Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
„Színház az egész...”
„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv 3.
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanukihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Nyiregyháza. 1950 évben december hónap 20. napján.
A tanú vezeték és utóneve: B. J.
(?)
1950. október hó 18.-án éjjel kb. 23 h-kor lakásomon megjelent két ismeretlen személy, kikről utólagosan megtudtam, hogy U. Gy. és V. I. Rókahegyi lakósok, akik közül az egyik, V. I. magát áv. szds.-nak adta ki. A lakásba történt beérkezés pillanatában V. azt mondta, hogy a kutya Isten bassza meg magát, államvédelmi szds. vagyok. én ekkor hivtam őket be lakásomba. A lakásomba beérve az asztalon lévő ujságot, iratokat V. szétdobálta és a kést felvette azzal a megjegyzéssel, hogy én kulák vagyok szándékos emberölést akarok elkövetni. V. U. társaságában lakásomon, illetve két szobában házkutatást tartott, ahol átvizsgált asztalfiókokat, ruhás és konyhaszekrényt, illetve az azokban talált iratokat. V., aki magát áv. szds.-nak adtaki, megtalálta az FKGP könyvemet, azt széttépte és a fásládába dobta bele. Az iratok között talált naptárokat és egyéb könyveket a lakásban szétdobálta és közben az Istennel káromkodott, burzsulynak, kuláknak nevezett.
A házkutatás megtartása után az egyik szobában, ahol én alszom, V. kb. 10 percig ruhástól lefeküdt ágyamra és közben U.-nak mondta, hogy mit csináljak ezzel a vén emberrel, ez is csóró, nincs neki semmije.
V. nálam kb. 1 és fél óra hosszáig tartózkodott és ez idő alatt állandóan azzal zaklatott, hogy az adómat kifizettem e, valamint a tervkölcsönt és a békekölcsönt fizettem e, és eleget tettem e beszolgáltatási kötelezettségemnek. V. U. társaságában ennivalót és bort követelt, azonban ugy a borból, mint az ennivalóból keveset fogyasztottak. A fentiek megtörténte után V., aki magát áv. szds.-nak adta ki, U. társaságomban lakásomról kerékpárjukkal eltávoztak.
U., aki V.-nek társaságában volt, nálam való tartózkodásakor az iratok átvizsgálásában segédkezett V.-nek, azonban önállóan semmit nem tett.
Egyéb előadni valóm nincs, a jegyzőkönyv vallomásom helyesen tartalmazza, melyet felolvasás után h. h. aláirok.
Felvette: N. J. áv. fhdgy. | tanu B. J. |
ÁSZTL V-32431 24-25. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő