Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
8.
a.
Székely Sándor gyógyszerész segítséget kérő levele
Kecskemét, 1945. augusztus 27.
Kecskemét, 1945. aug. 27.
Nagyméltóságú
Dr. Molnár Erik úrnak
népjóléti miniszter
Budapest
Kedves Ügyvéd Úr!
Ugye furcsán hangzó megszólítás, de én úgy érzem, a régi barátság és megértés folytán nem fogja rossz néven venni ezt tőlem.
Három nap előtt érkeztem meg Auschwitz és Dachau poklaiból, átéltem mindkét helynek minden borzalmait, és az Úristen különös jóvoltából megtörve, megöregedve, mégis hazavergődtem.
Tegnap Pesten jártam az OKH-nál banki dologban és dr. Poppernél beszélgetés közben egy levél került kezembe, amit Miniszter úr írt neki, s bár ott a dr. nem volt neve mellett, mégis az aláírásából meglepetéssel vettem tudomásul ezt a megérdemelt magas előlépést.
Igaz és őszinte szívvel köszöntöm ebből az alkalomból, s ne vegye tőlem ezt a szívből fakadó megnyilatkozást sem tolakodásnak, sem pedig rossz néven, levelemnek nem volt más célja, mint örömömnek és tiszteletemnek kifejezést adni.
Bizton hiszem, hogy érdekli Miniszter urat az én sorsom is, bizonyára tudott az én elhurcoltatásomról, és talán hallotta szintén az én halálhíremet is.
Nagy nehézségekkel mégis hazakerültem, kifosztva, gyógyszertáram összerombolva, nem maradt semmim, csak az a német katonaruha, amibe hazaérkeztem. Tudja a Miniszter Úr, hogy én támogatást a zsidók kezében levő nemzetközi vereskereszttől [!] nem kaphatok, s így a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudom előteremteni azt az összeget, amely szükséges volna gyógyszertáram felszereléséhez és gyógyszerrel való ellátásához, s így a valamikor nagyon gazdag ember hírében álló egyéniség, ma teljesen magára hagyatva a legszükségesebbeket is nélkülözni kénytelen.
Ismételten kérem, ne haragudjon reám e sorokért, és fogadja ismételt jókívánságaimat. Kérem, hogy k[edves] Felesége őnagyméltóságának kézcsókom tolmácsolni szíveskedjék s vagyok
a legjobbakat kívánva igaz tisztelettel,
Székely Sándor
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-172-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A miniszter válaszlevele
[dátum nélkül]
Kedves Gyógyszerész Úr!
Leveléből örömmel értesültem, hogy egészségesen hazaérkezett.
Sajnálom, hogy még anyagilag is nagy kár érte és patikája, amely megélhetését biztosította volna, tönkrement.
Tekintettel arra, hogy országos viszonylatban is súlyos probléma a tönkrement és életképtelenné vált gyógyszertárak rekonstruálása, a vezetésem alatt álló minisztérium illetékes osztálya tárgyalásokat folytat a pénzügyminisztériummal az ilyen gyógyszertárak helyreállítására hitelkeret engedélyezése tárgyában. Mihelyt a tárgyalások eredményesen befejeződnek, módjában lesz Gyógyszerész Úrnak ilyen irányú kérelmét illetékes helyen benyújtani.
Szívélyes üdvözlettel,
[aláírás nélkül]
Székely Sándor Úrnak,
gyógyszerész
Kecskemét
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-171-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
c.
Székely Sándor tapasztalatainak felajánlása a gyógyszerészet helyzetének javítására
Kecskemét, 1945. november 20.
SZÉKELY SÁNDOR
gyógyszerész
KECSKEMÉT
T.
Dr. Molnár Erik úrnak
népjóléti miniszter
Budapest
Kedves Miniszter Úr!
Ne vegye részemről tolakodásnak, hogy abból az alkalomból, amidőn az új kormányban is megmaradt, szerencse kívánataimnak ezúton kifejezést adok.
Meg voltam győződve róla, hogy ez így is lesz, mert aki megismeri azt az igazságszerető és a kisembereket támogató érzelmeit az pártkülönbség nélkül hívévé szegődik.
Ezek a soraim is minden mellékgondolat nélkül őszinte érzelmeimnek akarnak kifejezői lenni, és kérem az én Istenemet, tartsa meg Önt jó egészségben hosszú évekig, hogy lendítsen egy kicsit ennek a tönkretett szegény hazánknak szomorú sorsán.
Figyelmébe ajánlom mostoha sorsra jutott gyógyszerészetet, melynek - ha nem venné tőlem szerénytelenségnek - talpra állításának érdekében, ha Pesten laknék, szívesen adnám meg praktikus tanácsaimat.
Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését ismételten, s vagyok
őszinte és tisztelő híve
Székely Sándor
Kecskemét, 1945. nov[ember] 20.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-34-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
d.
Molnár Erik válaszlevele
Budapest, 1945. november 30.
Budapest, 1945. november 30.
Székely Sándor
gyógyszerész Úrnak
Kecskemét
November 20-iki levelében kifejezett jókívánságaiért fogadja köszönetemet.
Örülnék, ha a gyógyszerészek helyzetének javítására vonatkozó elgondolásait írásban benyújtaná.
[aláírás nélkül]
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-34-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 29.
1905
1912
A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább
1919
A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább
1946
Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább
1971
Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő