A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével

„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”

Február 1. ennivaló van bőven.

1-én a kocsink beindul.

2-án elindulunk, de a kocsink elromlik.

3-án a kocsinkat Zajecsibe hagyjuk.

4-én elindulunk a Királlyal gyalog Belgorodba benzinért.

5-én gk-ával viszünk, a kocsi végleg elromlik, ott hagyjuk. Bemegyünk gk-val Belgorodba.

6-án 24 márkáért veszünk egy kenyeret.

7-én elindulunk Szumiba a műhelyszázaddal 220 km-es út. Ennivaló van bőven.

8-án Szumiban.

9-én Szumiban.

10-én Szumiban.

11-én Vonattal Bahmacsra.

12-én bombáztak, nagyon sok halott lett.

13-án beérünk Bahmacsra.

14-én tovább menet nyitott vagonban Nyizsinbe.

15-én vasárnap ennivaló van bőven vonatban.

16-án vonatban.

17-én vonatban.

18-án 2h-kor érünk be Nyizsinbe, 15km[ét]ert gyalogolunk.

19-én pihenő, mosakodás.

20-án szolgálat vasárnap.

 

21-én szolgálat.

22-én cigarettát eladtam, vettem egy órát, 220 m(árka) egy zsebórát 80 m(árka).

23-án fényképésznél levetettük magunkat, fürdés.

24-én mosakodás, pihenő

25-én pihenő, kitüntetés kiosztása.

26-án pihenő.

27-én szolgálat külső szállás őrségben. 9h-kor Kenéz Sanyi megsebesült, véletlen elsült a géppisztoly a Varga kezében. Vasárnap.

28-a szolgálat, du. pihenő.

 

Március

1-én menet Kievbe.

2-án 15km gyalogolunk.

3-án pihenő.

4-én 9h-kor kihallgatás.

5-én pihenő.

6-án pihenő vasárnap.

 

7-én pihenő templom.

8-án 9h-kor egy kis csukló, 16h-kor szintén.

9-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.

10-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.

11-én 9h-kor csukló 16h-kor csukló.

12-én 9h-kor csukló, 16h-kor csukló.

13-án berúgtam nagyon. Vasárnap.

 

14-én beteg voltam.

15-én 5h-kor ébresztő. Szállást csinálni Kievbe, Pápai Kis János, Kis Ferenc és a Gróf úr mentünk. 7 km gyalog. Rendes helyen háltunk.

16-án a Gróf úrat meghívjuk ebédre.

17-én új szállást csinálni. 10km gyalog utána vissza Hatnera.

18-án ismét szállást csinálni megyünk 16km.

19-én Szvitosinkán csinálunk szállást 16km.

20-án telefon szolgálat.

21-én befut a század.

22-én 32km gyalog moziba.

23-án pihenő, ruha karbantartás.

24-én pihenő.

25-én ünnepély.

26-án fertőtlenítés és berakodás. 18h30kor Indulás a Régi Nagy Magyarország felé.

27-én Ebéd Labocsnin.

Ezen a napon történt április 10.

1941

Horvátország kikiáltja függetlenségét.Tovább

1983

A „Hajnal I” fedőnevű hadművelet során, az iráni csapatoknak sikerül elfoglalniuk az iraki-iráni határ közelében – iraki kézen lévő – Hajj...Tovább

1988

A FIDESZ első összejövetelét tartotta a Kisrabló étteremben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő