Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
„Színház az egész...”
„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”
V.I.
Tárgy: V. IFeljegyzések
Nyiregyháza, 1950. évi december hó 12.-én
Mondja el, hogy azon a napon mikor magát áv. századosnak adta ki holjárt és mit csinált.
A kérdéses napon reggel elvégeztem az udvaron lévő és a jószágkörüli munkámat, majd 8 óra tályban kimentem szántani kb. 13 óráig végeztem szántást, utánna kifogtam a lovat és megebédeltem, majd a kerékpáromat rendbe hoztam és 14 Nyiregyházára mentem be kocsiráfot vásárolni vittem magammal 30 Forintot is azomban kocsiráfot nem kaptam és igy elhatároztam, hogy bemegyek a volt Cseh András borpincéjébe borini itt meg is ittam ugyemlékszek 1 liter bort, majd utánna ujból elindultam, hogy ha tudok használtan próbálok venni kocsiráfot, azomban igy sem sikerült, ujból bementem a Vay-utcában egy kocsmába és itt szintén megittam kb. 6-8 deci bort. Utána elindultam a Kemecsei uton de utközbe még bementem a városvégén egy kocsmába itt szintén megittam 4-6 decibort és vettem cigaretát, valamint 2 kiflit is megettem. Ezután a kerékpárommal elindultam a Kemecsei uton, mikor vagy 7 km. értem az uton találkoztam U. Gy. ujságossal, akit személyesen nem ismertem, meg kértem, hogy adjon egy kerékpár kulcsot, mert a kerékpárom elromlott adott is nekem kulcsot mikor én a kerékpáromat megigazitottam adtam vissza a kulcsot és közben bemutatkoztam neki, hogy hogy áv. százados vagyok, majd mondtam azt is, hogy jóvolna valahol még inni egy kis bort, erre U. azt mondta, hogy akkor menjünk együtt ő tud olyan helyet ahol lehet jóbort inni.
Mitcsináltak ezekután?
Elindultunk mindketten borinni, ahová U. vezetett itt U. rendelt kb. 2 liter bort amit közösen meg ittunk, ezért U. fizetett, majd kértünk kenyeret is azt is kaptunk és etünk. Mikor kijöttünk nekem U. mondta, hogy szólt a házigazdának, hogy én áv. százados vagyok. Ittlétünk alatt én elővettem a zsebemből egy ceruzával rajzolt térképet, amelyen a csajtos tanyi rész volt lerajzolva és azt mutattam is U.-nak. Kulákok neve azon felirva nem volt.
Hová mentek innen?
Kimentünk az utcára és én ujból javasoltam U.-nak, hogy kellene valahol még egy kis bort inni. ő erre azt mondta, hogy tudmég másik helyet is, ahol lehet bort inni elis indultunk az általam ismeretlen helyre, mikor oda értünk én bezőrgettem és mondtam, hogy államvédelmi Hatóságtól vagyunk és engedjenek be minket, ezután mikor ezt mondtuk a lakást kinyitották előttünk és mi bementünk az idő szerintem 11 óratályban lehetett itt kértünk iletve én kértem bort azomban nem volt csak must igy azzal lettünk meg kinálva én és U. is megitunk egy csupor bort iletve mustot. Itt időztünk kb. egyfélórát itt a lakásban egy aszony és egy fiu volt jelen. Innen kijöttünk és én ujból mondtam U.-nak, hogy valahol igyunk egykis bort, mire ő azt mondta, hogy akkor menjünk tovább és elmentünk B. kulák lakására itt én bezőrgettem, hogy államvédelem és azonnal nyissák ki az ajtót, hosszab zőrgetés után B. kinyitotta az ajtót és beengedet benünket, itt szintén bort és enni valót kértem és ittunk is, meg ettünk is közben én mégegyszer hivatkoztam arra, hogy áv. százados vagyok és házkutatást akarok tartani, hozzá is kezdtem a lakásban a kutatásnak, meg találtam B.-nak a volt Kisgazdapárti könyvét azt szélyel téptem és odaadtam U.-nak, hogy dobja a tüzbe ugyamcsak találtam még egy Német nyelvü könyvet is azt azomban hogy miről szólt nem tudom mivel Németül olvasni nem tudok. Itt tőbbszőr hangoztattam, hogy én áv. százados vagyok ezt azért tettem, hogy a lakástulajdonosban félelmet keltsek, valamint azért, hogy az áv. beosztottjait igy blamáljam. Az elfogyasztott ételért és italért sem én sem U. nem fizettünk.
Házkutatást miért tartott?
Azért, hogy valóban lássák, hogy én áv. százados vagyok és féljenek tölem és amit kérek bort adjanak. Valamint azt is tudtam, hogy kulák és fél az áv.soktól.
Hovámentek B.-tól?
Kimentünk az utcára és elmentem én is U.-val a lakásokra ott aludtam kb. reggel 4 órafeléig aztán felkeltem és elmentem haza.
Milyen pártnak volt a felszabadulás előtt tagja?
A nyilaskeresztes pártba léptem 1934 évben és annak voltam a tagja. Más politikai pártba nem léptem.
Felszabadulás után lépet-e valamilyen pártba?
A felszabadulás után semmilyen pártba nem léptem.
(?)
Miért ment ujból a Rókahegyre?
Bort akartam vásárolni a család részére az ünnepre, azomban ugy gondoltam, hogy többhelyen megkóstolgatom a borokat és igy is tudok inni egy kis potya bort, ezt igazolja az is hogy ezalkalommal nem volt nállam egy fillérsem és mégis borvásárlási ürügyel mentem el borinni.
Kmft.
Felvette: | kihallgatott |
ÁSZTL V-32431 14-16. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő