Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
13.
a.
Hajnóczy Sándorné Orbán Emma kérelme férje alkalmazására
Budapest, 1945. október 3.
Igent tisztelt Miniszter Úr!
Engedje meg, hogy nehány [!] sorban előadjam, amiért hivatali helyiségében zavarni nem akartam.
Nemrég érkeztünk vissza Kecskemétről. Kalán nénit meglepően friss, jó kedélyben és egészségben találtam. Elemlegettük [!] a múltat és jelent, drága, jó Molnár-papát (amint mi hívtuk). Hallom, Miniszter Úr Bukarestbe is készül. Csak levelem még itthon találja.
Kérem, olvassa el a másolatban mellékelt szolgálati bizonyítványt. Újra alkalom kínálkozik a visszavételére. Az ügyvezető Gábor úr, közvetlen főnöke mondotta, hiányzik neki az uram. Ha valaki fentről szót emelne érdekében, hamarosan alkalmaznák. Dunakeszi, ahol a nagyon megrongált családi házunk van, s ahol laktunk, a politikai rendőrség pontos nyomozás után leigazolta, itt nincs akadály. Ne haragudjék, amiért magára gondoltam. De, ha jó Molnár papa élne, hozzáfordultam volna a mostani nehéz helyzetünkben, tudom, meghallgatott volna.
Emőke leányom szeptemberben Kecskeméten jó éretten érettségizett. Szeretne a Kertészeti főiskolára beiratkozni. A nyugdíjból nem bírjuk. Ha visszakerül a bankba férjem, könnyebb lesz a sorsunk.
Kérem, Miniszter Úr emeljen nehány [!] szót férjem visszavétele érdekében - a Magyar Általános Hitelbank keretébe tartozó - Áru-csere-forgalmi Kft. (Dorottya u. 7. sz. III. emelet) Nobel igazgató úr a vezetője.
Minden bizalmam Miniszter Úrban van. Kérem, tegye meg. Előre is hálásan köszönöm az egész család érdekében tett szíves jóságát.
Budapest, 1945. okt. 3-án.
Családjuk régi barátja s Miniszter Úr tisztelő híve:
Dr. Hajnóczy Sándorné sz.
Orbán Emma
ny. áll. polg[ári] isk[olai] tanárnő
Dózsa György út 70. sz. III/2.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-89-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A miniszter válasza
Budapest, 1945. október 18.
Budapest, 1945. október 18.
Kedves Nagyságos Asszony!
Pártállásom mellett nincs lehetőség arra, hogy magánvállalatoknál személyi kérdésekben interveniáljak. Ezért elnézését kérem, hogy kérését nincs módomban teljesíteni.
Szívesen üdvözli:
[aláírás nélkül]
Dr. Hajnóczy Sándorné Úrasszonynak
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-65-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő