Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Nyircsák János)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Nyíregyháza, 1955 évben április hónap 14. napján.
A tanú vezeték- és utóneve: Nyircsák János
(...)
Munkahelye és beosztása: Szakoly "Vörössugár" tsz (volt tsz-elnök)
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: MDP-tag
(...)
A tanú a hamis tanúzás törvényes következményeire történt figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő:
Milyen kapcsolata van Csontos János szakolyi lakossal?
Csontos Jánost közelebbről nem ismerem, mivel előzőleg Tiszapolgár községben laktam. 1944-ben költöztem Szakoly községbe, s ez időtől kezdve mint csendőrt ismertem. Csendőri tevékenységét nem ismerem, azonban a községben többször nyilvánította a csendőrséghez való viszonyát olyan irányban, hogy jobban ismeri a törvényeket, mint bárki. Egyébként gőgős személynek ismerem, aki több esetben lenézte a szegényebb parasztembereket. A felszabadulás után kb. 1945, vagy 46-ban tért haza Szakolyba, s ez időtől kezdve juttatott földjén dolgozott. 1952-ben [a] községi tanács mezőgazdasági osztályán dolgoztam, mint előadó, s egyben patronáltam az 1950-ben megalakult a "Vörössugár" termelőszövetkezetet. Ennek a szövetkezetnek 1954-ben lettem elnöke, amikor is Csontos János több esetben szidott, mint kommunistát azzal, hogy én akarom a község lakóit meggyőzni a termelőszövetkezetbe való belépésre. Igyekezett rokoni köreit ellenem állítani a termelőszövetkezet kiszélesítése ellen, akik több esetben gúnyos megjegyzésekkel illettek a községben.
Milyen tszcs-ellenes kijelentései voltak Csontosnak?
1954. júniusában mint elnök kimenetem a mezőre, hogy a tsz dolgozóit ellenőrizzem munkájukban. Ez alkalommal mint [a] Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség szervezet vezetője magammal vittem 1 db kispuskát, hogy a környékben lévő szarka madarakat irtsam, mivel többen panaszolták, hogy a csirkéket elhordja. Közben a tsz-tagok, akik egyébként [a] tengeri első kapálását végezték, felhívták figyelmemet arra, hogy a megkapált tengeri-földön idegen jószágok legelnek. Én látva az eseményt, odamentem a jószág gazdájához - Pál Istvánhoz - és kértem, hogy hajtsa le jószágját a földről, mire az le is hajtotta. Majd a közelben lévő Csontos János azt kiabálta nekem, hogy te "piszkos kommunista", mit lövöldözöl itt. Én mivel láttam, hogy Csontos János erős felindulásban van, nem álltam le vele vitatkozni, odamentem a tsz-dolgozókhoz. Útközben drasztikus megjegyzésekkel illette anyámat, majd azt mondta, hogy te "piszkos kommunista" el kellene téged zavarni innen a faluból, mert te akarod az embereket a termelőszövetkezetbe bevonni, hogy azok ott tönkre menjenek. Azt akarod, hogy azok vízbe fulladjanak, s éhen pusztuljanak. De majd eljön még az idő, hogy ilyen emberekkel leszámolhatunk.
Kik hallották Csontos János fenti kijelentéseit?
Csontos János tsz-ellenes kijelentéseit a közelben lévő Pál István VB-tag hallotta.
Mit kíván még az üggyel kapcsolatosan előadni?
Előadni kívánom, hogy a fenti eset lezajlása után mint elnök féltem az esti órákban a községben járni, mivel attól tartottam, hogy Csontos rokoni köreiből valaki megver tsz-tevékenységemért. Ugyanis egy esetben - a húsvéti ünnepek alkalmával - felmentem a földmuves szövetkezet italbolt helyiségébe, hogy egy fröccsöt elfogyasszak. A korcsmában ez alkalommal jelen volt Csontos testvérei és id. Szőllősi János rokonom, akivel italfogyasztás közben koccintottam. Majd odajött Csontos egyik testvére és azt mondta, hogy mit koccintol ezzel a szar bandával. Én azonban nem szóltam hozzá, mivel arra gondoltam, hogy belém akar kötni, s majd rövidesen elmentem haza.
Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem kívánok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem meg, melyet a jegyzőkönyv helyesen tartalmaz, amit átolvasása után aláírásommal is igazolok.
Felvette: |
| Nyircsák János |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 40-42. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 14.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő