Véget ér a verduni csata, az első világháború egyik legfontosabb ütközete.Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
A Svájci Magyar Nemzeti Bizottság genfi szervezetének jelentése a könyvtárról.
1946. április 8.
Dr. Keresztury Dezső
Vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak
Budapest
Mélyen tisztelt Miniszter Úr,
A genfi Magyar Könyvtár ügyében bátorkodunk Önhöz fordulni.
Tudva lévő, hogy 1943 végén a kultuszminisztérium Genfben mintegy ezer kötetet tartalmazó, ún. tájékoztató könyvtárt rendezett be, amely az azóta megszűnt Magyar Házban nyert elhelyezést.
Bár vannak a könyvek között értékes szépirodalmi művek, közgazdasági és statisztikai kötetek stb., a könyvek nagy része használhatatlan. A könyvtárnak állítólag 60-70 ezer svájci frank összegű alap állott rendelkezésre, amelyből - tudomásunk szerint - pillanatnyilag 5-6 ezer frank van meg. Hatvan használható kötetet véve alapul: egy-egy kötet Genfben való tartása ezer frankba került! Ehhez a rendkívüli nagyarányú vagyoncsökkenéshez persze hozzájárult az a körülmény, hogy a kultuszminiszteri ösztöndíjjal 1943-ban Genfbe került Ifcsics Miklós, valamint a könyvtár vezetésével megbízott dr. Baross-Drucker György [...] kezelését a könyvtáralapból fedezték.
1944. március 19 után, a Magyar Ház bezárásakor, a könyvtár állománya a genfi magyar konzulátus pincéjébe került. Onnan 1945 elején a Hungária Genfi Magyar Diákegyesület kezdeményezésére a Route Malagnou 8. sz[ám] alatti lakásba szállíttattak át a könyvek. Ennek a lakásnak egy helyisége a könyvtárszoba, egy másik szobájában - egészen a legutóbbi napokig, amikor is elköltözött - Balázs Ferenc, egy harmadik szobájában Dr. Vaska Gyula lakik. Dr. Vaska Gyulának - aki annakidején Baross-Drucker György dr. helyettese volt - és Balázs Ferencnek a könyvtár adminisztrációja a feladata. Dr. Vaska Gyula különben a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot képviseli a Genfben székelő Bureau International d' Éducation[-]nál.
A könyvtáralap 1944 márciusa után - előttünk ismeretlen okokból - Dr. Kosinszky Imre v[olt] magyar pénzügyminisztériumi tisztviselő, ez idő szerint genfi lakos kezelésébe ment át, állítólag az ún. disszidens diplomaták, valamint Bartheldy [Tibor] konzul megbízásából, akik - mint a genfi Hungária előbb említett kezdeményezésére - közben jártak, hogy a könyvtár állománya kikerüljön a konzulátus pincéjéből és az itteni magyarok számára hozzáférhetővé váljék.
Mai állapotában azonban a könyvtár nem felelhet meg a feladatának, nem tud az itteni magyaroknak irodalmi és tudományos munkájukban segítségre lenni, mert - mint már hangsúlyoztuk - a könyvállomány nem megfelelő; a genfi magyarság kulturális és politikai életének pedig - ideiglenes és félig-meddig magán jellegénél fogva, valamint a megfelelő hazai intézkedések hiányában - nem válhatott központjává.
A Svájci Magyar Nemzeti Bizottság (S.M.N.B.) - melynek megalakulásáról és céljairól a mellékelt jegyzőkönyv [nincs az güyirat mellett] tájékoztat - élénk magyarérdekű aktivitást fejt ki; irodalmi- és sajtó tevékenységét csak megfelelő helyiség birtokában tudja jól végezni. A kiadványok szerkesztése - a Dr. Vaskával létrejött megegyezés alapján - nagyrészt a könyvtár helyiségében folyik. Szükség lenne ezen kívül arra - s ezt bátrak vagyunk tisztelettel javasolni -, hogy az ügy végleges rendezéséig az S.M.N.B. a könyvtár helyiségét hivatalosan a maga székhelyének tekinthesse, hogy jogában álljon ott üléseket, összejöveteleket, előadásokat rendezni, hogy postáját oda címeztethesse, hogy a könyvtár három, alant közelebbről megjelölt írógépe rendelkezésre álljon, valamint, hogy az S.M.N.B. a könyvtár anyagát a hazai intézkedéseknek megfelelően megtisztíthassa a fasiszta és reakciós jellegű kiadványoktól. Kérünk minderre vonatkozó írásbeli beleegyezést, és ugyancsak kérjük Miniszter Urat, hogy mielőbb szíveskedjék intézkedni a könyvtár kiegészítésére, vagyis arra vonatkozóan, hogy a könyvtár számára hiánytalanul küldjék [meg] az otthon újonnan megjelenő könyveket, és rendszeresen juttassák el a hazai napilapokat és folyóiratokat.
Kérjük Miniszter urat, hogy a könyvtárral kapcsolatos személyi kiadások fedezésére a kultuszminisztérium illetékes tényezői találjanak az eddigitől eltérő módot, úgyhogy a még meglévő könyvtáralap csak a dologi kiadásokra fordíttassék.
Szíves intézkedéséért és válaszáért az S.M.N.B. nevében előre is köszönetet mondva vagyok
| kiváló tisztelettel az S.M.N.B. megbízásából |
| Balabán Péter |
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-150-2 t.-49 485-1946 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő