Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
„Színház az egész...”
„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv 1.
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanukihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Nyiregyháza 1950 évben december hónap 20. napján.
A tanu vezeték és utóneve: Cz. I.
(?)
1950. október hó 18.-án kb. 22 óra körül lakásom ablaka alatt kiabálást hogy nyissák ki az ajtót, hallottam, s az ablakot zörgették, két személy. Amikor a két illető erőszakoskodott, hogy bejön, tekintve, hogy már késő volt, én a padlásra mentem fel, melynek feljárata az előszobából van. A fentiek után a feleségem az ajtót kinyitotta és U. Gy. és akkor még előttem ismeretlen személy, akinek nevét később megtudtam, hogy V. I., jöttek be. Az ajtókinyitás pillanatában V. I. az Istennel káromkodott és azt mondta, hogy államvédelmi százados vagyok, egész nyugodtan nézzenek meg. A szobába érve mindketten leültek és innivalót kértek, valamint ennivalót is. A fenti beszélgetés után , aki magát államvédelmi szds.-nak adta ki, feleségemet és a bent lévő B. Gy. sógoromat kérdőrevonta, hogy mennyi cukor van már felhalmozva és, hogy kulákok vagyunk e. A kulák kérdésben V. U.-val beszélgetett, amikor U. igazolni próbálta, hogy nem kulák, hanem középparaszt vagyok. A cukor kérdésben V., aki magát áv. szds.-nak adta, a karosládát felnyittatta feleségemmel és kérdezte, nincs e benne cukor felhalmozva. Az áv. szds.-nak, illetőleg V. a lakásban lévő órát, zseblámpát és gyujtókat nézte meg, hogy azok magyar gyártmányuak e és nem e csempészáruk. V. U.-val legtöbb esetben nem magyarul beszélt, és ugy tüntették fel, mintha U. az áv. szds.-nak tolmácsa lett volna.
V. és társa lakásomban kb. 1 óra hosszáig tartózkodott, 6 dcl. bort fogyasztottak el, melyért egyáltalán nem fizettek. V., aki magát áv. szds.-nak adta ki, feleségemtől, illetve sógoromtól B. Gy.-től nőt követelt, azt mondta, hogy neki egy özvegy asszonyt, vagy egy lányt keritsenek 20 frt-ért. V. feleségemmel szemben erkölcstelen kifejezéseket használt és mondotta neki, hogy még az éjjel visszafognak térni és itt fognak aludni. Azt, hogy ő áv. szds., több esetben hangoztatta nálam való tartózkodása alatt.
Kb. 1 órai ittartózkodás után V. és Társa, U. Gy. kit személyesen ismerek, lakásomról eltávoztak. B. J.-hez, ki tőlem kb. 300 méterre lakik.
Megjegyezni kivánom, hogy bár én a padláson voltam, a fenti beszélgetés lezajlásakor, azonban a feljárat az előszobából van, és a szobaajtó nyitva volt, igy én minden szót pontosan hallottam. V. és társa U. emlékezetem szerint B.-nál 2 óra hosszáig tartózkodott, amikor onnan lakásom előtt Sóstóhegy irányában mentek el. V. és U. ebben az esetben spiccesnek látszott ugyan, de részeg nem volt.
Egyebet előadni nem kivánok, a jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet felolvasás után h. h. aláirok.
Felvette: N. J. áv. fhdgy. | tanu Cz. I. |
ÁSZTL V-32431 20-21. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő