Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
Egy izgatási per története 1951-ből
„A Pártszervezet vezetősége igazolja, hogy Ú. J. kisoroszi lakos, bércséplő, volt bérdaráló, famegmunkáló a kulák listán szerepel. Nevezett magatartása a felszabadulás óta számtalan esetbe megnyilvánult, aminek a következtében a népidemokráciához való viszonya a legrosz-szabb, szinte nyíltan a demokratikus rendszer ellen van, amit magatartásával állandóan bizo-nyít. A legutóbbi időben a béke, majd a begyűjtési rendelet ismertetésével kapcsolatban meg-tartott kisgyűléseken hangulatot rontóan közbeszólt, s nevetségessé igyekezett tenni az előadót, sőt még támadta is őket.”
A szentendrei rendörkapitányság környezettanulmánya Ú. J.-ról
| Államrendőrség szentendrei v[árosi] járási kapitányság | Tahitótfalusi r[endőr] örs |
| 271/1951 | Tárgy: Ú. J. Kisoroszi lakos kulákról környezettanulmány. |
Járási Kapitányságnak
Szentendre.
Jelentem, hogy a nevezettről a környezettanulmányt lefolytattam:
Ú.J.:,aki 1896 ápr.30-án, Kisoroszi, nös Sz. A-val, apja: + J., anyja: + A. I.. foglalkozás bércséplő, daráló, favágó-földmüves ipari kulák, katona vólt, büntetve 1948-ban közellátás érdekét veszéjeztető bűntett miatt 2 hónap és 600 frt, 1950 tavaszán jogtalan iparűzés miat 2.000 frt. és 1950 őszén ugyancsak jogtalan iparűzés miatt 200 frt. és több kisebb büntetések kihágás miatt.
A nevezett jobboldali középparaszt családból származik, születése óta nagyobb részt Kisoroszi községben vólt.
Szociális helyzete: Kulák, kizsákmányoló, osztályidegen személy, mely megmutatkozik a nevezett magatartásán. Az örsre való behívásakor is azt a kijelentést tette, hogy „Kisoroszi községben a mostani vezetők mind kanaszokból[!] tevődnek össze és azért nem tudnak semit ellintézni". Az 1951 évi béke aláíráskor ráírta a véletlenül hozája betévedt népnevelő aláírásgyűjtő lapjára, Ú. J. kulák vagyok. Több kijelentései vóltak. Teljesen hangoskodó, jobboldali beálítotságu, semiféle társadalmi munkában nem vesz részt. (Alaposan lehet gyanúsitani a magatartásán, valamint a kijelentésein keresztül, dekorációk, Szovjet sírok megrongálásával). Anevezet [!] a múltban a község területén tekintéjes szerep töltött be, több időszakos és több állandó alkalmazotatt tartott, a lakás 1943-44-ben Németek és a nyilasok találkozó helye vólt, illetöleg szálása. Népidemokráciánk ellen nemcsak nyiltan
burkoltan, hanem nyiltan is izgat. (béke aláirás kulák szó) Felesége és családja a községben a legnagyobb krelikális [!] befolyás alatt álnak, állandóan a szomszédjánál lakó rk. plébánosnál tartózkodnak úgy ö mint családja-különösen az esti órákban. Politikailag teljesen megbízhatatlan személynek látszik, burkoltan a társas gazdálkodás ellen izgatja a falu dolgozóit. A nevezett béálitotságára [!] való tekintettel megfigyelést igényel és sűrű ellenőrzést.Káros szenvedéjei nincsennek [!]. Baráti köre: amult [!] rezsim kiszolgálói és hívei a község kulákjai:Sz. ki kb. 1 hete zárva van. ref[ormátus] r[ómai] k[atolikus] [!] pap. Varga kulák.
A nevezett személynek a múltban tekintéjes [!] vagyona vólt., melyet mások kizsákmányolásán keresztül szerzet, jelenlegi vagyona: 2 ½ kt. hold föld 1 drb. cséplőgép garnitura traktorral, 1 drb. daráló fűrész telep, 1 ház, mely 3 szoba, 2 konyha és számos mellékhelyiségből áll, 1 drb komplet esztergapad, gazdasági felszerelések. Felszabadulás előtt kupeckodással /állat adás-vételel foglakozott-bércséplés és mezögazdasági munkája mellett. Tavaji cséplés 5 ízben elromlott a cséplö gépje - és 2-3 napig csinálta-csak azért, hogy a cséplés ne haladjon. A községben, mint állandó nagyhangu nak [!] ismerik.
A Pártal -Tanácsal [!] szemben burkoltan állandóan a r[ómai]k[atolikus]-papal együtt megpróbálják a tömegeket szemben [!] állítani: / pl. május 1-re körmenetett [!] akartak rendezni és a tanács közben járt, és ezzel kapcsolatban a pappal karöltve azt híresztelték, a faluban, hogy a Párt és a Tanács okai annak, hogy nem volt a körmenet megtartva-és ennek Ú. volt az egyik hangadója a községben.
Intézte: M. L. r[endőr] t[örzs]örm[ester]
Tahitótfalu, 1951 évi május hó 10-én
[Aláírás]
M.L. r[endőr] t[örzs]örm[ester]
örs.p[arancsno]k.
Jelzet: PML XXV. 2 b. (Pest Megyei Levéltár, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek) 2530/1951. Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő