A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években

a.   

Az Államgazdasági Bizottság 1949. március 29-i ülésének határozata

1. napirendi pont

1) A vezetékes rádió és [a] néprádió kérdése
A Rádióbizottság által felkért műszaki szakértők hosszú ideig vizsgálták a vezetékes rádió kérdését, igyekeztek megismerni a Szovjetunióban, valamint egyes nyugati országokban bevezetett vezetékes rádió-rendszer tapasztalatait, és egyikük kiutazott Lengyelországba és Csehszlovákiába az ottani tapasztalatok tanulmányozására. Megállapításaik a következőkben foglalhatók össze:
A vezetékes rádió döntő előnye, hogy csak azt a műsort lehet hallgatni, amit a vezetékre ráadnak.
Ezzel szemben a következő hátrányai vannak:
a) A vezetékes rendszer technikájától függően egyszerűbb vagy bonyolultabb eszközökkel, de fennáll az ellenséges zavarás lehetősége. Ennek módja lehet az, hogy a körzeti vevőállomás hullámhosszán adják le az ellenséges adást, vagy az, hogy az összekötő vonalakba közvetlenül bekapcsolódnak. Technikai eszközökkel a zavarási veszély nagysága csökkenthető, de lehetősége nem küszöbölhető ki. Viszonylag egyszerű módon valósítható meg a vezetékes rádió rongálása, elvágása is, kivéve, ha földalatti kábelvezetéket használnak, amelyek azonban az alább ismertetett beruházási költségek jelentős emelését okozzák.
b) A vezetékes rádiórendszer kiépítése jelentős beruházásokkal jár. Előfizetőnként átlag 300 Ft. beruházási költséggel lehet számolni, ami azt jelenti, hogy az egész ország behálózása évenként 250 000 új rádióelőfizetővel számolva 5 év alatt kb. 375 milliós beruházást jelentene. A beruházások hatalmas és nehezen megoldható importigényt (elsősorban réz, ólomkábel) is magukban foglalnak. A szükséges beruházások elvégzésére 7-8000 emberre van szükség, amely létszámnak kb. 1/3-át a rendszer fenntartására és lassú továbbépítésére kell felhasználni. A karbantartás viszonylag költséges, előfizetőnként havi 3 Ft, a hálózat 70-75%-os telítettség esetén 4 Forint, ami vagy az előfizetési díjak megfelelő emelését tenné szükségessé, vagy az ötödik évben a megadott előfizetői létszámmal számolva 35-40 millió állami többletkiadást jelentene. A ritkán lakott és nem villamosított területeken a beruházási és karbantartási költségek még magasabbak. Jó minőségű vétel megvalósítása az amúgy is jelentős beruházásokat tovább növelné.
c) A fenti beruházási összeg csak arra az esetre vonatkozik, ha kizárólag egy műsor hallgatható. Az előfizetők választása szerint egynél több műsor hallgatása csak jelentős költségtöbblettel valósítható meg.

A drótnélküli rádió hátránya, hogy ellenséges adás hallgatását még fix állomásokra beállított készülék esetén sem lehet teljesen kiküszöbölni, azaz kizárólag a Kossuth és Petőfi adók vételére szerkesztett készülékek bizonyos technikai felkészültséggel átalakíthatók olyanokká, amelyeken külföldi adást is lehet venni.

Az Államgazdasági Bizottság fentiek alapján a következő javaslatot terjeszti a Titkárság elé:
Tekintettel az igen jelentős beruházási összegre, másrészt arra a körülményre, hogy az ellenséges zavarás veszélye a vezetékes rádiónál nem lényegesen kisebb, mint a drótnélküli rádiónál, olyan rádiókészüléket kell nagy szériában gyártani, amely csak a Kossuth és Petőfi adó vételére alkalmas és hangminősége kifogástalan. Az ily módon gyártott néprádió normális minőségű adás mellett kb. 300 km körzetben vevőképes és itt nagymértékben csökkenthető a nyugati állomások zavarásának, valamint nyugati adók hallgatásának veszélye. Egyidejűleg ugyancsak helyes lenne megindítani a jelenleg leállított 3 csöves Európa-vevő készülékek gyártását. A kétfajta készülék önköltsége között viszonylag kis különbség van, de árát úgy lehetne megállapítani, hogy a kizárólag hazai állomások vételére alkalmas készülék eladási ára 300 Ft alá csökkenjen és az Európa-vevő ára 700 Ft körül legyen. A fenti két típus gyártásához és terjesztéséhez szükséges hiteltervet az Államgazdasági Bizottság külön megvizsgálja. Az Európa-vevő készülék elosztásánál olyan ellenőrzést kell bevezetni, hogy ilyen készülékek csak politikailag megbízható emberek kezébe juthassanak. Ennek módszerét külön ki kell dolgozni.
A vezetékes rádió kérdését nem kell véglegesen levenni a napirendről. Az Államgazdasági Bizottság ezért javasolja, hogy az Iparügyi Minisztérium kutatási tervében irányozzon elő megfelelő összeget a vezetékes rádióval kapcsolatos technikai kérdések tanulmányozására, elsősorban azon a vonalon, hogy egyrészt a meglévő telefon- és erősáramú vezetékeket mikép[p]en lehet a vezetékes rendszer kiépítésére felhasználni (ami elvileg megoldott, de technikailag igen bonyolult probléma), másrészt hogyan lehet technikai eszközökkel az ellenséges zavarás veszélyét a minimumra csökkenteni.
Folytatni kell ezen kívül azokat a kísérleteket, amelyek néhány budapesti házban a vezetékes rádió bevezetésére és fejlesztésére irányulnak. [...]

MOL M-KS 276. f. 112. cs. 5. ő. e. (MDP KV Államgazdasági Bizottság) - A határozat előterjesztésként került a Titkárság 1949. március 30-i ülése elé, amely a fenti határozatot előterjesztésként fogadta el, s emelte saját határozatává a következő szöveggel: „A Titkárság a mellékelt javaslatot elfogadja azzal, hogy gondoskodni kell arról, hogy olyan készülékek, amelyeken ellenséges adás hallgatható, megfelelő kezekbe kerüljenek.

Meg kell vizsgálni az ellenséges adások zavarásának lehetőségét." MOL M-KS 276. f. 54. cs. 36. ő. e. (MDP KV Titkárság)