Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
A „nagy testvér
A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években
„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”
Az MDP KV Agitációs és Propagandabizottságának határozata
1948. november 23.
5. napirendi pont
Néprádió
A Bizottság helyteleníti, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a kérdés tárgyalásához nem hívta meg a Rádióbizottságot.
A Bizottság egyetért a G. B. álláspontjával, amely szerint Európa-vevő készülékek gyártásának leállítását helyteleníti.
Európa-vevő készülék nem kerülhet szabad forgalomba, hanem egy megfelelő párt-, illetve állami szerv által, politikailag megbízható funkcionáriusaink, ill. közületek részére kell szétosztani.
A Bizottság megállapítja, hogy szükség van néprádióra is, mert a vezetékes rendszer kiépítése sok időbe kerül és addig is törekedni kell az előfizetők számának szaporítására és arra, hogy egyre szélesebb tömegek között tudjunk politikai befolyást gyakorolni.
A Bizottság nem ért egyet a G. B.-nak azzal az álláspontjával, mely szerint néprádió gyártására és forgalomba hozatalára nincs szükség. A Bizottság megbízza a Rádióbizottságot, hogy tárgyalja ki a néprádió költségeinek és eladási árának kérdését, mert a 380 forintot ár lehetetlenné teszi, hogy széles tömegek tudják vásárolni.
Határidő: 2 hét.
A Bizottság megállapítja, hogy miután politikai érdek a rádióhallgatók számának növelése, feltétlenül szükségesnek tartjuk - ezt elősegítendő - a néprádióval rendelkező hallgatók előfizetési díjának a leszállítását.
Erre vonatkozó javaslat kidolgozásával a Bizottság megbízza a Rádióbizottságot.
Határidő: 2 hét.
A Bizottság helyesli a G. B.-nek azt az álláspontját, amely szerint fokozatosan (az 5 éves terv folyamán) irányt kell venni a vezetékes rádi[ó] rendszer kiépítésére. A Bizottság egyben megállapítja, hogy a Rádióbizottság által előterjesztett számadatok - amely szerint a vezetékes rádiórendszer költségesebb, mint a vevőkészüléken alapuló rendszer - nem tekinthető megalapozottnak.
Fenti költségvetést el kell készíteni és a G. B. elé kell benyújtani.
Felelős: Vásárhelyi elvtárs. [...]
MOL M-KS 276. f. 86. cs. 5. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Bizottság.) - A bizottság elé került javaslat a Gazdasági Bizottság határozata volt. (L. az előző forrást.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1906
1934
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
1941
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
1942
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
1943
Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő