Felavatják az M5 autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze.Tovább
A „nagy testvér
A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években
„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”
a.
Feljegyzés a kisebb vezetékes rádióstúdiók műsoráról
1955. szeptember 29.
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA BIZALMAS!
KÖZPONTI VEZETŐSÉGE (Készült 2 pld.)
AGIT. PROP. OSZTÁLY
Feljegyzés
A vezetékes rádió központok saját műsorának kérdéséről
A Népművelési Minisztériumhoz különböző szervek kéréssel fordulnak, hogy engedélyezze vezetékes rádióhálózatukon önálló műsor közvetítését, a Kossuth és Petőfi adó műsorai közvetítésének bizonyos ideig való kikapcsolásával.
Jelenleg nagyobb üzemek és nagyobb egészségügyi intézmények, főleg klinikák és szanatóriumok rendelkeznek olyan vezetékes rádióhálózattal és erősítő berendezéssel, amely külön műsorok közlésére is alkalmas.
Kézírással (Az ország két legnagyobb vezetékes rádió központja a Tatabányai, illetve a Komlói Bányaipari Tröszt birtokában van. Mindkét rádió naponta hosszabb önálló műsort ad (másfél, illetve [áthúzva] 90, ill. 120 perc), és több ezer emberhez szól. Műsoraik rendszeres ellenőrzése egyik helyen sincs biztosítva, időnkénti ellenőrzést a Komlói Városi P[árt] VB-nél tapasztaltunk.)
Tájékozódtunk néhány nagybudapesti egészségügyi intézménynél a saját rádióhálózat munkájával, s a munka ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról.
Az Állami Korányi Tüdőbeteg-gyógyintézet évek óta üzemeltet vezetékes rádiót, ma már jó magnetofon készülékjük is van. A munka irányítását a párttitkár végzi, a lebonyolítást függetlenített kultúrfelelős, a könyvtáros és egyéb aktívák segítésével. A műsor legjelentősebb részét a helyi
teszi ki, amely a legnagyobb vonzerőt gyakorolja a betegekre, s havonta kb. 1500 Ft-ot jövedelmez. Az összeget a könyv és lemezállomány fejlesztésére fordítják. A betegek számára tartott kultúrelőadásokat, amelyeket különböző üzemi kultúros csoportok rendeznek, magnetofonra veszik, s még egyszer lejáts[s]zák a fekvőbetegek számára. Különböző ünnepeken (Néphadsereg napja [szeptember 29.], stb.) külön ünnepi műsorokat szerkesztenek, ezen kívül rendszeresen megismétlődő alkalommal az Intézet orvosai népszerű egészségügyi előadásokat tartanak. A párttitkár szerint a munka hasznos és a pártszervezet teljesen kezében tartja.A
(XII. ker. Városmajor út 68.) vezetékes rádiója a „Szív küldi" műsorokon kívül csak népszerű egészségügyi előadásokat közvetít. A munka az Intézet békebizottságának kezében van, amely havonta terveket készít. A pártszervezet ellenőrzi a terveket, és ellenőrző munkáját is a havi tervek alapján végzi.A
vezetékes rádiójának kezelésével a pártbizottság egyik tagja van megbízva. A „Szív küldi" műsorokon kívül, amelyet a betegek csinálnak, minden műsor a pártbizottságon keresztül kerül a mikrofon elé. Hetenként „Béke-félóra" címmel a pártbizottság aktuális kérdésekről beszél a betegeknek. Ezen kívül egészségügyi előadásokat tartanak az Intézet orvosai.A saját műsort adó vezetékes rádióállomások tapasztalatai sok kérdést vetnek fel. Noha az eddigi gyakorlat szerint a pártszervezet mindenütt irányítja, és ellenőrzi a munkát, az ilyenfajta „rádiózás" rendszeres, központi ellenőrzése egyáltalán nem lehetséges. A vezetékes rádióállomások önálló műsorai sok helyen konkurálni próbálnak a Kossuth-adó műsoraival, s tartalom és nívó szempontjából sok kívánnivalót hagynak maguk után.
Javasoljuk, hogy a Népművelési Minisztérium a további engedélyek kiadását szüntesse meg, ha pedig az engedélyezést - eredeti tervének megfelelően - a megyei tanácsok népművelési osztályaira bízta, vonja vissza a tanácsok e megbízatását.
Készítsen a Népművelési Minisztérium pontos kimutatást az eddig kiadott engedélyek alapján jelenleg működő helyi műsorközlő vezetékes rádióközpontokról. A kimutatás alapján megvizsgáljuk: indokolt-e minden engedély további fenntartása.
A Minisztérium minden további kérelmet jelezzen a Központi Vezetőség Agit. Prop. Osztálya rádiós-részlegének, s új engedélyt csak nagyon indokolt esetben, a K. V. Agit. Prop. Osztályával egyetértésben adjon ki.
Indokoltnak tekinthető olyan nagyüzem vagy nagy egészségügyi intézmény igénye, amelyet újonnan szereltek fel rádióhálózattal, s ahol az üzem mérete, vagy a kórház beteglétszáma indokolttá teszi, a pártbizottság (az egészségügyi dolgozók) munkájának ilyen módon való támogatását.
Kézírással (A bányaipari trösztök vezetékes rádióállomásainak munkájával kapcsolatban tegyük az illetékes megyebizottságok feladatává a munka jobb elvi irányítását és ellenőrzését. Készíttessen az illetékes megyebizottság Agit. Prop. Osztálya 3 hónapos részletes munkatervet a rádiókkal, adjon elvi segítséget a munkához, és az eddiginél hatékonyabban ellenőrizze e rádiók műsorait. A K. V. Agit. Prop. Osztályának instruktorai rendszeresen kérjék számon a megyei Agit. Prop. Osztály e téren végzett munkáját.)
Budapest, 1955. szept[ember] 29.
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. s. 255. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Osztály)
b.
Levél adásidő engedélyezéséről
1956. február. 22.
NÉPMŰVELÉSI MINISZTÉRIUM
Budapest, V. Báthory-utca 10.
Oroszlányi Bányatröszt Igazgatóságának
Oroszlány
Ikt. sz.: 8791-V-2-3/1956. Tárgy: Vezetékes rádió rábeszélési engedélye
Mérő József
A vezetékes rádión keresztül továbbítandó saját műsoradás iránti kérelmüket a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium rádió osztályával egyetértésben megvizsgáltuk.
Figyelembe véve a helyi adás politikai jelentőségét és a műsoradás meglévő technikai és műsorszerkesztési feltételeit, napi 30 perces helyi adást engedélyezek.
Az adás időpontja 16 óra 30 perctől 17 óráig tarthat.
Felhívom Igazgató Elvtárs figyelmét, hogy a helyi műsoradások politikai tartalmáért felelős.
A megyei népművelési osztály időnként ellenőrzi az adást, s észrevételeiről tájékoztatja Igazgató Elvtársat. Esetenként az előadásokhoz tartalmi segítséget is tudnak nyújtani.
Figyelembe véve az egyes helyi politikai kampányokat, üzemi ünnepélyeket, pártnapokat stb. lehetőség van arra, hogy havonta 3 alkalommal 1 órás hosszabbítást kapjanak. Az engedélyt mindenkor a megyei tanács V. B. Népművelési osztálya adja meg - külön műsorprogram előzetes bemutatásával. Az ilyen irányú kérelmet legalább 5 nappal az adás előtt be kell nyújtania a kérelmezőnek.
A fenti engedélyt a megyei pártbizottságnak, Népművelési osztálynak tudomásulvétel végett megküldtem.
Budapest, 1956. február 22.
Dobos Zoltán s. k.
osztályvezető
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. s. 255. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Osztály) - Ezt a formalevelet ugyanezzel a szöveggel, de eltérő adásidő engedélyezésével más intézményeknek is elküldték (pl. oroszlányi bányász-stúdió, kékestetői Állami Gyógyintézet, Dorogi Bányászati Tröszt).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő