri rendelettel felmentetett, súlyosan megbetegedett, a tanulmányi kiküldetésben Genfben tartózkodó dr. Vaska Gyula egyetemi fogalmazó pedig, aki Baross felmentésekor annak utódjául jelöltetett ki, a megbízatást nem vállalta el. Folyó év végén Genfbe történt megérkezésem után a Genfben és Lausanne-ba egyetemi tanulmányokat folytató magyar ifjak részéről és más oldalról is azzal a kéréssel fordultak hozzám, hassak oda, hogy a könyvtár hívatásának vissza adassék, illetve annak anyaga a tanuló ifjúság számára hozzáférhetővé tétessék.
A könyvtár újra való megnyitását szorgalmazók azzal érveltek, hogy a tanuló ifjúság körében nagy az érdeklődés a könyvtár iránt, a könyvanyag tanulmányozásának az ifjúság nagy hasznát venné, és ezért nem volna ésszerű, hogy a könyvek továbbra is ládákba zárva őriztessenek, amely ládák használatáért a ládákat kölcsönző szállítócég részére még használati díjat is kell fizetni.
A könyvtár újból való megnyitásának gyakorlati megvalósítása akként képzeltetett el, hogy a könyvtár részére a kultuszminisztérium által rendelkezésre bocsátott ellátmány terhére olcsó bérű új helyiség béreltetnék, úgy, hogy ily módon a könyvtár állandó felügyelet alatt volna.
Megjegyeztetik, hogy a könyvtár anyagának az új helyiségbe leendő elhelyezése lehetővé tenné, hogy a főkonzulátus a Quai Wilson 33. szám alatti ház földszintjén lévő helyiségeket, amelyekbe a könyvtár anyagát tartalmazó ládák ez idő szerint el vannak helyezve, egyébként azonban használaton kívül állanak, felmondja, és ezáltal egy meglehetősen magas bérlettől mentesüljön.
A többi irányba eszközölt érdeklődés eredményeként szerzett információk szerint a könyvtár kezelőjéül oly személy jöhetne tekintetbe, aki a könyvtárral már régebben kapcsolatban állott, a könyvtár kezelésével járó munkakört tehát ismeri, és emellett arra is alkalmas, hogy az ifjúság körében mutatkozó áramlatokkal számolva, a könyvtár működésének zavartalan menetét biztosítani tudja.
Dr. Baross György osztálytanácsos még mindig bizonytalan egészségi állapota miatt a könyvtár vezetőjéül nem jöhet tekintetbe. A fent említett szempontokat figyelembe véve a könyvtár kezelésével járó teendők ellátására Dr. Vaska Gyula egyetemi fogalmazó látszanék legalkalmasabbnak, aki még a könyvtár létesítése után személyesen Genfben járt Paikert Géza kultuszminiszteri tanácsos jóváhagyásával 1943. augusztus 27-én létrejött szabályzat értelmében, amely a magyar Ház és a könyvtár jogviszonyát rendezte, a könyvtár akkori vezetőjének, Baross osztálytanácsosnak helyetteséül jelöltetett ki, és a könyvtárba annak idején működött is.
A könyvtári anyag a könyvtár fenntartási költségeire kiutalt kultuszminisztériumi ellátmány kincstári tulajdon lévén, mindenképpen szükséges volna, ha a könyvtár megnyitása esetén annak működése állandó ellenőrzés alatt tartassék oly célból, hogy a könyvtár anyaga hiánytalanul megóvassék, és hogy az ellátmány rendeltetésének megfelelően használtassék fel. A könyvtár működésének ellenőrzése legcélszerűbben bizottságilag látszanék megoldhatónak, még pedig oly bizottság útján, amelybe olyanok is részt vesznek, akik az egyetemi tanulóifjúság különböző csoportjaival állandó kapcsolatot tartanak fenn.
A fentiekben ismertetett konsziderációk [meggondolások] szem előtt tartásával folytatott tárgyalások a következőket eredményezték:
1.) Az újra megnyitandó könyvtár működésének ellenőrzésére egy háromtagú bizottság alakult, melynek tagja: b[á[r]ó] Radvánszky Antal, a Magyar Nemzeti Bank volt vezértitkára, Kosinszky Imre pénzügyminisztériumi titkár és alulírott Bartheldy Tibor. E bizottság feladata a könyvtár adminisztrációjának minden vonatkozásban való ellenőrzése, különös tekintettel arra, hogy a könyvtár anyaga megóvassék, és a könyvtár fenntartási költségeire kiutalt kultuszminisztériumi ellátmány megfelelően használtassék fel.
A bizottság - mihelyt a könyvtár új helyiségének kibérlésére sor kerül - ezen ellátmány jelenleg mutatkozó maradvány összegét, mely eddig a főkonzulátus által letétként kezeltetett, a főkonzulátustól nyugta ellenében átveszi, és bankfolyószámlán helyezi el. A bankfolyószámlára helyezett összeg felett a bizottság mindhárom tagjának együttes aláírásával diszponál, és fedezi abból a könyvtárral kapcsolatba felmerülő költségeket.
2.) A könyvtár kezelőjéül dr. Vaska Gyula jelöltetett ki, aki tartozik a könyvtár kezelésével és nyilvántartásával járó teendőket ellátni, és a könyvtárral kapcsolatos kiadásokról felfektetendő számadásokat Kosinszky Imre közvetlen ellenőrzése mellett vezetni.
3.) A könyvtár számára tekintetbe jövő új helyiség kiválasztását Kosinszky Imre és Vaska Gyula végzik, amelynél a takarékosság legmesszebb menő figyelembe vételével tartoznak eljárni. A könyvtár könyvanyagát tartalmazó 29 darab lezárt ládát nyugta ellenében Vaska Gyula veszi át a főkonzulátustól, és gondoskodik annak elszállításáról, mihelyt a könyvtár részére bérlendő új helyiség rendelkezésre áll.
1. így a magyar tudományos könyvtár céljára a könyvtár a kultuszminisztérium által kiutalt és a főkonzulátuson letétként kezelt ellátmány maradványának br. Radvánszky Antal, Kosinszky Imre és Bartheldy Tibor együttes aláírásával ellátott nyugta ellenében,
2. a könyvtár anyagát tartalmazó lezárt 29 ládának Vaska Gyula nyugtája ellenében annakidején leendő szíves kiszolgáltatása végett.
Genf, 1944. december 5-én
Bartheldy Tibor
Jelzet: MOL K 107-V-7-13-1945 (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, Népszövetségi képviselet és genfi főkonzulátus). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő