Jules Verne francia író (*1828)Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
Hubay Miklós kérése a könyvtár ellátására képzőművészeti anyaggal
1947. május 27.
4, rue Munier Romilly | 1947. május 27. |
154/1947 | Tárgy: modern magyar képek és szobrok elhelyezése a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtárban |
Hivatkozással Bassola Zoltán államtitkár úrnak február hó végén küldött jelentésemre, ismételten kérem, hogy jelenleg [a] pincében elrakott Ybl-féle képzőművészeti anyagból mintegy 20-30 darabot a könyvtár számára ideiglenesen kiállítás céljaira kiválaszthassak.
Kérésemet indoklom a következőkkel:
1.) az említett képzőművészeti anyag annak idején azért került Svájcba, hogy a svájciak minél jobban megismerkedjenek velük.
A Magyar Tájékoztató Könyvtárban hetenként megbeszélésére, előadásokra legalább 150-200 ember megfordul: a genfi egyetemi és művészeti élet vezető személyei.
2.) a Könyvtárnak egyelőre könyvekben való szegénységét semmi sem feledtetheti jobban, mint az üres falfelületeknek magyar művészeti alkotásokkal való beborítása;
3.) a személyes huzavonák alkalmává lett kiállítási anyag ügyének egészségére válnék, ha hivatását - szerényebb körülmények között - ma is teljesíthetné. Az a szándékom pedig, hogy az Ybl-féle anyag tömegéből a valóban haladó művészek alkotásait válogassam elő erre a könyvtári kiállításra, lehetővé teszi, hogy a képkiállítást kritizálók számot vethessenek a kiemelt haladó művészek (Barcsay [Jenő], Dési Huber [István], Derkovits [Gyula], Czóbel [Béla], Gulácsy [Lajos], Kmetty [János], Gadányi [Jenő], Vilt [Tibor]) régtől való jelenlétével.
Mindezek alapján kérem, hogy Ybl Ervint (Basel, Hotel Krafft) értesíteni [szíveskedjenek] (megjegyzem, hogy Ybl készséggel támogatja a gondolatot, csak rendeletet vár), - s hogy 150 s[vájci] Fr[ank]-ot, múzeumi szolgák borravalójára, Ybl költségeire, szállítási és biztosítási díjakra kiutalni szívesek legyenek.
A genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár vezetője
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-1 t.-89 414-1947 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő