Horvátország kikiáltja függetlenségét.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Soós János)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A tanú vezeték- és utóneve: Soós János
(...)
Munkahelye és beosztása: Balkány ÁMG traktorvezető
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: pártonkívüli
(...)
A tanú a törvényes figyelmeztetések után az alábbiakat adja elő:
Mióta ismeri Ön Csontos János volt csendőr szakolyi lakost?
Csontos János szakolyi lakost 1954. július óta ismerem, mivel a községben nősültem, és 1954. nyarán költöztem oda. Vele beszélő viszonyban cséplés alkalmával kerültem, mivel nála is csépeltem. Ettől az időtől kezdve, ha az utcán találkoztunk, hosszabb-rövidebb ideig közömbös dolgokról beszélgettünk, azonban a lakásán 1955. februárjáig nem voltam.
Mikor és kinek a meghívására ment el Csontos János szakolyi lakos lakására?
Kb. két héttel ezelőtt átmentem Kohári Ferenc szakolyi lakos lakására, mivel a lakásán füstöltem disznóhúst. Ez alkalommal Kohári mondta, hogy menjünk át a sógoránál, Csontos Jánosnál és ott kártyázgatunk, közben hallgatjuk a rádiót is. Én a meghívást elfogadtam, 1955. február 27-én este átmentem.
Kiket talált Ön Csontos János lakásán és mit csináltak ott?
Rajtam kívül Csontos lakásán találtam Irinyi József szakolyi lakost, kisparasztot, Pálóczi István kisparasztot, és Bíró János kisparasztot, és Kohári Ferencet, akivel együtt mentem át. Csontos lakásán hozzáfogtunk kártyázni, közben Csontos bekapcsolta rádióját, előbb meghallgattuk a magyar híreket, majd utána Szabad Európát és amerikai rádió magyar nyelvu adását, de ezen kívül meghallgattuk a francia adó magyar nyelvu adását is, amely böcsmérelte és rágalmazta népi demokráciánkat. A hírek meghallgatása után Csontos megjegyezte, lássátok, ez így van, ahogy a rádió bemondta.
Mivel az idő előrehaladott, kb. 9 órakor én elmentem haza, azonban a többiek, amiről később tudomást szereztem, kb. 12 óráig maradtak ott.
Van-e az üggyel kapcsolatosan más előadnivalója?
Előadni kívánom még azt, hogy még egy alkalommal, illetve 1955. március 6-án ismét átmentem Csontos János szakolyi lakoshoz, ahol a fent megjelölt személyek ott voltak. Azonban ez alkalommal rádiót nem hallgattuk meg, csak kártyáztunk. Azonban tudomásom van arról, hogy a fent megnevezett személyek már korábban is több alkalommal átjártak Csontos János szakolyi lakoshoz.
Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem tudok, a jegyzőkönyv helyesen van felvéve, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
Kmft.
Felvette: |
| Vallomástevő: |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 19-20. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 10.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő