A „nagy testvér

A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években

„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”

a.

A Magyar Dolgozók Pártja Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának határozata
1948. november 2.

9. napirendi pont

Néprádió
A Híradástechnikai Központnak a Gazdasági Bizottság elé terjesztett javaslata szerint 1949. május 1-től 1950. április 30-ig 100 000 db néprádiót gyártanának s ezek fogyasztási ára készülékenként 360 forint körül alakulna. A készülékekkel csak Budapest I-et és II-őt lehetne venni. A legyártott mennyiség felét készpénzért, felét pedig 6 havi részletre lehetne megvásárolni. A rádiógyárak a gyártáshoz 30% anyagelőleget és 11 millió forgótőkét igényelnek, továbbá jelentős adómérséklést és hozzájárulást a Posta részéről. A javaslat a szétosztást a Szakszervezeti Tanácsra és egyéb társadalmi szervekre bízná.

A Gazdasági Bizottság a javaslatot alapjában helytelennek tartja. Politikai szempontból hibája a javaslatnak, hogy nem azoknak a rétegeknek számára korlátozná a külföldi állomások hallgatását, akiknél ez számunkra fontos: az olcsó készülékeket munkások és parasztok kapnák, a jómódúak továbbra is vásárolnák a drágább Európa-vevő készülékeket. Emellett nem valószínű, hogy a rádióhallgatók többsége 360 forintot fizet egy csak Budapest I- és II-őt vevő készülékért, amikor 600 forintért Európa-vevőt kaphat, s így még csak az a veszély is fenyeget, hogy a készülékek részben eladatlanok maradnak.

A Gazdasági Bizottság ezért szükségesnek tartja terv kidolgozását a hálózati rádiórendszer kiépítésére, amelyet fokozatosan az 5 éves terv végéig kell megvalósítani. A terv kidolgozásáért a Tervhivatal felelős. Helytelennek és illetéktelennek tartja a Gazdasági Bizottság a Rádióbizottságnak azt a korábban hozott határozatát, hogy a fent említett 600 forintos Európa-vevő gyártását le kell állítani. Utasítja ezért a Híradástechnikai Központot, hogy a gyártást ne állítsa le. Egyúttal azt a javaslatot terjeszti a Titkárság elé, hogy utasítsa a Rádióbizottságot olyan terv kidolgozására, amely ezeknek a készülékeknek szétosztásánál az osztályszempontokat érvényesíti, tehát a viszonylag olcsó Európa-vevő készülékeket a dolgozók kezébe juttatja.

b.

Feljegyzés

Tárgy: néprádió
A jelenlegi 450 000 rádió előfizető közül csak mintegy 8% paraszti és 30% munkás származású. Annak érdekében, hogy ez az arány a munkás osztály és a parasztság javára döntő mértékben megváltozzék, valamint a rádióban rejlő jelentős politikai és kulturális lehetőségek kihasználására szükséges, hogy a magyar rádió-gyárak olyan nagy mennyiségű olcsó készülékeket hozzanak a piacra, melyek a legszélesebb néprétegek számára is hozzáférhetők.

A néprádió, mely kizárólag Bp. I. és II. vételére volna alkalmas, 1949. máj[us] 1. - 1950. ápr[ilis] 30-ig összesen 100 000 példányban kerülne legyártásra. (Részletes adatokat lásd II. sz. mellékletben.) Ez a magyar rádió-gyárak jelenlegi kapacitásának mintegy 60%-át venné igénybe. Ilyen nagy mennyiségű készülék elhelyezése egy év alatt csak akkor látszik biztosítottnak, ha annak fogyasztási ára 360 Ft körül mozogna. Ehhez azonban szükséges, hogy:
•1.)    a rádió-gyárak összesen kb. 11 000 000 Ft értékű forgótőkét kapjanak, 1949. február és június között részletekben. A forgótőke visszafizetése 1949. július - 1950. szeptemberig tartana.


•2.)    A Posta a nép-rádió vásárlói által befizetett előfizetési díjakat féléven keresztül teljes egészében a rádió-gyáraknak fizetné be, hogy ezzel az összeggel a nép-rádió fogyasztási ára csökkenthető legyen (készülékenként 60 Ft).
•3.)    Az elektron csöveket terhelő kb. 18 Ft külön fogyasztási adót a népvevőbe beépített csöveknél elengedjék.
•4.)    Az önköltség leszorítása érdekében a rádióalkatrészeket általában annál a cégnél fogjuk gyártani, amelyik arra a célra a legjobban fel van szerelve. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha ezeket az alkatrészeket mentesítik az alkatrész-gyárból a rádió-gyárba történő átszállításnál felmerülő külön forgalmi adóktól.
•5.)    A rádió-gyárak az eddigi 8% haszonkulcsot 5%-ra csökkentsék.

Megrendelőként a Szakszervezeti Tanács szerepelne, mely egyéb társadalmi vagy állami szervekkel együtt végezné a szétosztást. A készülékeknek kb. a fele készpénzért, a másik fele 6 havi részletre volna vásárolható. (Részletes adatokat lásd V. sz. mellékletben.)

Budapest, 1948. október 18.

5 drb melléklet.

c.

1. sz. melléklet
Általános tájékoztató
Az ország elektromos fogyasztóinak száma:
                                                                       Budapest:                                330 000
                                                                       Vidék:                                     770 000
                                                                       Összesen:                             1 100 000

Az évi szaporulat száma:                                                                                 60 00
Rádió előfizetők száma:                                                                                450 000
Ezeknek csupán 8%-a paraszti származású és
                         30%-a munkás származású.
A rádió-készülékek élettartama:                                                                      10 év.

Fenti adatokból az alanti következtetéseket vonhatjuk le:
•a)      új rádió-előfizetők szerzésére ez idő szerint még igen nagy terület áll rendelkezésre;
•b)      számításba vehető évi kb. 50 000 készülék eladása azok számára, akik elavult készüléküket kicserélni kénytelenek;
•c)      új előfizetők szerzésére vonatkozó propaganda elsősorban vidékre irányítandó.

Fenti adatokra alapozzuk a 100 000-es néprádió termelésére és értékesítésére vonatkozó terveinket. A részletek kidolgozása érdekében a Közvéleménykutató Intézet útján a közönséget fogjuk megkérdezni, különösen, ami a rádió kapacitására és a fizetési feltételekre vonatkozó igényüket illeti.

d.

II. sz. melléklet

Műszaki leírás

A néprádión Híradástechnikai Ipari Központ által elkészített tervek szerint Bp. I. és II. hullámhosszra beállított fix hullámkörös 2+1 lámpás hálózati váltóáramú egyenes vevő.

Átkapcsolható 110-120-150, 220-240 V hálózati feszültségre.
Érzékenysége 300 mikro volt alatt van.
Hangteljesítménye 1 W 10% torzításnál.
Hálózati fogyasztása maximálisan 30 W.
Hangminősége: 120-6000 Hz között a maximális eltérés 400 Hz-hez viszonyítva + 5-10 db a végerősítő anód lemezén mérve.

Az átkapcsoló gombon kívül csak hangerő-szabályozás van tervbe véve, mely a hálózati kapcsolóval van egybeépítve.

A készülék Magyarországon van elhelyezve, mely asztalra állítható és falra akasztható.
Felépítése igen masszív. Egyebekben mindenben megfelel a rádiókészülékekre vonatkozó biztonsági előírásoknak.

MOL M-KS 276. f. 87. cs. 22. ő. e. (Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Gazdasági és Pénzügyi Bizottság) - A dokumentum határozati része (a. pont) előterjesztésként került volna az MDP KV Titkárság 1948. november 4-i ülése elé, de azzal a döntéssel vették le a napirendről, hogy előbb tárgyalja meg az Agitációs és Propaganda Bizottság, s csak utána „hozzák újra ülés elé".(L. a következő forrást.) A Titkárság azonban csak 1949. március 30-án tárgyalta a kérdést.

Ezen a napon történt november 22.

1943

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek, kínai párt és állami vezető a Kairói...Tovább

1954

A DISZ KV Intéző Bizottsága rendkívüli ülésen tárgyalta 15 író feljegyzését az ifjúság jövőjéről. A határozat szerint „abból részkérdések...Tovább

1956

Nagy Imre és társai – miután a tárgyaló jugoszláv külügyminiszter-helyettes biztosította őket sértetlenségükről – szovjet katonai...Tovább

1963

Merénylet John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke ellen Dallasban (Texas). A hivatalos verzió szerint Lee Harvey Oswald...Tovább

1975

Elfoglalja a királyi trónt János Károly spanyol király.Tovább

  • <
  • 2 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő