Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Soós János)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A tanú vezeték- és utóneve: Soós János
(...)
Munkahelye és beosztása: Balkány ÁMG traktorvezető
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: pártonkívüli
(...)
A tanú a törvényes figyelmeztetések után az alábbiakat adja elő:
Mióta ismeri Ön Csontos János volt csendőr szakolyi lakost?
Csontos János szakolyi lakost 1954. július óta ismerem, mivel a községben nősültem, és 1954. nyarán költöztem oda. Vele beszélő viszonyban cséplés alkalmával kerültem, mivel nála is csépeltem. Ettől az időtől kezdve, ha az utcán találkoztunk, hosszabb-rövidebb ideig közömbös dolgokról beszélgettünk, azonban a lakásán 1955. februárjáig nem voltam.
Mikor és kinek a meghívására ment el Csontos János szakolyi lakos lakására?
Kb. két héttel ezelőtt átmentem Kohári Ferenc szakolyi lakos lakására, mivel a lakásán füstöltem disznóhúst. Ez alkalommal Kohári mondta, hogy menjünk át a sógoránál, Csontos Jánosnál és ott kártyázgatunk, közben hallgatjuk a rádiót is. Én a meghívást elfogadtam, 1955. február 27-én este átmentem.
Kiket talált Ön Csontos János lakásán és mit csináltak ott?
Rajtam kívül Csontos lakásán találtam Irinyi József szakolyi lakost, kisparasztot, Pálóczi István kisparasztot, és Bíró János kisparasztot, és Kohári Ferencet, akivel együtt mentem át. Csontos lakásán hozzáfogtunk kártyázni, közben Csontos bekapcsolta rádióját, előbb meghallgattuk a magyar híreket, majd utána Szabad Európát és amerikai rádió magyar nyelvu adását, de ezen kívül meghallgattuk a francia adó magyar nyelvu adását is, amely böcsmérelte és rágalmazta népi demokráciánkat. A hírek meghallgatása után Csontos megjegyezte, lássátok, ez így van, ahogy a rádió bemondta.
Mivel az idő előrehaladott, kb. 9 órakor én elmentem haza, azonban a többiek, amiről később tudomást szereztem, kb. 12 óráig maradtak ott.
Van-e az üggyel kapcsolatosan más előadnivalója?
Előadni kívánom még azt, hogy még egy alkalommal, illetve 1955. március 6-án ismét átmentem Csontos János szakolyi lakoshoz, ahol a fent megjelölt személyek ott voltak. Azonban ez alkalommal rádiót nem hallgattuk meg, csak kártyáztunk. Azonban tudomásom van arról, hogy a fent megnevezett személyek már korábban is több alkalommal átjártak Csontos János szakolyi lakoshoz.
Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem tudok, a jegyzőkönyv helyesen van felvéve, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
Kmft.
Felvette: |
| Vallomástevő: |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 19-20. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 16.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő