Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
„Színház az egész...”
„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”
Indítvány
A nyiregyházai államügyészségtől
1951. áü. 104222/2. sz.
Fogoly!
A csatolt nyomozati iratok áttétele mellett a tárgyalás kitüzését
inditványozom
az 1951. évi január hó 16. napja óta előzetes letartóztatásban levő:
V. I. 36 éves, nyiregyházai születésü, 2 holdas ujgazda, nyiregyházai lakos terhelt, mint tettes ellen,
Három rendbeli a Btk. 330. -ában meghatározott s a 331. 2. és 3. pontja szerint minősülő magánlaksértés és
Három rendbeli az 1948:XLVIII. t.c. 29. -ának (2) bekezdésében meghatározott és a Btk. 353. -ának 2. pontja szerint minősülő zsarolás büntettje cimén azért, mert
Kemecse és Kótaj községekben az 1950. évi október hó 18. napján Cz. I., B. J. és M. J. sértettek lakásába éjjel és közhivatalnoki minőség szinlelése mellett, abban megnyilvánuló fenyegetéssel, hogy ő államvédelmi százados és ha be nem engedik, ugy a sértetteket elviteti, behatolt, továbbá
ugyanitt és ugyanekkor, abból a célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, fenti sértetteket abban megnyilvánuló fenyegetéssel, hogy ő államvédelmi százados s hogyha ellenszegülnek ugy elviteti őket, annak türésére kényszeritette, hogy nálunk házkutatást tartson, továbbá, hogy részére bort és ennivalót szolgáljanak ki és e cselekményét közhivatalnoki minőség szinlelésével követte el.
A korábban nyilaskeresztes párttagsággal biró terhelt az amerikai banditákra emlékeztető magatartásával nemcsak népi demokráciánk legmegbizhatóbb fegyveres testületét az államvédelmi hatóság, hanem a felszabaditó orosz haderő tekintélyét is megalázta, amikor az éjjeli nyugalmukból felzavart kisparasztok előtt az államvédelmi hatóság tagjának adta ki magát és oroszul beszélt, olyanoknak tüntetve fel az emlitett személyeket, akik éjnek idején, ok nélkül zavarják a dolgozó parasztok nyugalmát és őket megzsarolják.
Terhelt ellen elrendelt előzetes letartóztatás fenntartását inditványozom.
Az idézendők jegyzékét alább közlöm.
Nyiregyháza, 1951. évi január hó 17. napján.
Dr. S. Z. sk. államügyész.
Dr. I. M. sk. vezető államügyész.
Idézendők:
1. terhelt
Cz. I. sértett és tanu,
B. J. sértett és tanu,
M. J. sértett és tanu,
U. Gy. tanu.
államvédelmi Hatóságnak,
Nyiregyháza.
A kiadmány hiteléül |
ÁSZTL V-32431 41.old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő