Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább
Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)
1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.
Vaska Gyula, a genfi Bureau International d' Education (Nemzetközi Oktatásügyi Intézet) magyar delegáltja jelentései
a.
1945. július 23.
[Részlet].
Gróf Teleki Géza úrnak.
Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány kultuszminisztere.
Budapest.
Kultuszminisztérium
Mélyen tisztelt Miniszter Úr!
Alulírott dr. Vaska Gyula genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézet mellé magyar delegátusi minőségben beosztott s[egéd] fogalmazó mindenekelőtt hivatkozom 1945. március 6-án küldött franci nyelvű jelentésemre, és ugyanakkor megragadom a kínálkozó alkalmat a mellékelt újabb beszámoló hazajuttatására.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben Vaska Gyula a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett munkájáról számol be"]
1943 szeptemberében a Genfben felállítandó Magyar Tájékoztató Könyvtár előkészítő munkálataira nyertem megbízást. A Könyvtár az e célból a Kultuszminisztérium által Genfbe küldött Baross-Drucker György min[iszteri] o[sztály] tanácsos vezetése alatt működött - én ugyanakkor tovább folytattam tevékenységemet a Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben.
Az
bekövetkezett eseményeket követően kiváltam a Magyar Tájékoztató Könyvtár szolgálatából, és továbbiakban időmet kizárólag a Bureau-ban a nevelésügy nemzetközi kérdéseiről végzett tanulmányaimnak szenteltem. Egyidejűleg közöltem az Intézet vezetőivel (Piaget és Rosello professzorokkal), hogy kapcsolataimat az akkori budapesti kultuszminisztériummal a német megszállás tényének következtében beszüntetem. Baross-Drucker Györgyöt utólag visszarendelték Budapestre szolgálati okokból, és helyébe Kibédi-Varga Sándor, a Kultuszminisztérium külföldi kulturális kapcsolatokkal foglalkozó osztályának új vezetője engem akart megbízni a Könyvtár vezetésével. Én ezt a megbízást táviratilag haladéktalanul visszautasítottam. Ezt követően illetményeim átutalását a Sztójai-[Sztójay] kormány beszüntette.[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett további munkájáról tudósít. "]
Kiváló tisztelettel:
| Dr. Vaska Gyula |
Genf, 1945. július 23.
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-1-1 t.-88 526-1945 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.
b.
1945. szeptember 18.
[Részlet]
Paikert Géza min[iszteri] tanácsos úrnak
Budapest
Kultuszminisztérium
Genf, 1945. szeptember 18.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett munkájáról számol be. "]
1945 januárjában - az itteni magyar fiatalság kérésére - a Könyvtárnak meglévő anyagából újból megnyitottam a Magyar Tájékoztató Könyvtárt olvasóterem jelleggel. A Könyvtárt egyébként a Magyar Ház szerződésének lejártával átköltöztették a genfi konzulátus helyiségébe, ahol a könyvek hat hónapig ládákban hevertek. Bakách-Bessenyei [György] báró disszidens magyar követ kérésre új helyiséget vettem ki (8, route de Malagnou), ahol azóta a szerény keretek között újra megindult könyvtár rendelkezésre áll a magyar kolónia tagjainak. Én magam is a helyszínen lakom. A helyiség és [a] szükséges bútorok bérét abból az összegből fedeztetik, amely még erre a célra a konzulátuson letétbe volt helyezve - havi költségvetése kb. 300 sv[ájci] frank.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben a genfi Nemzetközi Oktatásügyi Intézetben végzett további munkájáról számol be. "]
Vaska Gyula
Genéve, 8, route de Malagnou
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-1-1 t.-62 161-1945 (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 25.
1919
1942
Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább
1942
Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább
1947
Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább
1948
Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő