I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
„Színház az egész...”
Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma
„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv 4.
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanukihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Nyiregyháza. 1950 évben december hónap 20. napján.
A tanú vezeték és utóneve: U. Gy.
(?)
1950. október hó 18.-án kb. 19 órakor a Kemecse és Kótaj között levő utvonalon találkoztam egy álltatalam ismeretlen személyel, aki töllem kerékpár kulcsot kért és magát áv. szds.-nak adtaki. Párperces beszélgetés után én meghivtam az ismeretlen személyt, hogy jöjjön velem egy pohár borra aki azt el is fogadta. Igy mind ketten bementünk M. J.-nál akit én személyesen ismerek és egy liter bort kértem, melyet el is fogyasztottunk ketten. A lakásban mi M.-nél nem beszéltünk magyarul csak igen keveset, szlovákul beszélgettünk. ő töllem többször kérdezte, hogy M. burzsuly e vagy nem, amire én azt feleltem, hogy nem burzsu. M.-nél kb. 2 órahosszáig tartózkodtunk. Idő-közben az álltalam ismeretlen személy, aki magát áv. szds.-nek adta ki, kihivta a lakásból M.-t, de amikor én is kimentem utánnok be is jöttek azonnal. M.-nél különösebb nem történt, csak ő ijeszgette, hogy ő áv. szds.
M.-től való eltávozásunk után Cs. I.-nál mentünk, ahol az ismeretlen személy az ajtót rugdosta, mert nem akarták azt kinyitni. Amikor az ajtót kinyitották az áv. szds. azt mondta Cs.-nénak, hogy a kutya istenbasszameg áv. szds. előtt miért nem nyisa ki az ajtót. Mi az ajtó kinyitása után mind ketten bementünk lakásába, bort kért és egy pohár bort meg is ivott ő is és énis. Ezek után a szobában levő karosládát ő átkutatta, azomban innet semmit nem vett ki, utánna leült vissza. Ezen a helyen kb. 1-orahosszat tartózkodtunk. Cs.-nál az áv. szds.-nek magát kiadó személy nők után érdeklődött, hogy hol lehet egy özvegy asszonyt szerezni neki. A fentiek után mi a lakásból eltávoztunk és B. J.-nél mentünk el, ahol a következők történtek:
A lakásban beérve B.-nál ott házkutatást tartott, mind a két szobában az iratokat nézte át, mely köztt B.-nak az FKGP.-igazolványát találta meg, azt széttépte és nekem adta, hogy azt tegyem bele a tüzben, mert az bünjel. Az ismeretlen személy azt kérdezte B.-tol magábol kikelve, hogy kivan-e fizetve az adoja és eleget tett-e beszolgáltatási kötelezettségének, vagyis ezzel kötekedett vele. Ezen a helyen kb. 2-orahosszáig tartózkodtunk, mely idő alatt 2 esetben is átnézte az iroasztalát B.-nak. Majd a fentiek után a lakásbol eltávoztunk mind a ketten és lakásomra mentünk, ahol az ismeretlen áv. szds.-nak magát kiado személy ott is aludt, és csak másnap reggel ment el lakásomrol.
Az ismeretlen személy nekem azt mondta, hogy ő kulákokat ment őrizetbe venni, de most nem viszi el, majd fognak jönni fiatalok és azok fogják elvinni a kulákot.
én az áv. szds.-nek kiadó személynek a nevét jelenleg sem tudom azomban azt felismerem ha vele találkozok. Nekem nem is volt szándékomban, hogy magamat kiadjam áv. szds.-nek és nem is mondtam, vele azért mentem, mert hivott, hogy menjek és mutassam meg, hogy hol vannak kulákok.
Egyebet előadni nemtudok, a jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet felolvasása után h. h. aláirtam.
k. m. f. t.
| Felvette: N. J. áv. fhdgy. | tanu U. Gy. |
ÁSZTL V-32431 26-27. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő