Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Jegyzőkönyv a Magyar Tájékoztató Könyvtár átadásáról
1946. július 31.

Felvétetett: a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár helyiségében, Genf, 8 route Malagnou, 1946. július 31-én.
Jelen vannak: Hubay Miklós, Vaska Gyula, Bolémán Tibor és Szilágyi Antal, mint tanúk
Tárgy: a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár átadása

Vaska Gyula kijelenti, hogy a 69 021/[1]946 VKM rendelet értelmében a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár tulajdonát képező értékeket a könyvtár ideiglenes vezetésével megbízott Hubay Miklósnak átadja. Hivatkozik a genfi magyar főkonzulátuson elhelyezett, a jegyzőkönyvhöz másolatban csatolt, 1945. február 6-iki keltezéső elismervényre, amelynek értelmében akkoriban ideiglenes jelleggel átvette a könyvtár abban felsorolt ingóságait.

Átadja
1.) A Magyar Tájékoztató Könyvtár könyvanyagát


2.) A könyvtár „szórópéldányait" jegyzék nélkül
3.) A könyvtár 1943. évi törzskönyvét
4.) Két könyvespolcot
5-6.) Az említett könyvtár magyar, illetve francia nyelvű szárazbélyegzőjét
7.) A könyvtár tulajdonát képező zöld csempekályhát
8.) Philips rádiókészüléket
9.) „Radiax" típusú elektromos fűtőkészüléket
10.) 430 016 sz[ámú] „Torpedo" írógépet

Kijelenti, hogy 1945 februárjában a genfi magyar ifjúság - a Hungária diákegyesület vezetősége és a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztősége - részéről felkéretett, hogy az időközben bezárt genfi magyar házban (11 bis, Avenue de Champel) elhelyezett Tájékoztató Könyvtár könyvanyagát - amely a Magyar Ház liquidálása után a genfi magyar főkonzulátus pincéjében nyert elhelyezést - a genfi magyar kolónia tagjai részére ideiglenes jelleggel olvasóterem formájában hozzáférhetővé tegye. Hogy a Magyar Könyvtár ilyen formában ismét megnyílt, azt a kapcsolatok helyreállítása után a Kultuszminisztérium 1943. [!] október 12-én tudomásul vette.

Ami a könyvtár 1945. február 6-át megelőző státusát és tevékenységét, valamint az erre vonatkozó akták és levelezés hollétét illeti, ezekre nézve Baross György, a könyvtár akkori igazgatója adhat felvilágosítást.

Az 1945. február 6-i elismervényben feltüntetett két írógépre vonatkozólag
a) 430 016 sz[ámú] „Torpedo" írógépet Hubay Miklósnak ezennel átadja
b) 53 113 sz[ámú] „Olympia Plana" portable írógépet tudomása szerint Baross György távozásakor Szilágyi Antal (Genf, rue de l'Est 4) úrnak adta át elismervény ellenében.
c) Ezen felül a VKM tulajdonát képező, 21 784 sz[ámú] Olympia Plana írógépet a könyvtárban letétbe helyezi.

Hubay Miklós kijelenti, hogy a Vaska Gyula által fentebb felsorolt, a Magyar Tájékoztató Könyvtár tulajdonát képező ingóságokat átveszi.

E jegyzőkönyv négy, eredetinek számítandó példányban vétetett fel, amelyből kettőt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, egyet a Magyar Tájékoztató Könyvtárnak, egyet pedig Vaska Gyula úrnak a rendelkezésére bocsájtunk.

Vaska Gyula

Hubay Miklós

Bolémán Tibor

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt április 14.

1912

Első útján jéghegynek ütközik a Titanic utasszállító luxushajó 23:40 perckor, 150 kilométerrel Új-Fundland partjai előtt. Másnap hajnalra...Tovább

1921

Megalakul Gróf Bethlen István kormánya.Tovább

1957

Családjával a romániai Snagovba deportált Nagy Imrét letartóztatják és küzdőtársaival együtt budapesti börtönbe zárják.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő