Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
A VKM utasítása Hubay Miklósnak
Hubay Miklós úrnak, a Magyar Tájékoztató Könyvtár id[eiglenes] vezetője
Genf
Megbízatása után a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár helyzetére vonatkozó első jelentésére felhívom Igazgató urat az alábbiakra. Jelentse mielőbb:
1. Milyen megállapodása van a könyvtárnak a route Malagnou 8 számú ház tulajdonosával a helyiséget illetően, mekkora a lakbér, milyen helyiségekből áll a könyvtár, milyen módon vannak a helyiségek kihasználva, a helyiségekről szóló szemléltető vázlatrajzzal, a berendezési tárgyak honnan erednek, mi ezeknek a berendezési tárgyaknak a havi bére.
2. Mely összegeket tett ki a múltban havonta a könyvtár dologi ellátmánya, azt a könyvtár honnan kapta. Mellékeljen ehhez részletesen indokolt havonta szóló költségvetési tervezetet (lakbér, telefon és rádió díj, apróbb adminisztrációs költségek stb.).
3. Hozzájárulok ahhoz, hogy javaslatának megfelelően hétköznaponként délelőtt 9-12, valamint hétfőn és pénteken este ½ 9 és ½ 11 között, továbbá szombaton és vasárnap délután 03-5 óra között álljon az érdeklődők rendelkezésére. Kívánatos lenne erről a genfi magyar kolónia megfelelő értesítése.
4. A könyvkölcsönzést egyelőre nem tartom megengedhetőnek, a könyvtárban kezelt könyvek aránylag csekély számára való tekintettel, valamint arra, hogy a könyvek használatára egész héten megfelelő idő áll rendelkezésre.
5. Nincs észrevételem az ellen, hogy az újonnan beérkezett könyvek, napilapok és folyóiratok másodpéldányai a zürichi Magyar Egyesületnek küldessenek meg.
[A fogalmazványon a következő szöveget kihúzták: „Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy a napilapokban és folyóiratokban megjelent minden olyan cikk és tanulmány nyilvántartásba vétessék és katalogizáltassék, amely alkalmas arra, hogy a külföldieket különböző magyar problémákról szakszerűen tájékoztassa. Általában nagy súlyt helyeznék arra, hogy a Könyvtár elsősorban a külföldi érdeklődők tájékoztatását szolgálja, minthogy a könyvtár megszervezése is annak idején ennek a szempontnak figyelembe vételével történt. Ennek az elsődleges célnak szolgálatában a könyvtárnak annyival is inkább állnia kell, mert Svájcban, elsősorban Genfben ma is nagy számban működnek különféle nemzetközi intézmények központjai, amelyeknek megfelelő tájékoztatása elsőrendű magyar feladat. Helyesnek tartom ennélfogva a javaslatnak azt a részét is, hogy a könyvtár kapcsolatot kíván létesíteni Svájc nagyszámú és kitűnően felszerelt közkönyvtárával, a könyvkiadókkal, a napilapok és folyóiratok szerkesztőségeivel. E célból a könyvtár francia nyelvű sokszorosított katalógusát a különféle nemzetközi organizációk Svájcban székelő központi irodáinak, a közkönyvtáraknak, a napilapok és folyóiratok szerkesztőségeinek sürgősen küldje meg.]
6. A könyvtár anyagának kibővítésére (a legfontosabb művek, napilapok és folyóiratok jegyzéke) vonatkozó javaslatát - a könyvtár jelenlegi állományának leltárával együtt - sürgősen terjessze hozzám.
7. Tudomásul veszem, hogy a könyvtárban nyert elhelyezést a genfi Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztőségének annakidején felajánlott mintegy százhúsz kötetnyi Ferenci Imre-féle hagyaték, a könyvtár ideiglenes vezetője genfi könyvtárának magyar anyaga mintegy százhúsz kötetben, valamint Vladár Ervin volt genfi főkonzul mintegy 50 kötetből álló magyar könyvtára. Ezeket a könyveket önálló letétként kezelje.
Budapest, 1946. július 24.
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-78 039-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt és kézzel javított, kiadmányozott fogalmazvány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 25.
Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább
Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább
Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább
Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
