India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
Hubay Miklós tájékoztatója a könyvtár fejlesztési terveiről
1946. augusztus 10.
Genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár
A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár fejlesztésének ügyében
Könyvtárunk fejlesztésének két útját látom:
a) a mai keretben való gazdagítása,
b) tudományos intézetté való bővítése, különös tekintettel a Genfben mind gyakrabban megforduló magyar delegációk szükségleteire.
Legyen szabad az a) ponthoz vágó javaslatként csatolnom azoknak a friss könyveknek a jegyzékét, amelyekre leginkább szükség volna, addig is, amíg a régibb kiadású alapvető munkák sorra beszerződnek.
A könyvtárnak tudományos intézetté való bővítésével meg lehetne oldani egy igen égető problémát: ez a Genfbe jövő magyar delegációk irodájának elhelyezése. A népszövetségi időkben mindvégig működött itt egy ilyen iroda, amit azután Magyarországnak a Népszövetségből való kiválásakor Főkonzulátussá kereszteltek és bővítettek. Minden jel arra vall, hogy külügyi kormányzatunk jelenleg az ésszerűbb és gazdaságosabb megoldást választja és nem nyitja ki a genfi főkonzulátust. Tekintettel arra, hogy a jövőben valószínűleg úgyis inkább szakemberek és nem politikusok fogják látogatni Magyarországról az
[, az] Interparlamentáris Uniónak genfi üléseit, valamint a Vöröskeresztet, az a benyomásunk, hogy egy jól felszerelt magyar információs könyvtár illő és nem is hiábavaló keretet jelenthet a nemzetközi munkára idejövő magyar szakértőknek.A legszükségesebb feltételek máris megvannak. A jelenlegi lakás három szobája a könyvtárnak nagyobb lélegzetvételénél sem fog szűknek bizonyulni, - (jelenleg csak az egyik szobáját használja a tulajdonképpeni könyvtár).
Figyelembe jön még, hogy az általában fogyatékos felszerelésű könyvtár nemcsak viszonylagosan, hanem tényleg gazdag a Magyarországra vonatkozó statisztikai és gazdasági művekben. A könyvtár tökéletesítése ebben az irányban járna a legkisebb erőfeszítéssel. Csupán a nemzetközi jognak és relációknak az irodalmát kellene egészen frissiben előteremteni. Ebben viszont komoly támogatást jelenthet a Főkonzulátus könyvtára, amelynek letétként könyvtárunka való elhelyezését különben is kérni kellene a Külügyminisztériumtól, abban mind valószínűbb esetben, ha a volt Főkonzulátus újra nem nyílik meg.
Akár az a) megoldást, akár a b) megoldást, vagy akár szerényebben, de mind a kettőt választaná is a VKM, a könyvtárt minden esetben el kellene látni az összes Magyarországra vonatkozó dokumentációs munkákkal és folyóiratokkal. Különös tekintettel az idegen nyelvű kiadványokra.
A hazulról való nagyobb arányú könyvküldésnek egy ingyenes lehetőségéről mellékletként feljegyzést csatolok.
Genf, 1946. augusztus 10-én
| Teljes tisztelettel: |
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-101 482-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
1970
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő