A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege kivonul a Felvidékről; a Szlovák Tanácsköztársaság bukása.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
18.
a.
Kecskemét város polgármesterének támogatást kérő levele
Kecskemét, 1945. november 1.
Kecskemét, 1945. november 1.
Őszintén sajnálom, hogy nem tudtalak felkeresni betegséged alatt; a választással járó közigazgatási teendők rendkívül lekötöttek, az egész megyét mi láttuk el nyomtatványokkal.
Itthon nőttek a gondok, nincs szenünk, és naponta csak néhány órára tudunk áramot adni, több napon keresztül már egyáltalán nem volt világítás. Az üzemek sem dolgozhatnak. Amint látom, a közületek nehezen jutnak szénhez. Vannak vállalatok, amelyeknek a szén mázsája 7000,- pengőért sem drága, s ezek sápot adnak a bányáknak, vasútnak mindenütt. A szénellátásban gyökeres reformra van szükség.
Egyébként két dolgokban [!] kérem szíves támogatásod:
1.) A kecskeméti kórháznak gyors segítség kellene. Fel kell emelni az ágyak számát, mert különben az egyébként is igen alacsonyan megállapított ellátási díjjal nem tudja a kórház magát saját erejéből eltartani. Kérem hathatós segítségedet.
2.) Kecskemétről Ingolstadtba került az 520. számú, jól felszerelt hadikórház. Ott állomásozik 1000 ággyal, 1000 beteggel, kitűnő felszereléssel, és 400 főnyi személyzettel. Ha e kórházat haza tudjuk hozni, a felszerelés gondját elvetjük. Nagyon kérlek, légy szíves e hazahozatal érdekében
államtitkár úrnál közbenjárni. Nemcsak városi érdekről, hanem nemzeti értékről van szó.Tegnap emlékeztünk meg a felszabadulás évfordulójáról. Emlékeztünk az együtt töltött napokra, veszélyekre és az indulás első eredményeire.
Abban a reményben, hogy egészséged már helyreállt, köszönt szeretettel, s jelenti kézcsókját
baráti híved
Tóth László
Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-45-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A miniszter titkárának válaszlevele
[?]
Polgármester Úr!
November 1. levelére közlöm a következőket.
1.) A minisztérium illetékes osztálya azt a felvilágosítást adta, hogy mikor ágyakat ajánlottak fel, a kecskeméti kórházigazgató válasza az volt „Különb ágyak vannak a kórház padlásán, mint amit a minisztérium bocsátana rendelkezésünkre".
Az Ingolstadtba került 520. számú hadikórház hazaszállítása ügyében megtették a lépéseket.
Egyébként a Miniszter Úr üdvözletét küldi. Sajnos, megint beteg, most esett át egy mandulaműtéten. Állapota most már nem súlyos.
Miniszter megbízásából:
[aláírás nélkül]
miniszter titkára
a thj. város Polgármesterének
Kecskemét
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-46-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő