A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
21.
a.
A MADISZ elnökének gyógyszerbehozatala külföldről
Budapest, 1945. december 19.
MAGYAR DEMOKRATIKUS
IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG
Országos elnök
Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak
Budapest
Népjóléti Minisztérium
Miniszter Úr!
A magyar ifjúság delegációjának londoni útját igyekeztem kihasználni arra, hogy a kilátástalan szállítási viszonyok mellett is valamiféle segítséget hazahozzak. Főleg orvosságok terén, amely repülőgépi maximált súlyú csomagjaink mellett is magunkkal tudtunk volna hozni.
A magyar segélyegyleten keresztül az illetékes minisztériumhoz fordultam abban az irányban, hogy kisebb mennyiségű penicillin behozatalát engedélyezzék. A gyógyszert a londoni magyar segélyegylet vette volna meg és küldte volna ajándékba a Népjóléti Minisztérium számára. Sajnos, a kihozatali engedélyt megszerezni nem sikerült. Az illetékesek kifejezték sajnálkozásukat azzal, hogy csupán azért nem tehetnek eleget kérésünknek, mert más államok részéről jött ilyen kéréseket eddig elutasítottak, viszont megjegyezték, hogy kérésünket állandóan számon tartják és az első lehetséges alkalommal teljesítik.
A Ministry of Supply válaszát beadványunkra mellékelem.
Ezen felül igyekeztem a segélyegylettel insulint beszerezni por alakban, amelyet - ha meg tudunk kapni - személy podgyász [!] gyanánt elhozhatjuk, körülbelül 20 000 beteg félévi insulin adagját. Sajnos, ez az akciónk sem sikerült, mivel ilyen készlet nem volt, fiolákban pedig ugyanezt az adatot repülőgépen vihető limitált csomagsúly mellett nem tudtuk elhozni. Így csak kisebb mennyiségű insulint hozhattam magammal, amelyet a londoni magyar segélyegylet kívánsága szerint a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak fogok átnyújtani, hogy elsősorban arra rászoruló írókat, művészeket és tudósokat lássa el.
Kérem Miniszter Urat a fentiek tudomásul vételére.
Igaz híve,
Szabó Zoltán
Bpest, 1945. december 19.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-sz. n.-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A miniszter válasza
Budapest, 1945. december 27.
Kedves Barátom!
Nagyon köszönöm szíves fáradozásodat a Magyarországra történő gyógyszerszállítással kapcsolatban.
Sajnálatos, hogy a penicillin behozatal nem sikerült, azonban örülök, hogy mégis tudtál eredményt elérni. Az ország mai nehéz gyógyszer ellátásában minden segítség komoly könnyítést jelent.
Szívélyes üdvözlettel,
[aláírás nélkül]
Dr. Szabó Zoltán Úrnak,
a MADISZ országos elnöke
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-sz. n.-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő