„Színház az egész...”

Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma

„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv 4.

ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanukihallgatási jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv készült Nyiregyháza. 1950 évben december hónap 20. napján.
A tanú vezeték és utóneve: U. Gy.

(?)

1950. október hó 18.-án kb. 19 órakor a Kemecse és Kótaj között levő utvonalon találkoztam egy álltatalam ismeretlen személyel, aki töllem kerékpár kulcsot kért és magát áv. szds.-nak adtaki. Párperces beszélgetés után én meghivtam az ismeretlen személyt, hogy jöjjön velem egy pohár borra aki azt el is fogadta. Igy mind ketten bementünk M. J.-nál akit én személyesen ismerek és egy liter bort kértem, melyet el is fogyasztottunk ketten. A lakásban mi M.-nél nem beszéltünk magyarul csak igen keveset, szlovákul beszélgettünk. ő töllem többször kérdezte, hogy M. burzsuly e vagy nem, amire én azt feleltem, hogy nem burzsu. M.-nél kb. 2 órahosszáig tartózkodtunk. Idő-közben az álltalam ismeretlen személy, aki magát áv. szds.-nek adta ki, kihivta a lakásból M.-t, de amikor én is kimentem utánnok be is jöttek azonnal. M.-nél különösebb nem történt, csak ő ijeszgette, hogy ő áv. szds.

M.-től való eltávozásunk után Cs. I.-nál mentünk, ahol az ismeretlen személy az ajtót rugdosta, mert nem akarták azt kinyitni. Amikor az ajtót kinyitották az áv. szds. azt mondta Cs.-nénak, hogy a kutya istenbasszameg áv. szds. előtt miért nem nyisa ki az ajtót. Mi az ajtó kinyitása után mind ketten bementünk lakásába, bort kért és egy pohár bort meg is ivott ő is és énis. Ezek után a szobában levő karosládát ő átkutatta, azomban innet semmit nem vett ki, utánna leült vissza. Ezen a helyen kb. 1-orahosszat tartózkodtunk. Cs.-nál az áv. szds.-nek magát kiadó személy nők után érdeklődött, hogy hol lehet egy özvegy asszonyt szerezni neki. A fentiek után mi a lakásból eltávoztunk és B. J.-nél mentünk el, ahol a következők történtek:

A lakásban beérve B.-nál ott házkutatást tartott, mind a két szobában az iratokat nézte át, mely köztt B.-nak az FKGP.-igazolványát találta meg, azt széttépte és nekem adta, hogy azt tegyem bele a tüzben, mert az bünjel. Az ismeretlen személy azt kérdezte B.-tol magábol kikelve, hogy kivan-e fizetve az adoja és eleget tett-e beszolgáltatási kötelezettségének, vagyis ezzel kötekedett vele. Ezen a helyen kb. 2-orahosszáig tartózkodtunk, mely idő alatt 2 esetben is átnézte az iroasztalát B.-nak. Majd a fentiek után a lakásbol eltávoztunk mind a ketten és lakásomra mentünk, ahol az ismeretlen áv. szds.-nak magát kiado személy ott is aludt, és csak másnap reggel ment el lakásomrol.

Az ismeretlen személy nekem azt mondta, hogy ő kulákokat ment őrizetbe venni, de most nem viszi el, majd fognak jönni fiatalok és azok fogják elvinni a kulákot.

én az áv. szds.-nek kiadó személynek a nevét jelenleg sem tudom azomban azt felismerem ha vele találkozok. Nekem nem is volt szándékomban, hogy magamat kiadjam áv. szds.-nek és nem is mondtam, vele azért mentem, mert hivott, hogy menjek és mutassam meg, hogy hol vannak kulákok.

Egyebet előadni nemtudok, a jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet felolvasása után h. h. aláirtam.

k. m. f. t.

Felvette:
N. J. áv. fhdgy.
tanu
U. Gy.

ÁSZTL V-32431 26-27. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt június 01.

1910

Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább

1916

Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább

1941

II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább

1941

Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább

1950

A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő