Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

4.

a.

Molnár Erik népjóléti miniszter felkérése előadás megtartására az orvos és a betegbiztosítás kérdéseiről

Budapest, 1945. július 13.

  

Miniszter Úr!

 

Nagy örömmel és hálás köszönettel vesszük a hírt, hogy Miniszter Úr az orvosi közügyekkel foglalkozó pártonkívüli ankét előtt hajlandó az orvosok és a betegbiztosítás égető kérdéseiről előadást tartani és a tervezett intézkedéseket velük közölni, irányt adva így az orvosi közügyek iránt érdeklődő kollégák további magatartásának.

Ismerjük Miniszter Úr nagy és megerőltető elfoglaltságát, ezért kellőképpen méltányoljuk áldozatkészségét, melyet, mint az orvosi szakma jelenlegi legfőbb patrónusa velünk szemben kimutat. Újból hálás köszönetünket nyilvánítva még csak azt kérjük Miniszter Úrtól, hogy az előadás időpontjáról, amelyet a Polgári Demokrata Párt VI. Andrássy út 43. szám alatti nagytermében szeretnénk megtartani, ahol eddigi megbeszéléseink is voltak, idejekorán szíveskedjék bennünket értesíteni, hogy a kellő előkészületeket megtehessük.

 

Budapest, 1945. július hó 13-án.

 

Prof. Dr. Horváth Boldizsár

Dr. Kaposy Ferenc

igazgató főorvos

Dr. Gábor Gyula

kórházigazgató

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-215-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

b.

Dr. Reők Iván kórházi sebész főorvos előadás megtartására kéri a népjóléti minisztert

Budapest, 1945. július 17.

  

FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS- ÉS

POLGÁRI PÁRT BUDAPESTI KÖZPONTJA

ORVOS-SZERVEZÉS

 

192/E/1945.                                                                                      Budapest, 1945. július 27.

 

Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak

Budapest

 

Miniszter Úr!

 

Nagy örömmel értesültem arról, hogy Miniszter Úr érdeklődéssel viseltetik az orvosi rend kérdései és célkitűzései iránt. Ezért kedves kötelességemnek tartom, hogy röviden beszámoljak a vezetésem alatt álló orvos-csoport munkájáról.

A Független Kisgazdapárt orvos-szervezetének vezetősége felszólította a pártba tartozó orvosokat, hogy a demokratikus Magyarország felépítésében és a reakció elleni küzdelemben tehetségüknek és képességeiknek teljes latba vetésével vegyenek részt. Az elmúlt évtizedek gyilkos és béklyós szellemi elnyomáson alapuló rendszere után, ma a szabad meggyőzés alapján kialakult tiszta szellem új életét akarjuk élni. A közös nemzeti eszmények és az egyetemes orvosi érdekek szolgálata az eszményképünk. Az orvosi hivatás és az orvosi társadalom egységének megteremtését kívánjuk. Szakítani akarunk azzal a szemlélettel, amely a múltban az orvosi kar egységénél többre tartotta divatos világnézeti és robbantó, szétválasztó jelszavak követését, amelyekkel az orvostársadalmon belül valósággal a gyűlölet légkörét teremtette meg. A kölcsönös megbecsülés a célunk, az azonos eszmék és közös érdekek kihangsúlyozása.

Amíg egyrészt a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetét támogatjuk, és annak munkájában részt veszünk, addig minden erőnkkel felvettük a harcot a reakció ellen. Irgalmatlan harcot hirdetünk a gyalázatos múlt aljas kufárjai ellen, akik szóval vagy tettel vétettek rendünk egysége ellen, vagy akik ma nem mutatnak készséget az új magyar demokrácia szellemében a magyar közösség, az erkölcsi világrend és a tiszta humánum jegyében való építő együttműködésre.

De nemcsak elméleti és eszmei síkon végzünk fogalomtisztázó és szellemi átértékelő munkát, hanem heti összejöveteleinken, személyes találkozások kapcsán építjük az orvosi rend egységét, és példát adunk a többi pártban helyet foglaló orvosok meghívásával, a pártközi collaboratióra. Ezeken a plenáris üléseken nemcsak saját programunkat fejtettük ki, és vitattuk meg, hanem megvilágítunk és megtárgyalunk minden aktuális orvospolitikai kérdést is.

Éppen ezért nagy örömünkre szolgálna, ha Miniszter Úr, nagy elfoglaltsága mellett, tudna időt szakítani arra, hogy valamelyik plenáris ülésünkön - melyet minden hétfőn este 6 órakor

Semmelweis utca 1. sz. alatti tanácsteremben tartunk - megjelenne, és felszólalásával, esetleg egy egész estét kitöltő előadásával felvenné a közvetlen kapcsolatot pártunk orvos-szervezetével.

Amennyiben Miniszter Úr ezt az előzetes felkérést szívesen fogadja, megfelelő formában arra ünnepélyesen is fel fogjuk kérni.

Fogadja Miniszter Úr őszinte nagyrabecsülésem kifejezését,

 

igaz híve:

(Dr. Reők Iván)

kórházi sebész főorvos

az Orvos-szervezet országos elnöke

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-202-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 

c.

Dr. Reők Iván kórházi sebész főorvos levele Gerő Ernő kereskedelemügyi miniszternek az orvosok részvételéről az újjáépítésben

Budapest, 1945. július 18.

 

Másolat a 7.792/1945. Eln. K. K. M. szám

 

Független Kisgazda-, Földmunkás- és

Polgári Párt Budapesti Központja                                                    Budapest, 1945. július 18.

Orvos-szervezés

 

197/E/1945.

 

Gerő Ernő kereskedelemügyi miniszter úrnak

Budapest

VII. Dob utca 75-81.

 

Miniszter Úr!

 

Országunk közgazdasági talpra állításában minden osztálynak és rétegnek ki kell vennie a részét. Az orvosok is teljes szívükkel és minden erejükkel el akarják végezni azt a munkát, amely rájuk háramlik. Fájdalom azonban, sokan vannak közülünk olyanok, akik a deportálás, elhurcolás, bombatámadások következtében teljesen tönkrementek, és megfelelő műszerek és felszerelés nélkül, szellemi értékeiket, szakmabeli tudásukat nem állíthatják a köz szolgálatába. Egy hosszabb lejáratú, csekély kamatozású kölcsön lehetővé tenné azt, hogy a gazdaságilag tönkretett, de szellemiekben és szaktudásukban meg nem fogyatkozott orvosok szintén részt vehessenek az újjáépítés munkájában. A vezetésem alatt álló orvoscsoport részletes tervet dolgozott ki ennek a kérdésnek a megoldására. Ezt a

mellékelem, és Miniszter Úr jóindulatú figyelmébe ajánlom.

Fogadja Miniszter Úr őszinte nagyrabecsülésem kifejezését,

 

igaz híve:

Dr. Reők Iván s. k.

kórházi sebész főorvos,

a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

országos orvos szervezetének elnöke

 

A hiv[atalos] másolat hiteléül:

[olvashatatlan szignó]

miniszteri s[egéd]hiv[atali] igazgató h.

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-205-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 

d.

Reők Iván levele a népjóléti miniszternek az orvosok egzisztenciájának megteremtése érdekében

[Budapest, 1945. július 25.]

 

Másolat a 7.792/1945. Eln. K. K. M. számhoz

 

Miniszter Úr!

 

Több százra tehető azoknak az orvosoknak a száma, akik hadifogság, deportálás, németek, nyilasok általi elhurcolás, a hadműveletekkel való pusztítás, fosztogatás, a szomszédos államokból kiutasítás következtében nem képesek hivatásukat folytatni, mert nincs lakásuk, orvosi felszerelésük, bútorzatuk. Ez nemcsak jobb sorsra méltó egyének kára, hanem vesztesége a közegészségügynek, betegellátásnak, mert ezek nem vállalhatnak kezelőorvosi állásokat az ipari munkások egészségügyét ellátó biztosító intézeteknél, nem helyezkedhetnek el vidéken a mezőgazdasági népesség érdekében, de nem vállalhatnak községi vagy körorvosi állást sem. Így sok száz orvos tudása, évtizedes gyakorlata, munkakedve kihasználatlan és ki van zárva a nemzeti újjáépítő munkából.

Ezért nem annyira orvosi szociális, mint inkább közegészségügyi érdekből szükséges, hogy egy nagyobb szabású kölcsönalap létesíttessék, mely kamatmentes, később kisebb részletekben visszafizetendő kölcsönt nyújtana főleg a szellemi pályákon működő oly egyének számára, akik az existencia [!] megteremtésének gazdasági előfeltételeivel ez idő szerint nem rendelkeznek, és akiknek önálló munkáját a nemzeti életbe beállítani elsőrendű közérdek. A kölcsönök nyújtásánál különösen azokat kell tekintetbe venni, akik elhurcolás, deportálás, hadifogság, háborús pusztulás, kiutasítás következtében régebben gyakorolt foglalkozásukat folytatni akarják. A kölcsönnyújtást esetenként előfeltételekhez is lehet kötni, pl. vidéken, munkás városrészekben letelepülés.

Meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen járható út, hogy az orvosok aránytalan eloszlásán segítsünk és a falvakat, kisvárosokat munkás külvárosokat megfelelő számú és képzettségű orvoshoz juttassuk.

 

A Független Kisgazdapárt Orvoscsoportjának nevében

Dr. Reők Iván s. k.

 

A hiv[atalos] másolat hiteléül:

[olvashatatlan aláírás]

miniszteri s[egéd]hiv[atali] igazgató h.

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-207-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

 

e.

A népjóléti miniszter válaszlevele

Budapest, 1945. július 28.

 

MAGYAR NÉPJÓLÉTI MINISZTER

Budapest, 1945. július 28.

 

Dr. Reők Iván kórh. Sebész főorvos Úrnak,

a Független Kisgazdapárt Orvos szervezete

Országos Elnökének,

Budapest

 

Hozzám intézett átiratukra értesítem Elnök Urat, hogy orvos szervezetükben előadás megtartását - más irányú elfoglaltságom ellenére is - szívesen vállalom. [Kézírással.] valamelyik közelebbi plenáris ülésükön megjelenek és felszólalok.

Az előadás időpontjában látogatásuk alkalmával fogunk megállapodni.

 

[Kézírással.]

Örömömre fog szolgálni, ha a [olvashatatlan kézírás] orvosok ott elhangzó véleményét általános egészségügyi kérdésekben megismerem.

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-200-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

  


Ezen a napon történt december 21.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő