Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Szőllősi József)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Nyíregyháza, 1955. évben április hónap 13. napján.
A tanú vezeték- és utóneve: Szőllősi József
(...)
Munkahelye és beosztása: BM Főosztály szerződött munkás
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: MDP-tag
(...)
A tanú a törvényes következményekre való figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő:
Mióta ismeri Csontos János szakolyi lakost?
Csontos Jánost gyermekkorom óta ismerem, vele együtt jártam az elemi iskolát. 1939-ben együtt vonultunk be Nyíregyházára a tüzéralakulathoz. Itt mint nagyravágyó embert ismertem meg, aki később őrvezetői rendfokozatot ért el. Mint őrvezető, rossz bánásmódban részesítette a hozzá beosztott legénységet, akikkel több esetben durván járt el. Az alakulattól 1942-ben ment át a csendőrséghez, ahol emlékezetem szerint csendőr őrmesteri rendfokozatot ért el. A felszabadulás után a kulákokkal szimpatizált, akiknek több esetben dolgozott, s ilyen esetekben a kisebb parasztokat lenézte, vagy azokat megverette. Jelenleg a községben többen haragusznak rá, ezen tevékenységéért.
Milyen ellenséges tevékenységet fejtett ki Csontos János Szakolyban?
1954. december elején találkoztam Nyircsák János sógorommal Geszteréd községben, aki elmondta, hogy 1954. júliusában, mint tszcs-elnök dolgozott Szakolyban a III-as típusú tszcs-ben. Egyik munkanapon mint tsz-elnök kiment a mezőn dolgozó tszcs-tagokhoz, miközben arra lett figyelmes, hogy tszcs veteményes földjén idegen személy jószága legel. Nyircsák ez alkalommal odament a jószág gazdájához, Csontos Jánoshoz és kérte, hogy [a] tsz kukorica veteményéről hajtsa le állatját. Csontos Nyircsák kérésének nem tett eleget, s majd a nála lévő kapával le akarta ütni Nyircsákot. Csontos ezen tevékenységét azonban az ott lévő tsz-dolgozói megakadályozták azzal, hogy Csontost lefogták.
Milyen tszcs-ellenes tevékenységéről van tudomása Csontos Jánosnak?
Csontos János miután nem tudta végrehajtani fenti tevékenységét, becsmérlő kijelentésekkel illette a tsz-elnököt és az ott lévő tsz-tagokat. Így pl. kijelentette, hogy a tszcs-tagok nem mások, mint koldusok, tönkremennek, mert nem adják meg nekik a járandóságukat. "Nem vagytok mások, mint a csajka-rendszer hívei", de eljön még az idő, amikor leszámolhatunk veletek.
Kik hallották Csontos János tszcs-ellenes kijelentéseit?
Nem tudom, hogy Csontos János tszcs-ellenes kijelentéseit kik hallották, mivel nem voltam jelen. Erről is Nyircsák Jánostól értesültem.
Mit kíván még az üggyel kapcsolatosan előadni?
1955. március második felében öcsémtől - Szőllősi Mihálytól - értesültem arról, hogy Csontos János lakásán csoportosan hallgatják az idegen állomások magyar nyelvu híreit. Csontos lakásán értesülésem szerint kulákok és volt csendőrök járnak rádiót hallgatni.
Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem tudok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem meg, melyet a jegyzőkönyv helyesen tartalmaz, amit aláírásommal is igazolok.
Felvette: |
| Szőllősi József |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 74-76. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1906
1934
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
1941
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
1942
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
1943
Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek, kínai párt és állami vezető a Kairói...Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő