"Szól a rádió"

Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel

Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.

Összefoglaló jegyzőkönyv Csontos János kihallgatásártól

Nyíregyháza, 1955. április 5-én

(...)

Ismertesse rövid életrajzát!
Szegényparaszt családból származom, szüleimnek vagyonuk nem volt. Apám, Csontos József a földreform során 71 kh. földet, én pedig 31 kh. földet kaptam. Apám később, mivel beteg lett, a földet muvelni nem tudta, így én dolgoztam a földjén is. 15-en voltunk testvérek. 5 elemi iskolát végeztem Szakolyban. 1934-től a Szentmiklósi uradalomban dolgoztam, mint szerződött munkás.
1939. október 5-én tényleges katonai szolgálatra vonultam be Nyíregyházára a hegyi málházó 1-es ütegéhez. 1940. márciusában Ökörmezőre lettem áthelyezve a hegyi vadászok 10-es ütegéhez. 1941. júniusában Taranyára helyeztek a határvédelemhez. 1941. novemberben leszereltek és hazamentem szüleimhez Szakolyba.
1941. tavaszán Majdánkán jelentkeztem a csendőrséghez. 1942. január 1-én Kassára vonultam be a 8. kerületi csendőrparancsnokságra. A felszerelésem után mint próbacsendőrt kihelyeztek a tolcsvai csendőrőrsre. 1943. júniusában 8 hónapos járőrtárs iskolába vezényeltek Nagyváradra. 1943. novemberben mint csendőrt véglegesítettek. 1944. májusában az iskolán szakaszvezetői rendfokozatot értem el és az iskola után Bódvaszilas községbe helyeztek a csendőrősre, ahol 1944. december 20-ig mint járőrtárs teljesítettem szolgálatot.
1944. december 20-án Kassára összpontosították a csendőrséget a front megerősítésére. Nekem, mint csendőrnek Kassára kellett volna mennem, de útközben Szuhaji Imre cső. ftörm. - őrparancsnokommal - megszöktünk, s Edelény községbe mentünk, Szuhaji anyósához. Itt vártam be a szovjet katonák bevonulását, s majd 1945. január 18-án önként léptem be a néphadseregbe Miskolcon. A néphadseregnél, mint volt csendőrt 1945. májusában leszereltek és hazamentem Szakolyba.
(...) 1945-től 11 kh. földön gazdálkodtam őrizetbe vételemig.

Milyen politikai pártnak volt tagja?
Politikai pártnak vagy szervezetnek tagja nem voltam. Jelenleg is pártonkívüli vagyok. (...)

Hová szokott járni szórakozni?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 Ft-os rádiót, azt szoktam hallgatni.

Kik szoktak lakására menni rádióhallgatás céljából?
Lakásomon 1955. februárban két esetben felkeresett Bíró János, Kohári Ferenc, Irinyi József rokonom és Soós János, Palócz István ismerősöm, rádióhallgatás céljából.

A fent említett személyekkel milyen híreket szoktak meghallgatni?
Beismerem, hogy amióta rádióm van, a magyar híreken kívül rendszeresen meghallgattam a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit.

Mikor és miért keresték fel lakásán a fenti személyek?
A "Szabad Európa" hírekből tájékoztattam a fenti személyeket és ennek alapján 1955. februárban két esetben felkeresett lakásomon a "Szabad Európa" hírek meghallgatása céljából.
Este kb. 20 órai magyar hírek meghallgatása után Bíró János és Kohári Ferenc kérésére átkapcsoltam a rádióm a "Szabad Európa" magyar nyelvu adására, mivel kíváncsiak voltunk a világ politikai eseményeire.
Ez alkalommal a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreiben elmondták, hogy Nagy Imre a Minisztertanács Elnöke most már az új szakasz politikájáról lemondva, megelégszik az ó politikával is, mely az egyéni gazdálkodás előnyeit biztosítsák. Látva azt, hogy politikájukkal nem érnek el eredményt, meghátráltak, mely a kommunista rendszer meggyengülését idézi elő.
A "Szabad Európa" hírek meghallgatása után átkapcsoltam a rádiót az Amerika Hangjára. A hírekben elmondták, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése folyamatban van, mely a kommunista rendszerek megdöntésére irányul.

Miről beszélgettek a hírek befejezése után?
[A] "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreinek befejezése után az ott lévő személyek leültek kártyázni s majd Kohári Ferenc azt mondta, hogy ezek csak biztatják a magyar embereket a rendszer ellen, de nem cselekszenek. O ezt hallotta már régebben is, de politikájuk nem változott meg.

Kik szokták rendszeresen felkeresni lakásán?
Beismerem, hogy rendszeresen felkeresett lakásomon 1955. január 1-től Kohári Ferenc és Bíró János rokonom. Bíróval és Kohárival több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adásait, mely az elkövetkező rendszerváltozással foglalkozott, mellyel mindhárman egyetértettünk.
Megjegyezni kívánom, hogy mindennapos volt lakásomon Bíró János, aki a távollétem alkalmával is bekapcsolta a rádiómat a "Szabad Európa" és Amerika Hangjára, ezt tőle tudtam meg hazatérésem után.

Hívta-e Ön ezen személyeket lakására a "Szabad Európa" rádió adásainak hallgatására?
A fenti személyeknek elmondtam, hogy hallgattam a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit, de nem közöltem velük, hogy mikor. Ilyen céllal lakásomra senkit nem hívtam. Fenti személyek 1955. februárban két esetben lakásomra jöttek és kértek, hogy kapcsoljam be a rádiót a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adásaira. Ennek alapján bekapcsoltam a rádiómat a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adására, melyet csoportosan hallgattunk és kiértékeltünk.

Védelmére mit kíván előadni?
Védelmemre előadni kívánom, hogy nem ismerem a mai törvényeket, s ennek következtében engedtem meg, hogy lakásomon két esetben csoportosan hallgassák a "Szabad Európa" adásait, melyet végül megbeszéltünk. A második esetben pedig elutasítottam őket lakásomról a hírek meghallgatása után azzal, hogy ilyen célból ne jöjjenek többet lakásomra.

A jegyzőkönyvet átolvastam, a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak.

 

 Felvette:
Németh József
áv. alhdgy.

Csontos János
             gyanúsított           

 Végső Gyula
ügyész

 

Készítette: NJ/KM.
Nyt.sz. 46/2/8.

(ÁBTL 3.1.9. V-127550 28-30. old.)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt november 22.

1906

Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább

1934

A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább

1941

Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább

1942

Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább

1943

Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő