Robert Peary eléri az északi-sarkot, másodikként Frederick A. Cook (1908. április 21.) után.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Szőllősi József)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Nyíregyháza, 1955. évben április hónap 13. napján.
A tanú vezeték- és utóneve: Szőllősi József
(...)
Munkahelye és beosztása: BM Főosztály szerződött munkás
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: MDP-tag
(...)
A tanú a törvényes következményekre való figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő:
Mióta ismeri Csontos János szakolyi lakost?
Csontos Jánost gyermekkorom óta ismerem, vele együtt jártam az elemi iskolát. 1939-ben együtt vonultunk be Nyíregyházára a tüzéralakulathoz. Itt mint nagyravágyó embert ismertem meg, aki később őrvezetői rendfokozatot ért el. Mint őrvezető, rossz bánásmódban részesítette a hozzá beosztott legénységet, akikkel több esetben durván járt el. Az alakulattól 1942-ben ment át a csendőrséghez, ahol emlékezetem szerint csendőr őrmesteri rendfokozatot ért el. A felszabadulás után a kulákokkal szimpatizált, akiknek több esetben dolgozott, s ilyen esetekben a kisebb parasztokat lenézte, vagy azokat megverette. Jelenleg a községben többen haragusznak rá, ezen tevékenységéért.
Milyen ellenséges tevékenységet fejtett ki Csontos János Szakolyban?
1954. december elején találkoztam Nyircsák János sógorommal Geszteréd községben, aki elmondta, hogy 1954. júliusában, mint tszcs-elnök dolgozott Szakolyban a III-as típusú tszcs-ben. Egyik munkanapon mint tsz-elnök kiment a mezőn dolgozó tszcs-tagokhoz, miközben arra lett figyelmes, hogy tszcs veteményes földjén idegen személy jószága legel. Nyircsák ez alkalommal odament a jószág gazdájához, Csontos Jánoshoz és kérte, hogy [a] tsz kukorica veteményéről hajtsa le állatját. Csontos Nyircsák kérésének nem tett eleget, s majd a nála lévő kapával le akarta ütni Nyircsákot. Csontos ezen tevékenységét azonban az ott lévő tsz-dolgozói megakadályozták azzal, hogy Csontost lefogták.
Milyen tszcs-ellenes tevékenységéről van tudomása Csontos Jánosnak?
Csontos János miután nem tudta végrehajtani fenti tevékenységét, becsmérlő kijelentésekkel illette a tsz-elnököt és az ott lévő tsz-tagokat. Így pl. kijelentette, hogy a tszcs-tagok nem mások, mint koldusok, tönkremennek, mert nem adják meg nekik a járandóságukat. "Nem vagytok mások, mint a csajka-rendszer hívei", de eljön még az idő, amikor leszámolhatunk veletek.
Kik hallották Csontos János tszcs-ellenes kijelentéseit?
Nem tudom, hogy Csontos János tszcs-ellenes kijelentéseit kik hallották, mivel nem voltam jelen. Erről is Nyircsák Jánostól értesültem.
Mit kíván még az üggyel kapcsolatosan előadni?
1955. március második felében öcsémtől - Szőllősi Mihálytól - értesültem arról, hogy Csontos János lakásán csoportosan hallgatják az idegen állomások magyar nyelvu híreit. Csontos lakásán értesülésem szerint kulákok és volt csendőrök járnak rádiót hallgatni.
Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem tudok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem meg, melyet a jegyzőkönyv helyesen tartalmaz, amit aláírásommal is igazolok.
Felvette: |
| Szőllősi József |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 74-76. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 06.
1909
1919
A munkáspárt egyesülése után létrejött ifúsági szervezet felvette a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) nevet.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő