A Titanic gőzhajót elkezdik építeni az írországi Belfastban.Tovább
A „nagy testvér
A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években
„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”
Az MDP KV Agitációs és Propagandabizottságának határozata
1948. november 23.
5. napirendi pont
Néprádió
A Bizottság helyteleníti, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a kérdés tárgyalásához nem hívta meg a Rádióbizottságot.
A Bizottság egyetért a G. B. álláspontjával, amely szerint Európa-vevő készülékek gyártásának leállítását helyteleníti.
Európa-vevő készülék nem kerülhet szabad forgalomba, hanem egy megfelelő párt-, illetve állami szerv által, politikailag megbízható funkcionáriusaink, ill. közületek részére kell szétosztani.
A Bizottság megállapítja, hogy szükség van néprádióra is, mert a vezetékes rendszer kiépítése sok időbe kerül és addig is törekedni kell az előfizetők számának szaporítására és arra, hogy egyre szélesebb tömegek között tudjunk politikai befolyást gyakorolni.
A Bizottság nem ért egyet a G. B.-nak azzal az álláspontjával, mely szerint néprádió gyártására és forgalomba hozatalára nincs szükség. A Bizottság megbízza a Rádióbizottságot, hogy tárgyalja ki a néprádió költségeinek és eladási árának kérdését, mert a 380 forintot ár lehetetlenné teszi, hogy széles tömegek tudják vásárolni.
Határidő: 2 hét.
A Bizottság megállapítja, hogy miután politikai érdek a rádióhallgatók számának növelése, feltétlenül szükségesnek tartjuk - ezt elősegítendő - a néprádióval rendelkező hallgatók előfizetési díjának a leszállítását.
Erre vonatkozó javaslat kidolgozásával a Bizottság megbízza a Rádióbizottságot.
Határidő: 2 hét.
A Bizottság helyesli a G. B.-nek azt az álláspontját, amely szerint fokozatosan (az 5 éves terv folyamán) irányt kell venni a vezetékes rádi[ó] rendszer kiépítésére. A Bizottság egyben megállapítja, hogy a Rádióbizottság által előterjesztett számadatok - amely szerint a vezetékes rádiórendszer költségesebb, mint a vevőkészüléken alapuló rendszer - nem tekinthető megalapozottnak.
Fenti költségvetést el kell készíteni és a G. B. elé kell benyújtani.
Felelős: Vásárhelyi elvtárs. [...]
MOL M-KS 276. f. 86. cs. 5. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Bizottság.) - A bizottság elé került javaslat a Gazdasági Bizottság határozata volt. (L. az előző forrást.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 31.
1909
1940
Horthy Miklós kormányzó fiát, Horthy Istvánt kinevezik a MÁV elnökévé.Tovább
1957
A MAFISZ megszüntette működését. Erről 29-én értesítették a megyéket.Tovább
1970
12 év Föld körüli keringés után a Csendes-óceánba csapódik az USA első műholdja, az Explorer–1Tovább
1987
A Szovjetunióban fellövik a Mir űrállomás csillagászati modulját, a Kvant–1-et.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő