Nyolc hónapi fogházat és 200 ezer korona pénzbüntetést kap József Attila a "Lázadó Krisztus" című verséért.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
15.
a.
Bakkar Tibor segítségkérő levele helyreállítási munkák végzésére
Kecskemét, 1945. október 15.
Kedves Erik bátyám!
Nem szeretek kérni, mégis megzavarlak munkádban. Kérlek, ne vedd rossz néven, most sem magamnak kérek.
Az ostrom alatt együtt voltam két hónapig a pincében Nyigri Imre újságíróval, majd együtt vittek el bennünket az oroszok. 20 évig a Népszava munkatársa volt, igazolva van. Teljesen tönkrement, a lakását találat érte. Lakása XII. Márvány u. 50. sz. IV. e. 4. Ez a ház a Népjóléti Minisztérium kezelésében lévő alapítványi ház. Most van javítás alatt, de Iványi Gyula építészmérnök vállalkozó szerint Nyigri Imre lakása nem hozható rendbe, mert csak a főfalak építése teljesíthető meg. Az ügy referensei: Tóth Kálmán m. tanácsos és Róth Tibor számv[evőségi] főtanácsos a minisztériumban.
A kérés az: Nyigri kéri, hogy ne csak a főfalat húzzák fel, hanem a közfalat is és vakolják be, mert egyébként a lakás lakhatatlan, és ő családjával együtt az utcára kerül. Iványi ezt megtagadta, lehet-e a méltányosnak látszó kérést teljesíteni? Mint említettem, a nevezett Tóth Kálmán és Róth Tibor hatáskörébe tartozik az ügy.
Olyan röviden mondtam, és ahogy tudtam és még csak annyit: az én írásom indoka: Nyigri az utolsó darab kenyerét is megosztotta velem akkor, és most ő van nagy nyomorúságban.
Még egyszer elnézést kérek a zavarásért.
Tisztelettel üdvözletét küldi mindenkor
Bakkar Tibor
Kecskemét, 1945. okt. 15.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-98-99-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
Válaszlevél
[dátum nélkül]
Kedves -
Érdeklődésedre a vezetésem alatt álló minisztérium illetékes osztálya a köv. felvilágosítást adja: a most kiutalásra kerülő 8 m[illió] pengőből az általad említett házon is elvégzik a helyreállítási munkát, előreláthatólag 3 napon belül.
Szívélyesen
.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-99-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 10.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő