Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Összefoglaló jegyzőkönyv Csontos János kihallgatásártól
Nyíregyháza, 1955. április 5-én
(...)
Ismertesse rövid életrajzát!
Szegényparaszt családból származom, szüleimnek vagyonuk nem volt. Apám, Csontos József a földreform során 71 kh. földet, én pedig 31 kh. földet kaptam. Apám később, mivel beteg lett, a földet muvelni nem tudta, így én dolgoztam a földjén is. 15-en voltunk testvérek. 5 elemi iskolát végeztem Szakolyban. 1934-től a Szentmiklósi uradalomban dolgoztam, mint szerződött munkás.
1939. október 5-én tényleges katonai szolgálatra vonultam be Nyíregyházára a hegyi málházó 1-es ütegéhez. 1940. márciusában Ökörmezőre lettem áthelyezve a hegyi vadászok 10-es ütegéhez. 1941. júniusában Taranyára helyeztek a határvédelemhez. 1941. novemberben leszereltek és hazamentem szüleimhez Szakolyba.
1941. tavaszán Majdánkán jelentkeztem a csendőrséghez. 1942. január 1-én Kassára vonultam be a 8. kerületi csendőrparancsnokságra. A felszerelésem után mint próbacsendőrt kihelyeztek a tolcsvai csendőrőrsre. 1943. júniusában 8 hónapos járőrtárs iskolába vezényeltek Nagyváradra. 1943. novemberben mint csendőrt véglegesítettek. 1944. májusában az iskolán szakaszvezetői rendfokozatot értem el és az iskola után Bódvaszilas községbe helyeztek a csendőrősre, ahol 1944. december 20-ig mint járőrtárs teljesítettem szolgálatot.
1944. december 20-án Kassára összpontosították a csendőrséget a front megerősítésére. Nekem, mint csendőrnek Kassára kellett volna mennem, de útközben Szuhaji Imre cső. ftörm. - őrparancsnokommal - megszöktünk, s Edelény községbe mentünk, Szuhaji anyósához. Itt vártam be a szovjet katonák bevonulását, s majd 1945. január 18-án önként léptem be a néphadseregbe Miskolcon. A néphadseregnél, mint volt csendőrt 1945. májusában leszereltek és hazamentem Szakolyba.
(...) 1945-től 11 kh. földön gazdálkodtam őrizetbe vételemig.
Milyen politikai pártnak volt tagja?
Politikai pártnak vagy szervezetnek tagja nem voltam. Jelenleg is pártonkívüli vagyok. (...)
Hová szokott járni szórakozni?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 Ft-os rádiót, azt szoktam hallgatni.
Kik szoktak lakására menni rádióhallgatás céljából?
Lakásomon 1955. februárban két esetben felkeresett Bíró János, Kohári Ferenc, Irinyi József rokonom és Soós János, Palócz István ismerősöm, rádióhallgatás céljából.
A fent említett személyekkel milyen híreket szoktak meghallgatni?
Beismerem, hogy amióta rádióm van, a magyar híreken kívül rendszeresen meghallgattam a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit.
Mikor és miért keresték fel lakásán a fenti személyek?
A "Szabad Európa" hírekből tájékoztattam a fenti személyeket és ennek alapján 1955. februárban két esetben felkeresett lakásomon a "Szabad Európa" hírek meghallgatása céljából.
Este kb. 20 órai magyar hírek meghallgatása után Bíró János és Kohári Ferenc kérésére átkapcsoltam a rádióm a "Szabad Európa" magyar nyelvu adására, mivel kíváncsiak voltunk a világ politikai eseményeire.
Ez alkalommal a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreiben elmondták, hogy Nagy Imre a Minisztertanács Elnöke most már az új szakasz politikájáról lemondva, megelégszik az ó politikával is, mely az egyéni gazdálkodás előnyeit biztosítsák. Látva azt, hogy politikájukkal nem érnek el eredményt, meghátráltak, mely a kommunista rendszer meggyengülését idézi elő.
A "Szabad Európa" hírek meghallgatása után átkapcsoltam a rádiót az Amerika Hangjára. A hírekben elmondták, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése folyamatban van, mely a kommunista rendszerek megdöntésére irányul.
Miről beszélgettek a hírek befejezése után?
[A] "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreinek befejezése után az ott lévő személyek leültek kártyázni s majd Kohári Ferenc azt mondta, hogy ezek csak biztatják a magyar embereket a rendszer ellen, de nem cselekszenek. O ezt hallotta már régebben is, de politikájuk nem változott meg.
Kik szokták rendszeresen felkeresni lakásán?
Beismerem, hogy rendszeresen felkeresett lakásomon 1955. január 1-től Kohári Ferenc és Bíró János rokonom. Bíróval és Kohárival több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adásait, mely az elkövetkező rendszerváltozással foglalkozott, mellyel mindhárman egyetértettünk.
Megjegyezni kívánom, hogy mindennapos volt lakásomon Bíró János, aki a távollétem alkalmával is bekapcsolta a rádiómat a "Szabad Európa" és Amerika Hangjára, ezt tőle tudtam meg hazatérésem után.
Hívta-e Ön ezen személyeket lakására a "Szabad Európa" rádió adásainak hallgatására?
A fenti személyeknek elmondtam, hogy hallgattam a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit, de nem közöltem velük, hogy mikor. Ilyen céllal lakásomra senkit nem hívtam. Fenti személyek 1955. februárban két esetben lakásomra jöttek és kértek, hogy kapcsoljam be a rádiót a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adásaira. Ennek alapján bekapcsoltam a rádiómat a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adására, melyet csoportosan hallgattunk és kiértékeltünk.
Védelmére mit kíván előadni?
Védelmemre előadni kívánom, hogy nem ismerem a mai törvényeket, s ennek következtében engedtem meg, hogy lakásomon két esetben csoportosan hallgassák a "Szabad Európa" adásait, melyet végül megbeszéltünk. A második esetben pedig elutasítottam őket lakásomról a hírek meghallgatása után azzal, hogy ilyen célból ne jöjjenek többet lakásomra.
A jegyzőkönyvet átolvastam, a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak.
Felvette: | Csontos János | Végső Gyula |
Készítette: NJ/KM.
Nyt.sz. 46/2/8.
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 28-30. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő