A második világháborúban Németország elfoglalja Belgiumot – III. Lipót király feltétel nélkül kapitulál.Tovább
A Don-kanyarról egy magyar páncélos szemével
„18-án benzinünk elfogy. Két kannát ennél találok. Tovább menet. Vételezünk olajat, benzint. Már óriási pánik, egymás után maradnak le a kocsik. 2h-kor támadásba megyünk, 3h-kor kilőnek bennünket. Csóti Lajos a kocsi hátulján ült, páncéltörő eltalálta és meghalt. Kocsinak a kupoláját érte a találat. Nekünk Hál Istennek nem lett semmi bajunk. […] Támadás után visszamentünk a főhadnagy úrhoz. Utána Nyikolajevkán keresztül Alekszejevkára. Óriási tömeg. Nagy zendülés. Itt háltunk.”
3. század parancsnok Maklári László sz[áza]d[o]s
helyettes + Balázs Lajos f[ő]h[a]d[na]gy
Törzs I. kocsi szakasz pk. + Bovolycsok Gyula
lövész Farkas József örv.
rádiós Bacskai Zoltán örv.
vezető Szabó Géza örv.
II. kocsi pk. Kovács István tiz.
lövész Tóth János honv.
rádiós Kovács Péter örv.
vezető Horti István örv.
III. kocsi pk. Pápai Ferenc örv.
lövész Szabó Mihály honv.
rádiós Holdvéber József honv.
vezető Csáty Lajos honv.
Század pk. kocsi
pk. Maklári László szds.
helyettes Juhász József örv.
irányzó Molnár Mihály tiz.
lövész Turu István örv.
rádiós Fodor Elek
vezető Pálffi Zoltán szkv.
Század pk. helyettes kocsi
pk. + Balázs Lajos fhdgy.
irányzó Turóci Pali tart[alékos] örv.
lövész Szikszai Bertalan honv.
rádiós Szabolcs Zoltán tiz.
vezető ¤ Szabó István tiz.
I. szakasz pk. ¤ Kováts Albert hdgy.
I. kocsi pk. ¤ Kováts Albert hdgy.
irányzó + Hadnagy Sándor honv.
lövész + Varga János örv.
rádiós ¤ Kis József örv.
vezető ¤ Lilinger Béla örv.
II. kocsi pk. K. Papp József szkv.
irányzó Ötvös József honv.
lövész Ruzsa Pál honv.
rádiós Király Lajos örv.
vezető Juhász Mátyás honv.
III. kocsi pk. + Roszik János tszkv.
irányzó Benkő István örv.
lövész Blaskó Lajos honv.
rádiós + Balog Gergely örv.
vezető +Ferencz Miklós tiz.
IV. kocsi pk. Hegyi László örv.
irányzó Kenéz Sándor honv.
lövész Hep János honv.
rádiós Szabó László honv.
vezető Székes Ferenc örv.
II. szakaszparancsnok Hegedűs Lajos z[ász]l[ó]s.
pk. Hegedűs Lajos zls.
irányzó Glasenharst Antal örv.
lövész Kis Ferenc örv.
rádiós Szabados Imre tiz.
vezető + Szemán Mihály tiz.
II. kocsi pk. Dobos Mihály tiz.
irányzó Szécsi János örv.
lövész Orbán János honv.
rádiós Kovács Dénes örv.
vezető Motyovszky István örv.
III. Kocsi pk. Fehér Sándor tiz.
irányzó Jánóczki János örv.
lövész Majoros Antal honv.
rádiós Juszli István honv.
vezető Birgés József örv.
IV. kocsi pk Orosz Mihály tiz.
irányzó Tóth László honv.
lövész Bernát János örv.
rádiós Tóth Ernő örv.
vezető Siket Endre örv.
Jelentő motorkerékpáros Szalai András, Sallai Károly, Link János tart. honv.
Szd. pk. személygk. vezető András György tiz.
Rádióműszerész Demcsák János tszkv.
Málhakocsi vezető Török Károly honv., Teknős István tart. honv.
Suszter, szabó Hegedűs Sándor örv.
Tisztilegények Hegedűs Sándor örv., Viroszkó János honv., Szabó Ottó honv., Hegedűs Pál örv. Gelencsér József honv.
Szolg[álat]vezető kocsija vezető Gömör István tszkv.
szolg[álat] vez[ezető] Kozma István örv.
Személy. gk. anyósülés Uszkai Árpád hdp. örm.
vezető Orencsák Antal honv.
Fölvételező kocsi vezető Ballai Imre örv.
föl. vét. Almási Tibor hdp. örm.
irányzó Madarász Ágoston tart szkv.
I. Üzemanyag kocsi
üzemanyagos, vezető Szabó Zsigmond tart. szkv., Kornfeld András honv.
kísérő Fehér Szilveszter örv., Balázs Jajos tiz., Petrovics Mihály honv.
Üzemanyag kocsi II.
vezető + Kónyi Jenő örv
kísérő vezető Buga Béla tszkv.
vezető Virág István tszkv.
irányzó Balog József örv.
rádiós Kecse Pál honv.
Lőszer kocsi I.
fegyvermester Tóth János t. szkv .
vezető Dávid Sándor
kísérő
Silye Sándor tszkv.fegyver segéd Invec László honv.
hk. vezető kísérő Nádudvari Lajos tiz.
fegyversegéd Varga János honv.
Lőszerkocsi kettő
vezető Nagy János honv.
kísérő Varga László rádió szerelő örv.
kísérő rádiós Kóródi Sándor honv.
Műhely kocsi I.
vezető Szabó Mihály tizedes
szerelő Péterdi Sándor tart szkv Péter István honv Gazsi László örv.
Műhely kocsi II.
vezető Gyulai Imre honv.
szerelő Szurkos Józsev tart. szkv.
rád[ió] segéd Galgóci Sándor örv.
sebesült szállító motorkerékpáros
vezető Pech András honv.
eg[észség]ügyi tisztes Kocó István örv.
motorkerékpáros szerelők Kánya Dezső örv., Csiki Lajos tart szkv., Varga Ferenc örv., Donkó Jenő honv.
Javító raj pk.
vitéz Fekete László szkv.
vezető Keserű József honv.
kísérő F. Nagy Gábor honv.
Konyha kocsi
vezető Bodács Menyhért tart. örv.
kisegítő Adonics Ferenc honv.
főszakács Flik János honv.
szakács Lakatos Károly honv.
Századírnok
Kovács Nándor tart szkv.
műmester Szikszai István t. szkv.
csicska + Keresztes Gyula honv.
vezető + Csóty Lajos honv.
Istennek Nevében!
Nevem: K. Papp József
Születtem: 1917. márc. 19.
Bevonultam:1939. okt. 5.
Ezred: Munkács, 12. kp. zlj. kh.
1942. VII. 19. Uriv
1942. VIII. 7. Korotojak
1942. VIII. 10. Uriv II
1942. VIII. 15. Korotojak II.
1942. IX. 9. Arhangeszkoje
1942. IX. 10. Storozsevoje
1942. IX. 11. Storozsevojei erdő
1942. IX. 12. Uriv III.
1942. IX. 13. Oszkino
1943. I. 17. Komenka
1943. I. 18. Nikolajevka
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 28.
1940
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő