Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Források 

Feljegyzés a Könyvtár 1944 végi állapotáról és a további működés lehetőségeiről
1944. december 5.

A Genfben létesített Magyar Ház, amelynek Avenue de Champel 11/bis sz[ám] alatti villába[n] lévő helyiségeibe a genfi magyar tudományos könyvtár is elhelyezést nyert, a magyar királyi Külügyminisztérium 1944. március 29-én kelt 1408. számú claris-táviratában adott rendelete értelmében működését 1944. június hó 30-án beszüntette.

A Magyar Ház elhelyezésére szolgáló villa bérlete ennek folytán 1944. április 3-án felmondatott, és az ugyanott működő könyvtár anyaga ládákba csomagolva a magyar királyi Külügyminisztériumnak a berni magyar királyi követség akkori vezetőjéhez intézett 2093. számú claris-táviratában adott rendelete értelmében a Quai Wilson 33. számú házban az annak idején Honti Ferenc sajtó előadó részére iroda céljára bérelt üres helyiségekbe helyezte el. Ezek a helyiségek ugyanis Hontinak az 1944. március 19-i események következtében bejelentett disszidálása miatt nem vétettek általa használatba, és üresen állottak. A könyvtár ezen új helyiségekbe[n] nem volt megnyitható, mert ennek vezetője, Dr. Baross György kultuszminiszteri tanácsos, aki e megbízatása alól egyébként a 2124/1944 eln[öki] számú kultuszminiszteri rendelettel felmentetett, súlyosan megbetegedett, a tanulmányi kiküldetésben Genfben tartózkodó dr. Vaska Gyula egyetemi fogalmazó pedig, aki Baross felmentésekor annak utódjául jelöltetett ki, a megbízatást nem vállalta el. Folyó év végén Genfbe történt megérkezésem után a Genfben és Lausanne-ba egyetemi tanulmányokat folytató magyar ifjak részéről és más oldalról is azzal a kéréssel fordultak hozzám, hassak oda, hogy a könyvtár hívatásának vissza adassék, illetve annak anyaga a tanuló ifjúság számára hozzáférhetővé tétessék.

A könyvtár újra való megnyitását szorgalmazók azzal érveltek, hogy a tanuló ifjúság körében nagy az érdeklődés a könyvtár iránt, a könyvanyag tanulmányozásának az ifjúság nagy hasznát venné, és ezért nem volna ésszerű, hogy a könyvek továbbra is ládákba zárva őriztessenek, amely ládák használatáért a ládákat kölcsönző szállítócég részére még használati díjat is kell fizetni.

A könyvtár újból való megnyitásának gyakorlati megvalósítása akként képzeltetett el, hogy a könyvtár részére a kultuszminisztérium által rendelkezésre bocsátott ellátmány terhére olcsó bérű új helyiség béreltetnék, úgy, hogy ily módon a könyvtár állandó felügyelet alatt volna.
Megjegyeztetik, hogy a könyvtár anyagának az új helyiségbe leendő elhelyezése lehetővé tenné, hogy a főkonzulátus a Quai Wilson 33. szám alatti ház földszintjén lévő helyiségeket, amelyekbe a könyvtár anyagát tartalmazó ládák ez idő szerint el vannak helyezve, egyébként azonban használaton kívül állanak, felmondja, és ezáltal egy meglehetősen magas bérlettől mentesüljön.

A többi irányba eszközölt érdeklődés eredményeként szerzett információk szerint a könyvtár kezelőjéül oly személy jöhetne tekintetbe, aki a könyvtárral már régebben kapcsolatban állott, a könyvtár kezelésével járó munkakört tehát ismeri, és emellett arra is alkalmas, hogy az ifjúság körében mutatkozó áramlatokkal számolva, a könyvtár működésének zavartalan menetét biztosítani tudja.

Dr. Baross György osztálytanácsos még mindig bizonytalan egészségi állapota miatt a könyvtár vezetőjéül nem jöhet tekintetbe. A fent említett szempontokat figyelembe véve a könyvtár kezelésével járó teendők ellátására Dr. Vaska Gyula egyetemi fogalmazó látszanék legalkalmasabbnak, aki még a könyvtár létesítése után személyesen Genfben járt Paikert Géza kultuszminiszteri tanácsos jóváhagyásával 1943. augusztus 27-én létrejött szabályzat értelmében, amely a magyar Ház és a könyvtár jogviszonyát rendezte, a könyvtár akkori vezetőjének, Baross osztálytanácsosnak helyetteséül jelöltetett ki, és a könyvtárba annak idején működött is.

A könyvtári anyag a könyvtár fenntartási költségeire kiutalt kultuszminisztériumi ellátmány kincstári tulajdon lévén, mindenképpen szükséges volna, ha a könyvtár megnyitása esetén annak működése állandó ellenőrzés alatt tartassék oly célból, hogy a könyvtár anyaga hiánytalanul megóvassék, és hogy az ellátmány rendeltetésének megfelelően használtassék fel. A könyvtár működésének ellenőrzése legcélszerűbben bizottságilag látszanék megoldhatónak, még pedig oly bizottság útján, amelybe olyanok is részt vesznek, akik az egyetemi tanulóifjúság különböző csoportjaival állandó kapcsolatot tartanak fenn.

A fentiekben ismertetett konsziderációk [meggondolások] szem előtt tartásával folytatott tárgyalások a következőket eredményezték:

1.) Az újra megnyitandó könyvtár működésének ellenőrzésére egy háromtagú bizottság alakult, melynek tagja: b[á[r]ó] Radvánszky Antal, a Magyar Nemzeti Bank volt vezértitkára, Kosinszky Imre pénzügyminisztériumi titkár és alulírott Bartheldy Tibor. E bizottság feladata a könyvtár adminisztrációjának minden vonatkozásban való ellenőrzése, különös tekintettel arra, hogy a könyvtár anyaga megóvassék, és a könyvtár fenntartási költségeire kiutalt kultuszminisztériumi ellátmány megfelelően használtassék fel.

A bizottság - mihelyt a könyvtár új helyiségének kibérlésére sor kerül - ezen ellátmány jelenleg mutatkozó maradvány összegét, mely eddig a főkonzulátus által letétként kezeltetett, a főkonzulátustól nyugta ellenében átveszi, és bankfolyószámlán helyezi el. A bankfolyószámlára helyezett összeg felett a bizottság mindhárom tagjának együttes aláírásával diszponál, és fedezi abból a könyvtárral kapcsolatba felmerülő költségeket.

2.) A könyvtár kezelőjéül dr. Vaska Gyula jelöltetett ki, aki tartozik a könyvtár kezelésével és nyilvántartásával járó teendőket ellátni, és a könyvtárral kapcsolatos kiadásokról felfektetendő számadásokat Kosinszky Imre közvetlen ellenőrzése mellett vezetni.

3.) A könyvtár számára tekintetbe jövő új helyiség kiválasztását Kosinszky Imre és Vaska Gyula végzik, amelynél a takarékosság legmesszebb menő figyelembe vételével tartoznak eljárni. A könyvtár könyvanyagát tartalmazó 29 darab lezárt ládát nyugta ellenében Vaska Gyula veszi át a főkonzulátustól, és gondoskodik annak elszállításáról, mihelyt a könyvtár részére bérlendő új helyiség rendelkezésre áll.

1. így a magyar tudományos könyvtár céljára a könyvtár a kultuszminisztérium által kiutalt és a főkonzulátuson letétként kezelt ellátmány maradványának br. Radvánszky Antal, Kosinszky Imre és Bartheldy Tibor együttes aláírásával ellátott nyugta ellenében,

2. a könyvtár anyagát tartalmazó lezárt 29 ládának Vaska Gyula nyugtája ellenében annakidején leendő szíves kiszolgáltatása végett.

Genf, 1944. december 5-én

Bartheldy Tibor

Jelzet: MOL K 107-V-7-13-1945 (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, Népszövetségi képviselet és genfi főkonzulátus). Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 25.

1919

Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább

1942

Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább

1942

Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább

1947

Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább

1948

Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő