Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

8.

a.

Székely Sándor gyógyszerész segítséget kérő levele

Kecskemét, 1945. augusztus 27.

 

Kecskemét, 1945. aug. 27.

Nagyméltóságú

Dr. Molnár Erik úrnak

népjóléti miniszter

Budapest

 

Kedves Ügyvéd Úr!

 

Ugye furcsán hangzó megszólítás, de én úgy érzem, a régi barátság és megértés folytán nem fogja rossz néven venni ezt tőlem.

Három nap előtt érkeztem meg Auschwitz és Dachau poklaiból, átéltem mindkét helynek minden borzalmait, és az Úristen különös jóvoltából megtörve, megöregedve, mégis hazavergődtem.

Tegnap Pesten jártam az OKH-nál banki dologban és dr. Poppernél beszélgetés közben egy levél került kezembe, amit Miniszter úr írt neki, s bár ott a dr. nem volt neve mellett, mégis az aláírásából meglepetéssel vettem tudomásul ezt a megérdemelt magas előlépést.

Igaz és őszinte szívvel köszöntöm ebből az alkalomból, s ne vegye tőlem ezt a szívből fakadó megnyilatkozást sem tolakodásnak, sem pedig rossz néven, levelemnek nem volt más célja, mint örömömnek és tiszteletemnek kifejezést adni.

Bizton hiszem, hogy érdekli Miniszter urat az én sorsom is, bizonyára tudott az én elhurcoltatásomról, és talán hallotta szintén az én halálhíremet is.

Nagy nehézségekkel mégis hazakerültem, kifosztva, gyógyszertáram összerombolva, nem maradt semmim, csak az a német katonaruha, amibe hazaérkeztem. Tudja a Miniszter Úr, hogy én támogatást a zsidók kezében levő nemzetközi vereskereszttől [!] nem kaphatok, s így a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudom előteremteni azt az összeget, amely szükséges volna gyógyszertáram felszereléséhez és gyógyszerrel való ellátásához, s így a valamikor nagyon gazdag ember hírében álló egyéniség, ma teljesen magára hagyatva a legszükségesebbeket is nélkülözni kénytelen.

Ismételten kérem, ne haragudjon reám e sorokért, és fogadja ismételt jókívánságaimat. Kérem, hogy k[edves] Felesége őnagyméltóságának kézcsókom tolmácsolni szíveskedjék s vagyok

a legjobbakat kívánva igaz tisztelettel,

Székely Sándor

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-172-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

  

b.

A miniszter válaszlevele

[dátum nélkül]

Kedves Gyógyszerész Úr!

 

Leveléből örömmel értesültem, hogy egészségesen hazaérkezett.

Sajnálom, hogy még anyagilag is nagy kár érte és patikája, amely megélhetését biztosította volna, tönkrement.

Tekintettel arra, hogy országos viszonylatban is súlyos probléma a tönkrement és életképtelenné vált gyógyszertárak rekonstruálása, a vezetésem alatt álló minisztérium illetékes osztálya tárgyalásokat folytat a pénzügyminisztériummal az ilyen gyógyszertárak helyreállítására hitelkeret engedélyezése tárgyában. Mihelyt a tárgyalások eredményesen befejeződnek, módjában lesz Gyógyszerész Úrnak ilyen irányú kérelmét illetékes helyen benyújtani.

Szívélyes üdvözlettel,

[aláírás nélkül]

 

Székely Sándor Úrnak,

gyógyszerész

Kecskemét

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-171-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

  

c.

Székely Sándor tapasztalatainak felajánlása a gyógyszerészet helyzetének javítására

Kecskemét, 1945. november 20.

  

SZÉKELY SÁNDOR

gyógyszerész

KECSKEMÉT

 

T.

Dr. Molnár Erik úrnak

népjóléti miniszter

Budapest

  

Kedves Miniszter Úr!

 

Ne vegye részemről tolakodásnak, hogy abból az alkalomból, amidőn az új kormányban is megmaradt, szerencse kívánataimnak ezúton kifejezést adok.

Meg voltam győződve róla, hogy ez így is lesz, mert aki megismeri azt az igazságszerető és a kisembereket támogató érzelmeit az pártkülönbség nélkül hívévé szegődik.

Ezek a soraim is minden mellékgondolat nélkül őszinte érzelmeimnek akarnak kifejezői lenni, és kérem az én Istenemet, tartsa meg Önt jó egészségben hosszú évekig, hogy lendítsen egy kicsit ennek a tönkretett szegény hazánknak szomorú sorsán.

Figyelmébe ajánlom mostoha sorsra jutott gyógyszerészetet, melynek - ha nem venné tőlem szerénytelenségnek - talpra állításának érdekében, ha Pesten laknék, szívesen adnám meg praktikus tanácsaimat.

Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését ismételten, s vagyok

 

őszinte és tisztelő híve

Székely Sándor

 

Kecskemét, 1945. nov[ember] 20.

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-34-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 

d.

Molnár Erik válaszlevele

Budapest, 1945. november 30.

 

Budapest, 1945. november 30.

Székely Sándor

gyógyszerész Úrnak

Kecskemét

 

November 20-iki levelében kifejezett jókívánságaiért fogadja köszönetemet.

Örülnék, ha a gyógyszerészek helyzetének javítására vonatkozó elgondolásait írásban benyújtaná.

[aláírás nélkül]

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-34-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 


Ezen a napon történt április 19.

1957

A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő