Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

A kultuszminiszter átirata a külügyminiszterhez a svájci-magyar kulturális kapcsolatok újrafelvételéről
1946. június 4.

A két világháború között hivatalos magyar-svájci kapcsolatok általában nem álltak fenn, és a kulturális érintkezések inkább egyéni kezdeményezésekből (művészeti kiállítások, professzorok előadásai, diákcserék) álltak.

Amikor a második világháború folytán a német szellemi befolyás mind jobban éreztette hatását idehaza, szükségesnek mutatkozott a hivatalos szellemi kapcsolatok felvétele, illetőleg kimélyítése Svájccal, amely tudvalevőleg érzelmileg teljesen a hitlerizmussal harcban állt a szövetségesek oldalán volt.

Ebből a célból Magyarország még 1939-ben csatlakozott a Genfben székelő Nemzetközi Oktatásügyi Intézethez, melynek a mai napig a tagja is maradt. Sőt a kultuszkormány a kapcsolatok állandósítása végett 1941-ben állandó megbízottat rendelt az intézet mellé, aki ezt a funkcióját jelenleg is ellátja.

Svájcnak a második világháború alatt elfoglalt különös helyzetére tekintettel is a kultuszminisztérium még 1943 tavaszán egy-egy magyar lektorátust szervezett meg a neuchateli és baseli egyetemeken, de a magyar lektorok a közbejött események miatt állomáshelyüket már nem foglalhatták el. Ugyancsak Svájc különleges helyzetére volt a kultuszkormányzat tekintettel akkor, amikor egy reprezentatív képzőművészeti kiállítást rendezett még 1944 januárjában Bernben, amely kiállítás a további hónapok során más svájci városokban is nagy sikereket ért el.

Egyik hivatali elődöm még 1943 nyarán Magyar Tájékoztató Könyvtárt állított fel Genfben, mely 1944 tavaszáig működött, majd fél évig szünetelt, 1945 januárjában pedig az akkor még hatalmon volt Szálasi rezsimtől teljesen függetlenül tevékenységét ismét megkezdte, és jelenleg is működik.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a svájci egyetemekre kinevezni kívánt magyar lektorokról tájékoztatják a külügyet."]

Amidőn a fentieket Miniszter Úr szíves tudomására hozom, arra kérem, hogy szándékomat diplomáciai úton az illetékes svájci hatóságokkal is közölni szíveskedjék. Ez ügyben egyidejűleg a pénzügyminiszter úrhoz is fordultam, és arra kértem, hogy a baseli, neuchateli és a később szervezendő lausanne-i magyar egyetemi lektorátusok, valamint a Genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár részére megfelelő hitelt bocsájtsa rendelkezésemre.

1946. június 4.

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-151-2 t.62 823-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt és kézzel javított, kiadmányozott fogalmazvány.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 25.

1919

Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább

1942

Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább

1942

Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább

1947

Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább

1948

Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő