A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Bíró János)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Szakoly, 1955 évben március hónap 30. napján.
A tanú vezeték- és utóneve: Bíró János
(...)
Munkahelye és beosztása: Szakoly gazdálkodó
Iskolai végzettsége: 4 elemi
Pártállása: pártonkívüli
(...)
A tanú a hamistanúzás törvényes következményekre történt figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő:
Milyen kapcsolata van Csontos Jánossal?
Csontos Jánost gyermekkora óta ismerem, vele azonban közelebbi kapcsolatom nem volt. Mint rokonomat több esetben felkerestem lakásán, ahol beszélgetéssel és kártyázással töltöttük el az időt. Ilyen esetekben elmondta, hogy 1939-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra Nyíregyházára. Az alakulattól az 1940-es évben átment a csendőrség kötelékébe, ahol szakaszvezetői rendfokozatot ért el. 1945-ben szovjet fogságba esett, majd ugyanaz évben került haza Szakoly községbe.
Milyen időközönként szokta felkeresni Csontos Jánost?
(...) gyakran felkerestem Csontos Jánost lakásán, ahol több esetben meghallgattuk a magyar rádió híreit. A magyar hírek meghallgatása után Csontos átkapcsolta a rádiót a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreire, mely rágalmazta a népi demokratikus rendszert,
Mikor és kinek a jelenlétében hallgatta a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait?
1955. januárban vagy februárban voltam Csontos János lakásán, ahol jelen volt Kohári Ferenc, Palócz István, Irinyi József és Soós János szakolyi lakosok.
Hány esetben hallgatták a "Szabad Európa" rádió magyar nyelvu adását?
Csontos János lakásán kb. 3-4 esetben hallgattam a "Szabad Európa" hangját [!], azonban azokra konkrétan visszaemlékezni nem tudok. Arra visszaemlékszem, hogy a rendszert rágalmazta.
Miről beszélgettek a "Szabad Európa" hírek meghallgatása után?
Kohári Ferenc és az ott lévő személyek beszéltek Nagy Imre Minisztertanács Elnökének helyzetével kapcsolatosan, melyről a "Szabad Európa" is beszélt. Később nem tudom, hogy miről beszélgettek, mivel elmentem haza.
Mást az üggyel kapcsolatosan előadni nem tudok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem, melyet a jkv. helyesen tartalmaz, s azt aláírásommal is igazolok.
Felvette: |
| Bíró János |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 21-22. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1903
1937
Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább
1944
Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább
1944
Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább
1944
Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő