József Attila születésnapja, a költészet napja Magyarországon.Tovább
A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével
„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”
A naplóban elesettként megjelölt személyek hősi halálával kapcsolatban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adatbázisa az alábbi főbb adatokat tartalmazza:
Topai Pál százados. Hősi halált halt lövés következtében 1942. 08. 10., Uriv, eltemetve Bolgyirevka.
Tóth Ernő címzetes őrvezető. Hősi halált halt lövés következtében 1942. 08. 15., Korotojak, eltemetve Jeszdocsnoje.
Keresztes Gyula honvéd. Hősi halált halt szilánktalálat következtében 1942. 09. 12., Oszkino, eltemetve ugyanott a 4990. sírjelszám alatt.
Kónyi Jenő honvéd. Hősi halált halt fejlövés következtében 1942. 09. 14., Oszkino, eltemetve ugyanott a 4996. sírjelszám alatt.
Szemán Mihály tartalékos tizedes. Hősi halált halt szívlövés következtében 1942. 08. 15., Korotojak, eltemetve Jeszdocsnaja.
Ferencz Miklós tizedes. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt
Balogh Gergely címzetes őrvezető. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt
Roszik János továbbszolgáló szakaszvezető. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt.
Varga János őrvezető. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt.
Hadnagy Sándor honvéd. Hősi halált halt égés következtében 1942. 09. 10., Sztorozsevoje, eltemetve Oszkino, 4998. sírjelszám alatt.
Balázs Lajos főhadnagy. Hősi halált halt fejlövés következtében 1943. 01. 28., Novij Oszkol, eltemetve ugyanott.
Bobojcsov Gyula hadapród őrmester. Hősi halált halt repesztalálat következtében 1943. 01. 18., Nyikolajevka.
Pártos József főhadnagy. Hősi halált halt tüzérségi telitalálat és égés következtében 1942. 08. 16., Korotojak.
Vígh Sándor szakaszvezető. Hősi halált halt Hősi halált halt lövés következtében 1942. 08.1 6., Korotojak, eltemetve Jeszdocsnaja..
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 11.
1905
1939
Magyarország kilép a Népszövetségből.Tovább
1941
Bácska visszacsatolásának kezdeteTovább
1941
Magyarország megtámadja a már felbomlott Jugoszláviát, a Magyar Honvédség megkezdi a bevonulást a Délvidékre.Tovább
1945
A már Budapesten működő kormány „elrendelte” a Magyar Vöröskereszt alapszabályszerű működésétTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő