József Attila születésnapja, a költészet napja Magyarországon.Tovább
A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével
„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”
Indultunk Esztergomból 1942. június 24-én
25-én Párkány menet
26-án Galánta, Odenberg, Mogilna
27-én Intsenburg
28-án Kovnó, Vilno, Griva, Dünaburg
29-én Drísza Vityebszk, Szmolenszk
30-án Roszlava, Orel
Július 1-jén Jeraphkino
1-én Fatyesz kirakodás. Megtett út 17 km.
2-án repülők zavarnak bennünket.
3-án repülők zavarnak bennünket.
4-én repülők zavarnak bennünket. Pihenő. Világító rakétát dobálnak majd bombát dobnak.
5-én repülők zavarnak bennünket.
6-án 91 km út.
7-én Roszva, üzemhibák. Dolgve. Lemaradtunk. Vosnesenka, 95 km út.
8-án Golocskinovó lemaradtunk, Gorsentuvá 85 km út.
9-én Sztarij Oszkol.
10-én Sztarij Oszkol.
11-én Sztarij Oszkol.
12-én Sztarij Oszkol, pihenő. Király partizánt lát és lő.
13-án Sztarij Oszkol.
14-én
15-én pihenő.
16-án Sztarij Oszkol, Osenki, Borovája Potodámi, Dmitrijeva 100 km út.
Osztrijeszka, Szinyije-Lipjogi, Kraszno Lippje.
16-án 15 h-tól
17-én 17h-ig pihenő karbantartás.
17-én 17h-tól Plotován keresztül 24h-ig 37 km út. Vacsora rumos kávé.
18-án készenléti hely foglalás. 4h-kor támadás. 11h-ig 34 km út. Sikeres eredmény, 27 orosz harckocsi.
18-án vissza Plotovára 40 km út. Éjjeli pihenő.
19-én vasárnap reggel lőszer fölvételezés. Vissza 10h-kor, tüzelő állást foglalni 17h-ig. Utána éjjeli pihenő Movichiszánán. 89 km-es út
20-án 45 km út vissza Kraszno Lippére. 12h-ig pihenő. Karbantartás. 13h-kor menet: Repjevka, Suscsje, Krasznoje. Pihenő.
21-én zsoldfizetés. Főtt krumpli. Fölterjesztés
.22-én pihenő, karbantartás
23-án
24-én partizánlesés, erdőátfésülés.
25-én alvászat. du. mosás
26-[án] Vasárnap Istentisztelet
27-én Zsírzás, szemle. Kihallgatás konzerv végett. Eredmény: elvonás.
28-án Állomás őrségben, mint őr p[aran]cs[no]k.
29-én őrség. Du. pihenő.
30-án karbantartás.
31-én este tábortűz.
1-én krumplifőzés. Zsoldfizetés.
2-án Vasárnap Istentisztelet, du. fotballmeccs.
3-án de. csukló kiképzés, du. gázálarc kik[épzés], fegyelmező.
4-én de. filmfelvétel, du. parkírozás.
5-én de. távbecslés, du. egészségügyi kiképzés, (5-6) főtt krumpli.
6-án de. menetkészültség, du. tüzéreknél tábortűz.
7-én 2h-kor riadó, 3h-kor menet. 7h-kor Tarnovoje Toszkoloj. 11h-kor menet Korotojak, 12h-kor támadás, orosz házakat támadtunk 18h-ig 3-szor repülőtámadás. 1 órára értük utol a századot égő falun keresztül. 7-én megtett út 80km.
8-án megtett út 20km. Karbantartás, pihenő. 20h-kor indulás. Jesdocsnoje 24 h-kor érkeztünk.
9-én megtett út 48km. Vasárnap ébresztő 2h-kor, indulás 4-kor. Útvonal Kotován keresztül Bordivenka. Érkezés 12h-kor tankolás és fürdés. Karbantartás, mézszajrézás. 8h-kor készenléti hely.
10-én 12h-kor indulás a támadásba. 5h-kor támadunk. A tüzérségünk elkésett, és minket lő. A támadás balul üt ki, mert az ellenségnek nagyerejű tüzérségi tüze volt 2 nehéz kocsinkat kilőnek Topai pcsk. úr meghalt. Repülők bombáznak, egyet lelőnek. Megtett út 25 km. Nagy repülő támadás. 12h-kor lőszerünk elfogy, utána fölvételezés, megint repülő támadás. 20h-ig biztosítás utána bevonulni nagy világítással. Repülő támadás. Roszik kocsiját vontatni kell. 1 órai pihenő. Szabados tizedes megsebesült.
11-én 28 km. A Roszik kocsiját tovább vontatjuk a század után. 14h-ra bevonulunk utána karbantartás, pihenő.
12-én megtett út 25 km. Vontatás üzemképtelen kocsit Ivanovkán keresztül Krasznó Lipjére Ruzsa fölterjesztése
13-án megtett út 41 km, benzintank kiszerelése. Ebéd főtt krumpli. Bevonulni a századhoz 9h-ra.
14-én Jesdónójei erdőszegély. Ébresztő. Riadó 5h-kor menetkészültség. Gyalogság támad és
egy pár nehéz és könnyű harckocsi. Eredmény nincs. Zsoldfizetés. Orosz tiz[edes] megsebesült, Szemán kocsija megégett.
15-én ébresztő 4h-kor, készültség 12h-kor, indulás 13h-kor. Támadás Korotojakot keresztül a falun. 2 nehézpuska találat érte a kocsinkat, túloldalról a tüzérség lőtt bennünket. Sok orosz halott, az utak aknázva voltak. 8h-ra visszavonultunk az erdő szegélyére, ott biztositás. Megtett út 40km. Szemán Mihály tiz., Kis Ferenc őrv[ezető], Tóth Ernő őrv. meghalt.
16-án ébresztő 5 h-kor, kocsik álcázása és várni a további parancsot. 7h-kor bevonulni a századhoz. Egész délután szól az ágyú, ropog a géppuska, a repülők bombáznak. Egész éjjel a repülők bombáznak. A koszt nagyon gyenge. Pártos fhdgy. úr, és Vig Sándor tiz. megégnek.
Vasárnap 17-én Ébresztő 5h-kor. Készenlétben pihenő. 2 kocsi kimegy támadásba, hadnagy úré
és a Rosziké. Szerencsésen visszaérkeztek. Éjjel repülők bombáztak.
18-án ébresztő 5h-kor Riadó készültség. Du. repülőink bombázzák az ellenséget. Éjjel bombáznak bennünket. Hegyi kocsija a
bevonul.19-én ébresztő 5h-kor. Esik az eső. Riadó készültség van. Levelet és újságot kaptam. Egész éjjel repülők jártak és bombáztak.
20-án István Király van. Ébresztő. Riadóval kezdődik. 5h-kor németek most támadnak, mi pedig
várjuk a bevetésünket, hogy segítsünk nekik az előre haladásban. Vadalmát megfőzve eszünk. Egész nap a repülők járnak. 3h-kor már 10-szer jönnek és bombázzák az ellenséget. Szemánt és Tóth Ernőt eltemetik. Kis Ferencet nem találták meg.
21-én ébresztő 5h-kor, zsoldfizetés, karbantartás. Légicsata, 3 megsemmisül. Egész nap repülők járnak.
22-én ébresztő 5h-kor zsírzás. Kis Ferenc őrv. kórházban van, nem halt meg. Egy doboz krumplit 4 cigarettáért vettem.
23-án vasárnap van. Reggeli feketekávé, vajas kenyér egy szelet, tízóraira főtt krumpli. Két ellenséges gépet lelőnek. Éjjel repülők bombáznak.
24-én ébresztő 6 h-kor. De. elbeszélés a civil életről, du. riadókészültség. A koszt nagyon gyenge, lézengünk az éhségtől.
25-én de. riadókészültség és ? ismétlés és történelem ismétlése. Du. pihenő.
26-án megtett út 36km. 2h-kor riadó, 4 h-kor menet Malinovajára, érkezés 7h-kor. De. kocsi alá óvóhely, du. élelmezés, koszt javítása.
27-én ébresztő 7h-kor. Fegyverzet és kocsi karbantartás. A koszt sokat javult. Juhász és Ötvös fölterjesztés Bronzra.
28-án karbantartás, oltás. Tűzoltás, egy egészségügyi megégett. Ötvös krumplit hoz.
29-én reggeli tea, gyümölcsíz. Esik az eső. Ötvöst előléptetéshez fölterjesztik. Ötvös krumplit szedni van. Parancsba megjött a Kis ezüst érem, hogy megkaptam.
30-án vasárnap de. fürdés és mosás, du napos vagyok. 16h-kor ünnepség az érem átadása, este utána ünnep tiszteletére főtt krumpli. Este szolgálat ügy[eletes] Szécsi őrv.
31-én 1h-ig napos szolgálatban vagyok. 6h-kor ébresztő, de. fürdés, du. pihenő.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 11.
1905
1939
Magyarország kilép a Népszövetségből.Tovább
1941
Bácska visszacsatolásának kezdeteTovább
1941
Magyarország megtámadja a már felbomlott Jugoszláviát, a Magyar Honvédség megkezdi a bevonulást a Délvidékre.Tovább
1945
A már Budapesten működő kormány „elrendelte” a Magyar Vöröskereszt alapszabályszerű működésétTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő