Megjelent a kormány 1087/1957. (XI. 21.) számú határozata a Magyar Közlönyben az ifjúság körében végzendő munkáról: Eszerint a „A Kormány...Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban op. adatgyűjtésről
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban op. adatgyűjtésről
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. szeptember 4.
Jelentem, hogy 1985. augusztus 28-án a bizalmas nyomozásban felmerült NZS, KÁ és TZS nyíregyházi lakosokkal elbeszélgettünk, s az alábbiak jutottak tudomásunkra:
NZS [...] iskolai végzettsége: 8 általános, szakképzettsége: nincs, ipari tanuló a 110. sz. Szakmunkásképző Intézetben [...] Nyíregyháza, Ungvár s. [...] sz. alatti lakos. [...]
1985. augusztus 11-én lakásukon tartott házibuliról keveset mondott, csak annyit, hogy zenét hallgattak, beszélgettek. Résztvevők voltak: "Mini", "Sunya", J, B, "Tündi", MZ, DI és J. A buliból legelőször a D testvérek mentek el, s ezt követően MZ, J és "Tündi", majd "Mini", "Sunya" és B.
Elmondta, hogy ők primitív dolgokkal nem foglalkoznak, barátaival aktuális témákról szoktak vitatkozni. Őt érdekli a természettudomány. Punk nem érdekli. Van egy ismerőse BJ (Beethoven), aki a punk irányzatot követi. Ő beszélt neki arról, hogy az "A" betű bekarikázva anarchiát jelent.
NZS a meghallgatás során nem volt őszinte, mintha tudatosan elhallgatna valamit, olyan magatartást tanúsított. ATESZ becenevű személyről - aki a fasiszták eszméivel szimpatizál - nem beszélt, viszont a házibulin ő is részt vett. Nem beszélt NG-ról sem, aki jó ismerőse és rendszeresen feljár hozzájuk. NG Nyíregyháza, Árpád u. 45. szám alatt sprayvel a falra festett különböző feliratokat, jelszavakat BJ-fel együtt kb. 2 éve.
NG augusztus 20-án találkozott NZS-tal és társaival az Ungvár sétányon és ott hangoztatta, hogy - mivel a társaság a falra írásról beszélt - neki alibije van ő utána hiába nyomoznak.
KA [...]iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi, szakképzettsége: fényképész, műszaki rajzoló, foglalkozása: általános adminisztrátor, munkahelye: Sz. Sz. M. Távközlési Üzem [...] Nyíregyháza, Ungvár s. [...] sz. alatti lakos. [...]
Nevezett elmondta, hogy legjobb barátjával, KI "Sunya" és annak ismerőseivel szokott találkozni. Ő is tagja (énekes) a "Szajna parti sétány" nevű együttesnek, amely még egyszer lépett fel április 1-én a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában. Azóta fellépésük nem volt, különböző okok miatt pl. érettségi stb.
Elmondta továbbá, hogy ő csak olyan fiatalokkal szeret barátkozni, akikkel el lehet beszélgetni, érdeklődési körük sokrétű. Ő egyetért a rendszerrel, a szocializmussal, pártunk politikájával. Az olyan vezetőket, akik visszaélnek a hatalommal, illetve akik nem felelnek meg az elvárásoknak, nem megfelelő normák szerint élnek, azokat nem szereti és azt sem aki ilyen témáról beszélget.
Az "Albert Einstein Bizottság" nevű zenekart kedveli, illetve azok zenéjét szereti.
A NZS-éknál 1985. augusztus 11-én lezajlott házibuliról ugyanazt mondta el, amit a korábban meghallgatott személyek.
TZS meghallgatása során az alábbiak jutottak tudomásunkra:
TZS [...] 8 általános iskolai végzettségű, 3 évet tanult az ÉVISZ-ben tanulmányait nem fejezte be. A Kereskedelmi Szakközépiskolában fél évet tanult, majd műszaki eladó volt a Kelet Áruházban. 1985. július 1-től dolgozik a Gyógyszertári Központ raktárában, segédmunkásként. Nyíregyháza, Északi krt. [...] sz. alatt lakik édesanyjával és testvérével. [...]
TZS-t azért ellenőriztük, mivel a rendkívüli esemény színhelyén látták aug. 11-én. A vele történt beszélgetésből az állapítható meg, hogy nem ő az elkövető.
ÉRTÉKELÉS:
A jelentésben elszámoltatott személyek adataiból az állapítható meg, hogy NZS-ék társasága operatív szempontból figyelmet érdemel. Összejöveteleiket politikai események megvitatására használják fel, ahol zavaros, kiforratlan véleményeiket, a világról alkotott nézeteiket fejtik ki egymás között.
Ellenőrizni kell, hogy miért hallgatják el azt, hogy "ATESZ" becenevű személy is részt vett a házibulin. NZS elszámoltatása alkalmával miért nem beszélt NG nevű bizalmas kapcsolatáról és arról, hogy 20-án találkoztak. A felmerült személyeket "Bánkuti Péter" fn. tmb. bevonásával ellenőrizzük. Megvizsgáljuk, hogy a feldolgozó munka során látókörünkbe került személyek közül ki az aki operatív szempontból felhasználható a csoport több oldalú ellenőrzésének megoldásához.
INTÉZKEDÉS:
- A jelentésben szereplő személyektől írásmintát vettünk ki szakértői vizsgálat céljából.
- NG, "ATESZ" becenevű személyeket ellenőrizzük, írásmintáikat beszerezzük.
"ATESZ" feltehetően azonos TA [...] Nyíregyháza, Arany J. u. [...] sz. alatti lakossal, aki 1984. augusztusában vonult be katonának, Budapesten műszaki alakulatnál teljesít szolgálatot, a megyei HADKIEG Parancsnoksága szerint. Foglalkozása kőfaragó, munkahelye: Kőfaragó Vállalat.
Az információ operatív ismereteinket bővíti, a bizalmas nyomozásban hasznosítjuk.
Czirják János r. fhdgy.
LÁTTAM:
Kerecseny László r. szds.
osztályvezető
Nyt. sz: 7/580.
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. bny. d-ba
Készít: CJ/Iné
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő