Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével
„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”
Forrás
K. Papp József frontnaplója
1942 június 24. - 1943 március 27.
Szállítmány száma
1314/66
353/773
6/53
K. Papp József szkv
Tábori Posta szám
241/16
119/97
____________________________________________________
Fényjelek
Piros körözve motort indíts vagy állíts
Föltartva állj vagy ind[íts]
Kék Parancsnokok hozzám
Zöld Hosszant előznek
szaggatva távolságot
nagyobbíts vagy csökkents
Zászlójelek
Sárga üzemképtelen
Fekete kereszt gáz
Kék föltartva kettős oszlop
Kék körözve Ék vagy gyülekező
Piros körözve tűzkészültség
Piros föltartva tűzvonal
Géppisztoly száma
7741
5 tár
1 táska
1 töltőgép
Torony g[ép]p[uska] száma 8724
1 zárhüvely
1 géppuska
3 tartalék cső
2 csőtartó
2 teljes zár
1 ütőszeg
1 hevedervezető
1 adogató
1 válltámasz
1 állvány
1 csőkihúzó doboz
2 kefe
1 bádogdoboz
2 olajos kanna
1 Tároló gép
Löveg száma 2315
Részei
1 Zár
0 Zárfelhúzó
Ütőszeg rugóval
5 kivető, biztosító
Ütőszeg biztosító
Zárfelhúzó biztosító
Csőkihúzó kefe
Tartalék
Faláda
Áram, vezető
2 ütőszeg rugóval
2 kivető
1 biztosító
1 kefe biztosító
1 áramvizsgáló lámpa
I. HK 840
Löveg száma: 2315
Torony g[ép]p[uska] száma: 8724
Rádiós gp. száma 8609
Géppi[sztoly] száma: 7441
Pi. száma: 156223
Látcső száma: 28337
Gázálarc száma: 890160
Gránátok súlya
Repeszgránát 7,10 kg
Páncélgránát 8,20 kg
Különleges gránát 5,80 kg
Ködgránát 7,50 kg
Gyakorlati kiképzés
Löveg:
Repeszgránát: V. hó 28-án 10 drb.
Ködgránát: V. hó 28-án 1 drb.
Repeszgránát: VI. hó 2-án 20 drb
Ködgránát: VI. hó 2-án 3 drb
Páncélgránát: VI. hó 5-én 13 drb.
Repeszgránát: VI. 5-én 1 drb
Páncélgránát: VII. hó 18-án 10 drb.
Különleges gránát: VII. hó 18-án 4 drb.
Repeszgránát: VII. hó 18-án 28 drb.
Repeszgránát: VIII. hó 7-én 10 drb.
Repeszgránát: VIII. 10-én 52 drb.
Páncélgránát: VIII. hó 10-én 10 drb.
Különleges gránát: VIII. hó 10-én 1 drb.
Ködgránát: VIII. hó 10- én 5 drb.
Repeszgránát: VIII. hó 15-én 26 drb.
Páncélgránát: VIII. hó 15-én 21 drb.
Löveg
Repeszgránát: X. hó 10-én 47drb.
Páncélgránát: X. hó 10-én 2 drb.
Repeszgránát: X. hó 11-én 28 drb.
Ködgránát: X. hó 11-én 6 drb.
Repeszgránát: X. hó 12-én 37 drb.
összesen 268 db.
Torony gp.
Gyakorlati kiképzés
Rendes IV. hó 13-án 50 drb.
IV. hó 21. 40 drb.
IV. hó 21. 40 drb.
V. hó 2. 50 drb.
V. hó 3. 50 drb.
V. hó 4. 50 drb.
V. hó 5. 1350 drb.
V. hó 18. 50 drb.
Torony gp
Rendes VI. 2-án 100 drb.
Vegyes VII. 18-án 1900 drb
Vegyes VIII. 7-én 300 drb.
Vegyes VIII. 10-én 2000 drb.
Vegyes VIII. 15-én 1100 drb.
Vegyes IX. 10-én 1550 drb.
Vegyes IX. 11-én 1000 drb.
Vegyes VIII. 7-én 900 drb.
Vegyes IX. 10-én 450 drb.
Vegyes IX. 11-én 300 drb.
A rádiós megsebesült 12-én
Összesen 3160 drb.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő