Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
9
a.
A debreceni polgármester ajánlása szociális felügyelői állásra
Debrecen, 1945. szeptember 22.
DEBRECEN SZ. KIR. VÁROS
POLGÁRMESTERE
Debrecen, 1945. szeptember 22.
Molnár Erik
népjóléti miniszter Úrnak
Budapest
Népjóléti Miniszter Úr!
Dr. Csáky Sándor városi tanácsnok, debreceni lakos által szociális felügyelői állásra kinevezés iránt Miniszter Úrhoz intézett kérelemmel kapcsolatban készséggel igazolom, hogy nevezett Debrecen városnál 2 évtizedet meghaladó időn át a szociális igazgatás terén igen eredményes munkásságot fejtett ki.
Őt szociális felügyelői állásra igen alkalmasnak tartom és kinevezése esetén a vezetésem alatt álló törvényhatósághoz való beosztását kérem, mert a szociális munkában vele való együttműködés a város érdekében álló lenne.
Teljes tisztelettel:
Szabó Kálmán
polgármester
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-61-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
Tóth László szakszervezeti titkár kérelme szociális felügyelői állásra
Debrecen, 1945. szeptember 25.
SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE, DEBRECEN
DR. MOLNÁR ERIK
Népjóléti miniszter úrnak
BUDAPEST
Az állam szociálpolitikai feladatairól és a szociálpolitikai szervekről intézkedő 6300/1945. M. E. számú kormányrendeletben megjelölt feladatkörrel kapcsolatos szakszolgálat ellátására szervezett állások betöltésével kapcsolatban kérjük Miniszter urat, hogy dr. CSÁKY SÁNDOR városi tanácsnok, debreceni lakos által szociális felügyelői állásra kinevezés iránt benyújtott kérelmet teljesíteni szíveskedjék.
Egyben igazoljuk, hogy nevezett Debrecen város szolgálatában a szociális ügyeket hosszú időn át közmegelégedésre intézte. Demokratikus felfogású, a szegények és a munkásság érdekeit szívén viselő, határozott fellépésű, szakképzett tisztviselő, aki debreceni működése alatt a munkásság érdekeinek bátor szószólója volt.
Kérjük továbbá Miniszter urat, hogy Dr. Csáky Sándort Hajdú vármegye és Debrecen város törvényhatósága szociális felügyelőségének vezetésével szíveskedjék megbízni, mert nevezettnek a szociális munkában való eddigi eredményes munkássága, helyi és személyi ismeretei alapján itteni működése a szakszervezetek bizalmával találkozna és az közérdekből kívánatos.
Debrecen, 1945. szeptember hó 25.
Tisztelettel:
Tóth László
szakszervezeti titkár
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-63-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
c.
A népjóléti miniszter válaszlevele
1945. október 10.
Válaszlevél-tervezet
Szakszervezetek Szövetsége
Debrecen
F. év szeptember hó 25-én dr. Csáky Sándor városi tanácsnok ügyében hozzám intézett levelére értesítem, hogy nevezettnek Debrecen székhellyel történő szociális felügyelői kinevezése sajnálatomra nem lehetséges, miután annak betöltése iránt már előzetesen döntöttem.
Közlöm azonban, hogy dr. Csáky Sándort az illetékes osztály egyik tiszántúli vármegye szociális felügyelői kinevezésére
.Budapest, 1945. október 10.
[aláírás nélkül]
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-59-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő