Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével
„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”
A naplóban elesettként megjelölt személyek hősi halálával kapcsolatban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adatbázisa az alábbi főbb adatokat tartalmazza:
Topai Pál százados. Hősi halált halt lövés következtében 1942. 08. 10., Uriv, eltemetve Bolgyirevka.
Tóth Ernő címzetes őrvezető. Hősi halált halt lövés következtében 1942. 08. 15., Korotojak, eltemetve Jeszdocsnoje.
Keresztes Gyula honvéd. Hősi halált halt szilánktalálat következtében 1942. 09. 12., Oszkino, eltemetve ugyanott a 4990. sírjelszám alatt.
Kónyi Jenő honvéd. Hősi halált halt fejlövés következtében 1942. 09. 14., Oszkino, eltemetve ugyanott a 4996. sírjelszám alatt.
Szemán Mihály tartalékos tizedes. Hősi halált halt szívlövés következtében 1942. 08. 15., Korotojak, eltemetve Jeszdocsnaja.
Ferencz Miklós tizedes. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt
Balogh Gergely címzetes őrvezető. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt
Roszik János továbbszolgáló szakaszvezető. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt.
Varga János őrvezető. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt.
Hadnagy Sándor honvéd. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt.
Balázs Lajos főhadnagy. Hősi halált halt fejlövés következtében 1943. 01. 28., Novij Oszkol, eltemetve ugyanott.
Bobojcsov Gyula hadapród őrmester. Hősi halált halt repesztalálat következtében 1943. 01. 18., Nyikolajevka.
Pártos József főhadnagy. Hősi halált halt tüzérségi telitalálat és égés következtében 1942. 08. 16., Korotojak.
Vígh Sándor szakaszvezető. Hősi halált halt Hősi halált halt lövés következtében 1942. 08.1 6., Korotojak, eltemetve Jeszdocsnaja..
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő