„Színház az egész...”

Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma

„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv 4.

ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanukihallgatási jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv készült Nyiregyháza. 1950 évben december hónap 20. napján.
A tanú vezeték és utóneve: U. Gy.

(?)

1950. október hó 18.-án kb. 19 órakor a Kemecse és Kótaj között levő utvonalon találkoztam egy álltatalam ismeretlen személyel, aki töllem kerékpár kulcsot kért és magát áv. szds.-nak adtaki. Párperces beszélgetés után én meghivtam az ismeretlen személyt, hogy jöjjön velem egy pohár borra aki azt el is fogadta. Igy mind ketten bementünk M. J.-nál akit én személyesen ismerek és egy liter bort kértem, melyet el is fogyasztottunk ketten. A lakásban mi M.-nél nem beszéltünk magyarul csak igen keveset, szlovákul beszélgettünk. ő töllem többször kérdezte, hogy M. burzsuly e vagy nem, amire én azt feleltem, hogy nem burzsu. M.-nél kb. 2 órahosszáig tartózkodtunk. Idő-közben az álltalam ismeretlen személy, aki magát áv. szds.-nek adta ki, kihivta a lakásból M.-t, de amikor én is kimentem utánnok be is jöttek azonnal. M.-nél különösebb nem történt, csak ő ijeszgette, hogy ő áv. szds.

M.-től való eltávozásunk után Cs. I.-nál mentünk, ahol az ismeretlen személy az ajtót rugdosta, mert nem akarták azt kinyitni. Amikor az ajtót kinyitották az áv. szds. azt mondta Cs.-nénak, hogy a kutya istenbasszameg áv. szds. előtt miért nem nyisa ki az ajtót. Mi az ajtó kinyitása után mind ketten bementünk lakásába, bort kért és egy pohár bort meg is ivott ő is és énis. Ezek után a szobában levő karosládát ő átkutatta, azomban innet semmit nem vett ki, utánna leült vissza. Ezen a helyen kb. 1-orahosszat tartózkodtunk. Cs.-nál az áv. szds.-nek magát kiadó személy nők után érdeklődött, hogy hol lehet egy özvegy asszonyt szerezni neki. A fentiek után mi a lakásból eltávoztunk és B. J.-nél mentünk el, ahol a következők történtek:

A lakásban beérve B.-nál ott házkutatást tartott, mind a két szobában az iratokat nézte át, mely köztt B.-nak az FKGP.-igazolványát találta meg, azt széttépte és nekem adta, hogy azt tegyem bele a tüzben, mert az bünjel. Az ismeretlen személy azt kérdezte B.-tol magábol kikelve, hogy kivan-e fizetve az adoja és eleget tett-e beszolgáltatási kötelezettségének, vagyis ezzel kötekedett vele. Ezen a helyen kb. 2-orahosszáig tartózkodtunk, mely idő alatt 2 esetben is átnézte az iroasztalát B.-nak. Majd a fentiek után a lakásbol eltávoztunk mind a ketten és lakásomra mentünk, ahol az ismeretlen áv. szds.-nak magát kiado személy ott is aludt, és csak másnap reggel ment el lakásomrol.

Az ismeretlen személy nekem azt mondta, hogy ő kulákokat ment őrizetbe venni, de most nem viszi el, majd fognak jönni fiatalok és azok fogják elvinni a kulákot.

én az áv. szds.-nek kiadó személynek a nevét jelenleg sem tudom azomban azt felismerem ha vele találkozok. Nekem nem is volt szándékomban, hogy magamat kiadjam áv. szds.-nek és nem is mondtam, vele azért mentem, mert hivott, hogy menjek és mutassam meg, hogy hol vannak kulákok.

Egyebet előadni nemtudok, a jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet felolvasása után h. h. aláirtam.

k. m. f. t.

Felvette:
N. J. áv. fhdgy.
tanu
U. Gy.

ÁSZTL V-32431 26-27. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt április 05.

1903

A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább

1937

Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább

1944

Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább

1944

Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább

1944

Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő