Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Csontos János ügye - jelentés
Tárgy: Csontos János ügye
Jelentés
Nyíregyháza, 1955. április 9.
1955. március 29-én előállítottuk Csontos János (...) volt cső. szkv. középparaszt foglalkozású, pártonkívüli, magyar állampolgár, Szakoly, József Attila u. 4. sz. alatti lakost, népi demokratikus államrend elleni izgatás gyanúja miatt.
Ez ügyben 1955. március 30-án kiszálltam Szakoly községbe, hogy az ügyére vonatkozólag tanúkihallgatásokat eszközöljek. A VI. osztály, illetve a nagykállói járási osztály egyik beosztottja, Dutka elvtárs tanúként kihallgatta Soós János szakolyi lakost, aki kihallgatása során több személyről tett vallomást arról, hogy Csontos János lakásán csoportosan hallgatják az idegen állomások magyar nyelvu híreit. A jegyzőkönyvben említett személyeket a meglévő adatok alapján kihallgattam, akik közül Bíró János és Soós János tett érdemleges vallomást.
A tanúkihallgatás kezdetén figyelmeztettem a személyeket a hamis tanúzás törvényes következményeire, akik azt megértve elmondták, hogy két esetben hallgatták a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit.
Bíró János és Soós János tanúvallomása alapján 1955. március 31-én előzetes letartóztatásba helyeztük Csontos János szakolyi lakost népi demokratikus államrend elleni izgatás buntette miatt. Csontos János a vizsgálat során beismerte, hogy két esetben csoportosan hallgatták lakásán az idegen állomások magyar nyelvu híreit, melyet egy esetben Kohári Ferenc felvetésére kiértékeltek. Ennek alapján, tekintettel Csontos János betegségére nézve, a vizsgálat befejezését meggyorsítottam és 1955. április 5-én - Végső elvtárssal történt előzetes megbeszélés alapján - átadtam a megyei ügyészségnek.
Az ügyben Végső ügyész elvtárs 1955. április 9-én beidézte Bíró János és Soós János szakolyi lakosokat kihallgatás céljából. A tanúk Soós János kivételével 1955. március 30-i tanúvallomását visszavonta azzal, hogy a kihallgatása során megijedt, s azért tett olyan irányú vallomást, hogy hallgatta a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit Csontos lakásán.
Az ügyészi kihallgatáson felvett jegyzőkönyvben az tunik ki, hogy az ügyben nyomozást végző államvédelmi tiszt elmondta a tanúknak a meglévő adatokat, s ennek alapján tett beismerő vallomást. A jegyzőkönyvben feltett kérdések nem arra irányulnak, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Csontos János ügyét kompromittáljuk, hanem az ügyben végző nyomozó tisztet kompromittálja le. Ez ügyben személyesen beszéltem Végső ügyész elvtárssal, s úgy nyilvánult meg - személyes nézeteltérések alapján -, hogy nem vezetett eredményre eddigi munkám az ügyben, s most Csontost szabad lábra kell helyezni.
Ha előzőleg úgy beszélünk az ügyről, hogy nem lesz belőle semmi - annak ellenére, hogy a tanúk részbeni vallomásuk, valamint a terhelt beismerő vallomása bizonyítja az izgatás tényét -, akkor a Megyei Ügyészség miért hagyta jóvá Csontos János előzetes letartóztatását. A törvényesség kérdése éppen itt mutatkozik meg, amikor a megyei ügyészség részéről egyes ügyeket felületesen kezelnek. Pl. Csontos János ügye.
Ma, amikor arról beszélünk, hogy a volt horthysta erőszakszervezetek tagjait, akik a népi demokratikus államrendünk ellen különböző buncselekményeket igyekeznek végrehajtani szocialista építésünk minden egyes szakaszaiban, akkor nem kezelhetünk egyes ügyeket liberalizmusan [!], hanem azokat a törvény szigorával kell büntetni. Ma, amikor megyénkben az osztályellenség az izgatás sorozatát követi el rendes, becsületes dolgozók között, nem engedhetjük meg, hogy azok továbbra is folytassák ellenséges tevékenységüket. Ezt mutatja Csontos János előzetes letartóztatása is, melynek következtében a községben megszuntek a csoportos rádióhallgatások.
Bíró János miután fenti tanúvallomását visszavonta az ügyészségen - jelenlétemben - s majd eltávozása után javasoltam Végső elvtársnak, hogy hamis tanúzás miatt vonjuk felelősségre. Végső elvtárs úgy nyilatkozott meg, hogy a hatóság őt hamis tanúzásért nem vonhatja felelősségre, mivel a tanúvallomási jegyzőkönyvben leírt "tanú a hamistanúzás törvényes következményeire történt figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő" csak erkölcsi hatással lehet a tanúra. Én ezzel nem értettem egyet, s azt mondtam, hogy meg fogom tenni az üggyel kapcsolatos észrevételeimet.
Németh József áv. alhdgy.
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 72-73. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő