Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Soós János)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A tanú vezeték- és utóneve: Soós János
(...)
Munkahelye és beosztása: Balkány ÁMG traktorvezető
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: pártonkívüli
(...)
A tanú a törvényes figyelmeztetések után az alábbiakat adja elő:
Mióta ismeri Ön Csontos János volt csendőr szakolyi lakost?
Csontos János szakolyi lakost 1954. július óta ismerem, mivel a községben nősültem, és 1954. nyarán költöztem oda. Vele beszélő viszonyban cséplés alkalmával kerültem, mivel nála is csépeltem. Ettől az időtől kezdve, ha az utcán találkoztunk, hosszabb-rövidebb ideig közömbös dolgokról beszélgettünk, azonban a lakásán 1955. februárjáig nem voltam.
Mikor és kinek a meghívására ment el Csontos János szakolyi lakos lakására?
Kb. két héttel ezelőtt átmentem Kohári Ferenc szakolyi lakos lakására, mivel a lakásán füstöltem disznóhúst. Ez alkalommal Kohári mondta, hogy menjünk át a sógoránál, Csontos Jánosnál és ott kártyázgatunk, közben hallgatjuk a rádiót is. Én a meghívást elfogadtam, 1955. február 27-én este átmentem.
Kiket talált Ön Csontos János lakásán és mit csináltak ott?
Rajtam kívül Csontos lakásán találtam Irinyi József szakolyi lakost, kisparasztot, Pálóczi István kisparasztot, és Bíró János kisparasztot, és Kohári Ferencet, akivel együtt mentem át. Csontos lakásán hozzáfogtunk kártyázni, közben Csontos bekapcsolta rádióját, előbb meghallgattuk a magyar híreket, majd utána Szabad Európát és amerikai rádió magyar nyelvu adását, de ezen kívül meghallgattuk a francia adó magyar nyelvu adását is, amely böcsmérelte és rágalmazta népi demokráciánkat. A hírek meghallgatása után Csontos megjegyezte, lássátok, ez így van, ahogy a rádió bemondta.
Mivel az idő előrehaladott, kb. 9 órakor én elmentem haza, azonban a többiek, amiről később tudomást szereztem, kb. 12 óráig maradtak ott.
Van-e az üggyel kapcsolatosan más előadnivalója?
Előadni kívánom még azt, hogy még egy alkalommal, illetve 1955. március 6-án ismét átmentem Csontos János szakolyi lakoshoz, ahol a fent megjelölt személyek ott voltak. Azonban ez alkalommal rádiót nem hallgattuk meg, csak kártyáztunk. Azonban tudomásom van arról, hogy a fent megnevezett személyek már korábban is több alkalommal átjártak Csontos János szakolyi lakoshoz.
Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem tudok, a jegyzőkönyv helyesen van felvéve, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
Kmft.
Felvette: |
| Vallomástevő: |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 19-20. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő